home 2024. június 14., Vazul napja
Online előfizetés
Japán visszatért a geopolitikába
Talpai Lóránt
2023.05.25.
LXXVIII. évf. 21. szám
Japán visszatért a geopolitikába

Japán nem csupán Európától van távol, hanem valójában mindentől, főként abban az értelemben, hogy évezredek óta egy más, avagy különálló világ. Hogy napjainkban milyen is ez a bizonyos világ politikai és gazdasági szempontok alapján, arról Mihálovics Zoltán politológust, a Makronóm Intézet elemzőjét kérdeztem.

* Japán az utóbbi időszakban a legfontosabb geopolitikai szereplők egyikévé vált a világban, a rendkívül erős gazdaságának köszönhetően. Milyen szerepe van, valamint hol a helye a szigetországnak a világhatalmi versengésben?

— Japán az utóbbi időszakban egyre megkerülhetetlenebb a geopolitikában. Ennek oka nem csupán a gazdaságban keresendő. Abe Sinzó jött rá arra, hogy változtatásokra van szükség a gazdaság- és a biztonságpolitikában. 2010 második felében a gazdasági növekedés nem állt stabil lábakon. A megoldáshoz szükség volt Sinzó gazdaságpolitikai intézkedéseire, melyek érintették a monetáris és a fiskális politikát, valamint strukturális reformokat is tartalmaztak. A biztonságpolitikában is ekkor indult el egy változás, melyet példáz a nyitott indo-csendes-óceáni térség koncepciója vagy a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd ötlete. Erre alapozva Kisida Fumio kormányfő az orosz—ukrán háború kitörése után jelentette be, hogy öt éven belül szeretné megduplázni a védelmi kiadásokat, modernizálni a hadsereget. Japán geopolitikai szereplővé válásának előfeltétele volt a háború, de szükség volt támogató hátországra, modern hadseregre és stabil lábakon álló gazdaságra is. E tekintetben jelzésértékkel bírt Kisida Ukrajnába tett márciusi látogatása, mely nagyjából egybeesett Hszi Csin-ping Putyinnál tett látogatásával. Kisida ezzel egyértelművé tette, hogy — 1945 óta először — Japán visszatért a geopolitikába.

* A távol-keleti ország szinte a gazdasági növekedés szinonimája. Jelenleg milyen gazdasági helyzetben van?

— A pandémia és az orosz—ukrán háború hatásai itt is érezhetővé váltak. A Világbank adatai szerint a japán gazdaság viszonylag reziliens volt. 2020-ban a GDP 4,5 százalékkal csökkent, 2021-ben viszont már 1,7 százalékos GDP-növekedésről beszélhettünk, ami a vakcináknak köszönhető, majd a nyájimmunitás elérésének. Ám az orosz—ukrán háború kirobbanása, az ellátási láncok megszakadása és az áremelkedés Japánt sem kerülte el. Néhány éve Japán még a deflációval küzdött, és prioritásként szerepelt az éves 2 százalékos inflációs ráta fenntartása, januárban viszont tetőzött az infláció 4,3 százalékkal. Ezért jelentettek be az ősszel egy segélycsomagot, mellyel a gyorsuló inflációt akarták kezelni. Ennek keretében 50 000 jent osztottak ki az alacsonyabb jövedelmű háztartások körében.

* A gazdasági fejlődés mellett hadi szempontból mennyire fejlett az ország? Milyen katonai erőt képvisel a japán hadsereg?

