Ingyenes jogsegélyszolgálat

Ingyenes jogsegélyszolgálat

Szabadkán, Óbecsén, Temerinben és Újvidéken is működtet irodát a Kisebbségi Jogvédő Intézet.

Az alapítványi háttérrel és a budapesti székhellyel működő KJI azzal a céllal alakult meg hat esztendővel ezelőtt, hogy védelmet nyújtson a Kárpát-medencében élő, őshonos magyar nemzeti közösségeknek olyan esetekben, amikor (vélhetően) magyarsága miatt ér jogsérelem természetes személyt, közösséget vagy intézményt. Jogsegélyszolgálati irodáik és partnereik jelen vannak a Kárpát-medence valamennyi országában, így Szerbiában is.

Szerbiában nagyságrendekkel jobb a helyzet, mint a Kárpát-medence más államaiban, azt azonban nem mondhatnánk, hogy ideális, és nincsenek jogsértések — nyilatkozta megkeresésünkre Buckó György szabadkai jogász, aki második éve áll szerződésben a Kisebbségi Jogvédő Alapítvánnyal. Kérdésemre, hogy ezt mire alapozza, azt válaszolta, tavaly év végén egy tanácskozás keretében osztották meg tapasztalataikat, és az erdélyi, felvidéki beszámolókat hallgatva jutott erre a megállapításra. Hangsúlyozta, hogy minden magyarnak az a kötelessége, hogy ne hagyja szó nélkül a jogsértéseket, így arra számít, hogy nálunk is sikerül bekerülniük a köztudatba a KJI által működtetett jogsegélyszolgálati irodáknak. Hozzátette, elsősorban hivatalos nyelvhasználati kérdésekben számít ügyfelekre, hiszen ez az egyik terület, amely a gyakorlatot illetően a leggyengébb lábon áll Szerbiában.

— A megbízás elsősorban azokra a jogsértésekre irányul, amelyek esetében a külhoni magyar nemzetiségű személyeket magyarságuk vagy vélhetően magyarságuk miatt, illetve szervezeteiket, intézményeiket a régióban élő magyarság érdekében kifejtett tevékenységük miatt ér sérelem. A teljesség igénye nélkül idesorolható, ha tettleg bántalmazzák őket, ha a magyar állampolgárság elnyerésével — annak következményeként — megfosztják őket eredeti állampolgárságuktól, ha nyelvi alapú diszkrimináció áldozatává válnak, ha a jogszabályok által garantált kisebbségi jogaikat nem gyakorolhatják, ha közigazgatási, polgári peres büntetőeljárás során kisebbségi jogaikat nem gyakorolhatják, különösen ha a kétnyelvű ügyintézéshez való jog sérelme, vagy ha az anyanyelvhasználathoz való jog sérelme valósul meg, ha a gyülekezéshez, szabad véleménynyilvánításhoz való jog sérelme érhető tetten, vagy a kétnyelvű feliratok hiányából fakadó jogsérelem — részletezte. — Kevés ügyem volt, peres egy sem, hiszen nem sokan tudják, hogy élhetnek ezzel a lehetőséggel. Így bizonyos esetek jogi hátterét térképeztem fel, mint amilyen a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium társadalomtudományi-nyelvi szaka második osztályának megszüntetése tavaly novemberben. Azt a következtetést lehetett ebből levonni, hogy a törvény hagyott egy joghézagot, hiszen nem ír elő határidőt a minisztériumnak, hogy meddig köteles válaszolni az iskolák tagozatmegnyitási kérelmére. Az eset kapcsán született egy tudományos értekezés, dr. Wágner Tamás Zoltán, a KJI munkatársa A kis létszámú magyar osztályok helyzete a Vajdaságban címmel írt tanulmányt. Egy másik konkrét esetről is beszámolnék, mely az érettségizők fúvósokkal kísért városi felvonulása kapcsán pattant ki. Három magyar diák nem akart ebben részt venni, egyikük történetesen a fiam volt. Ebből adódott egy konfliktushelyzet, melyet rendezni kellett.

Újvidéken és Temerinben Miavec Attila, Újvidéken Bozóki Antal, Óbecsén pedig Szilágyi Miklós nyújt jogsegélyszolgálatot. A Kisebbségi Jogvédő Intézet támogatta szakmailag a Vajdasági Magyar Diákszövetséget az újvidéki jogi kar elleni perben.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Nemzetpolitika rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink