home 2024. május 17., Paszkál napja
Online előfizetés
Iránytű nélkül
Perisity Irma
2008.07.30.
LXIII. évf. 31. szám
Iránytű nélkül

Friss víz, üde legelő, minőségi tej - Szabó Attila felvételeA kétnapos, kiadós eső szinte újjászülte a földeket. Kispiac határában aranylóbbak a még feltöretlen tarlók, zöldebb a kukoricatábla, sárgábbak a napraforgó hatalmas virágai. Jó termés lesz, állapítjuk meg a hozzá nem értők jóindula...

Friss víz, üde legelő, minőségi tej - Szabó Attila felvétele

A kétnapos, kiadós eső szinte újjászülte a földeket. Kispiac határában aranylóbbak a még feltöretlen tarlók, zöldebb a kukoricatábla, sárgábbak a napraforgó hatalmas virágai. Jó termés lesz, állapítjuk meg a hozzá nem értők jóindulatával, de a mérvadó jövendölést igazi termelőtől várjuk.
KOVÁCS Géza kispiaci termelőt egyedül találtuk éppen a faluban, de azt mondja, otthon sem találnánk rajta kívül senkit, mindenki végzi valahol a határban a maga dolgát.
Ebbe születtünk bele
- Nálunk a földművelés olyan családi vállalkozás - mondja. - Két fiam van, István már nős, Zoltánra még vár a házasság, de valamennyien együtt dolgozunk, a bérelt földekkel együtt kb. 100 hektárt művelünk. A feleségem, Ibolya és én is aktív részvevői vagyunk a munkának, mindenki a maga hatáskörében. Zoltán főleg tejtermeléssel foglalkozik, István sertéstenyésztéssel és növénytermesztéssel, mi, öregek pedig mindazzal, amire szükség mutatkozik. Ne kérdezze, hogy mi a kifizetődő, mert akkor már a beszélgetés elején azt kell mondanom, hogy semmi. De csináljuk, mert ebbe születtünk bele, ebből élünk. A tejet a zentai Gere cégnek adjuk el, mert vele találtuk meg a közös nevezőt. Valójában ez a cég a szabadkai tejfeldolgozónak adja át a tejet, pontosabban a szabadkaiak viszik el tőlünk, de nem velük van szerződésünk. Tudom, hogy ez elég értelmetlennek tűnik, de nekünk mint termelőknek így felel meg. Az idén nagyobb területen volt búzánk is. A tévében hangoztatott öttonnás hektáronkénti átlagot mi nem értük el, de azt hiszem, nagyon kevés termelő dicsekedhet ilyen átlaggal a környékünkön. Mivel állattartással is foglalkozunk, évente jelentősebb területeken vetünk napraforgót is, mindenekelőtt a jószág végett, de szigorúan ügyelünk a vetésforgóra is. Az idén 12 hektáron van napraforgónk, és ha lesz még legalább egy ilyen kiadós eső, mint tegnap, akkor a termés is jó lesz talán.
A napraforgóra sem kötünk szerződést, hiszem a vetéshez szükséges anyagot méregdrágán fizetteti meg a termés betakarításkor a feldolgozó. Egyébként is a napraforgó hiánycikk nálunk, szabadon is el lehet adni. A tavalyi termést egy magyarcsernyei felvásárló vette át, az idén majd meglátjuk, ki kínál érte többet. Sokan félnek a termesztésétől a gyakori növénybetegségek miatt. Én évenként váltom a fajtákat, kísérletezem, hogy melyik bírja jobban a mi talajunkat, melyik a legellenállóbb.
A termelők problémáiról
- Azt hiszem, a mezőgazdaságban jelen levő visszásságok nemcsak a termelők problémái - mondja alaposan meggondolva a választ a gazda. - Iránytű nélkül nem lehet semerre haladni, és ez az iránytű elsősorban állami szinten hiányzik. Tudja, az még talán bocsánatos bűn, ha a mezőgazdasági miniszter nem nagyon ért a mezőgazdasági termeléshez. Mert ha volna valamilyen állami hosszú, de legalább középtávú fejlesztési program, akkor a miniszter is tudná, hogyan kell azt megvalósítani. Határozzák el már végre országos szinten, hogy mit akar fejleszteni az ország. És ha a fejlesztési tervben helyet kap a mezőgazdaság, akkor határozzák meg, milyen termékekre van szükség és mennyire. És ha fejlett mezőgazdaságot akarnak, ha van annyi eszük, hogy kihasználják a Vajdaság adottságait, akkor az államháztartásból évenként ne 3 százalékot irányozzanak elő a mezőgazdaság fejlesztésére. Az utóbbi húsz év alatt annyira csökkent a mezőgazdasági termelők anyagi ereje, hogy állami segítség nélkül még csak nyomába sem léphetnek az uniós követelményeknek. Hathatós állami kölcsönökre volna szükség. Van ugyan tartományi meg köztársasági mezőgazdasági fejlesztési alap, de a kínált kölcsönök, támogatások csak szimbolikusak, különösen nagyobb gazdaságok esetében. Az utóbbi években a bankok is kezdtek kölcsönöket folyósítani, de olyan feltételekkel, hogy szinte lehetetlen elfogadni őket. A bankkölcsönökre az évi kamat meghaladja a húsz százalékot, és ez már uzsorakamat. Már ott tartunk, hogy a bankok valósággal vadásznak a termelőkre, kínálva a kölcsönöket, de már nem húznak bennünket olyan könnyen csőbe. Számtalan törvényes előírást kellene módosítani a mezőgazdaság fellendítése érdekében. Mindenekelőtt törvénnyel kellene megvédeni a hazai termelőket, lazábbá tenni a kivitelre vagy a feldolgozásra vonatkozó előírásokat. Nem ok nélkül a legfejlettebb Európában a dán mezőgazdaság, náluk a termelők maguk dolgozzák fel a termékeiket. Arról nem is szólva, hogy milyen állami támogatást kapnak térítésmentesen. De nemcsak a dánok, hanem más termelők is, akik olyan európai országban élnek, amely józanul fel tudta mérni a mezőgazdasági termelés jelentőségét - tett pontot a beszélgetésre Kovács gazda.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..