Felnőni a Kárpát-medencében címmel írók, költők, szerkesztők beszélgettek identitásról Tusványoson. Külhoni emberi sorsok, generációk és korszakok történetei, irodalmi művek mondatai villantak fel a Magyar Kultúra Sátorban másfél órában.
Sok mindenen átesett a magyar ember a történelem során, de azt mindig tudta, hogy a haza nem veszik el, a haza hazavár. A mai fiatalok sok mindent másként csinálnak, gondolnak, mint őseik, ám azt tudják, magyarok, és ez reménykedésre ad okot — hangzott el.
— Minden szövegem, minden mondatom arról szól, amit a vajdasági magyarok között élek meg — nyilatkozta Lovas Ildikó író, a beszélgetés egyik résztvevője. — Azokkal kell foglalkoznunk, akikkel a téren, az életen osztozunk. Én olyan döntést hoztam, hogy otthon maradok. A vajdasági magyarok elsősorban vajdasági magyaroknak vallják magukat, ez az alap, és teljesen egyértelmű, hogy a magyar nemzet részét képezik.
Lovas Ildikó a vajdasági irodalmi életen belüli párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, és kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben kánonná vált polgári, kommunista és hasonló tartalmú címkéktől meg kell szabadulni, helyére téve az 1945 óta létrejött vajdasági magyar irodalmat.
Fényképezte: Fehér Márta