— 1945 után tudatosan tartották a védelmi kiadásokat 1 százalék környékén, így egy fejletlen hadseregről beszélhettünk. Kína agresszívabb fellépése, valamint az orosz—ukrán háború ráébresztette Japánt arra, hogy a passzivitás nem folytatható. Ahogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, úgy Japán is egyre fenyegetőbbnek érzi Kína közelségét. Ezért Kisida bejelentette, hogy öt éven belül megduplázzák a védelmi kiadásokat és modernizálják a hadsereget. Mindez szerepel az új biztonsági stratégiában. A védelmi kiadások megduplázása azzal járna, hogy 1945 óta nem látott szintre emelnék a védelmi költségvetést, és Japáné lenne az USA és Kína után a világ harmadik legnagyobb védelmi költségvetése. Az új stratégia tartalmazza a megelőző csapásmérő eszközök beszerzését, például az USA-ból Tomahawk cirkálórakéták vásárlását és saját hiperszonikus fegyverek fejlesztését. A fő kérdés, hogy mindezek elegendő elrettentő erővel bírnak-e majd.

* Demográfiailag viszont gondban van az ország, mivel rendkívül alacsony szintre csökkent a gyermeknépesség, ráadásul ez több évtizedes tendencia. Melyek a legújabb adatok?

— Japánban a termékenységi ráta 2022-ben 1,3 volt. Különféle szociális programokkal igyekeztek kezelni a problémát, de ezek mindeddig nem hoztak valódi eredményt. A friss adatok szerint a becsült gyermeklétszám 42 egymást követő évben csökkent, ami új negatív csúcs. A születésszám 1954-ben tetőzött 29,89 millióval, és az 1970-es évek elején egy újabb baby boomot is tapasztalhattak. A gyermeknépesség viszont 1982 óta folyamatosan csökken. A 14 éves vagy annál fiatalabb gyermekek száma a külföldiekkel együtt 14,35 millió volt április 1-jén, ez 300 000-rel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A gyermekek aránya a teljes népességhez viszonyítva 11,5 százalék, mely a legalacsonyabb érték 1950 óta. Japán számára az sem tartogat túl sok jót, hogy a 12 és 14 év közötti gyermekek száma 3,21 millió volt, szemben a 0 és 2 éves kor közötti 2,43 millióval, ami azt mutatja, hogy a fiatalabb csoportoknál folyamatosan csökken a gyerekek száma.

* Egy kissé kitérve a politikára, illetve a pártrendszerre, milyen a politikai helyzet jelenleg, és milyen ügyek foglalkoztatják a japán polgárokat leginkább?

— Japánban a valódi hatalmat a miniszterelnök gyakorolja. 1955-ben történt alapítása óta, négy évet leszámítva, a Liberális Demokrata Párt (LDP) van kormányzati pozícióban. Japánban az ellenzéki pártok széttöredezettek, és lényegében nem számítanak valódi kormányképes alternatívának. Az LDP népszerűsége ma is megkérdőjelezhetetlen. A japán társadalmat jelenleg az orosz—ukrán háború, valamint a Kína felől érkező egyre növekvő fenyegetés foglalkoztatja. A japán társadalom egyöntetűen elítélte az orosz katonai agressziót Ukrajnában. Kisida márciusban meg is látogatta Zelenszkijt, és biztosította őt Japán támogatásáról.

* A Kína és Japán közötti több évezredes viszonyrendszer milyen képet tükröz? Közeledik egymáshoz a két világhatalom, vagy távolodnak?

— A Japán és Kína közti kapcsolat egyre hidegebb, holott 2013-ban az akkori nemzetbiztonsági stratégia úgy definiálta Kínát, mint stratégiai partnert. Ehhez képest a legújabb stratégiában Kína úgy szerepel, mint első számú fenyegetés. Ez nagymértékben Kína agresszívabb fellépéseinek köszönhető: a Tajvannal kapcsolatos állásfoglalás, a katonai konfliktus Indiával a himalájai határon. A japán aggodalmak akkor értek a csúcsra, amikor 2022 augusztusának elején Nancy Pelosi látogatást tett Tajvanra. Erre válaszul Kína hadgyakorlatokba kezdett, két rakéta pedig Japán gazdasági övezetében landolt. Mindezek a fenyegetések arra késztették Japánt, hogy szakítson pacifizmusával.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..