84 bácskai településről, összesen 1334 olyan katonáról tesz említést a szerző, akit hozzátartozói, főként az özvegyek kérésére nyilvánított elhunyttá az egyház. Erre elsősorban azért volt szükség, mert a magukra maradt katonafeleségek ismét meg akartak házasodni, a római katolikus egyház viszont nem ismerte el a világi bíróság halotti bizonylatát. Az In nomine Domini! (Isten nevében) című kötet bemutatja a Bácskából kiegészített osztrák—magyar gyalogsági és lovassági alakulatok áttekintő történetét, az egyházi holttá nyilvánítási eljárás folyamatát azok esetében, akik a „balkáni halálmars” során vesztették életüket, vagy hajóúton, illetve szigeten hunytak el.

Molnár Tibor könyvét Szabadkán, a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központban mutatták be. A szerzővel Agyánszki Máté történész beszélgetett. A Délvidék a nagy háborúban elnevezésű sorozat negyedik kötete, az In nomine Domini! Magyarország Kormánya, a Magyar Nemzeti Tanács és a Bethlen Gábor Alap támogatásának köszönhetően, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában jelent meg.

— Az egyházi halottá nyilvánítás esetében a Kalocsai Érseki Szentszék volt az illetékes. Ezek olyan katonák voltak, akik nem tértek haza a háborúból, és nem volt róluk biztos hír, hogy meghaltak. Ezt külön eljárásban kellett a saját lakhely szerinti plébánián igényelni. Jegyzőkönyvek készültek, ahol az özvegy is nyilatkozatot tett, illetve tanúkat is meghallgattak. Az egyház arra törekedett, hogy szemtanúkat kérdezzen, bajtársakat, akik ott voltak az eltűnttel a harctéren. Egy évig dolgoztam a köteten, főleg a pandémiás időszakban. Az volt a szerencse, hogy a Kalocsai Érseki Levéltár digitalizálta az anyagot, és online is elérhető. Mindenképp szeretnék újabb köteteket készíteni. Ennek a most megjelentnek ez a bácskai része, de van egy magyarországi is, igaz, az egy kisebb terület. Ott körülbelül 49 településről, kevesebb mint 500 katonáról van szó. Szeretném valamilyen formában az ő adataikat is megjelentetni. A XXI. században a kötet már nem annyira menő, viszont adatbázis formájában feldolgozva nagyon hasznos. A kalocsai kollégák ezt digitalizálták, az adatbázis mellett ott lennének az eredeti iratok, ami nagyon jó lenne. A további elképzelés, hogy ezt a Kárpát-medence más területeire is kiterjesszük. Sok mindennel foglalkozom, gazdaságtörténettel és társadalomtörténettel is, a XIX. és a XX. századdal, de az I. világháborúval kapcsolatban már húsz éve folytatok kutatásokat — hallottuk Molnár Tibortól.

A hivatalos adatok szerint az I. világháború alatt 9,5 millió katona esett el. A központi hatalmak több mint 4 millió, az antanthatalmak csaknem 5,4 millió férfit veszítettek. Az Osztrák—Magyar Monarchiának 1,5 millió elhunyttal kellett számolnia, ebből 661 000 volt a magyarországi áldozat. Az 1910. évi népszámlálási adatok szerint Magyarországnak 18 millió lakosa volt, a nagy háborúban a népesség 3,5 százaléka vesztette életét.