Az Alpha Travel fő célja a külföldi, köztük a magyarországi vendégek idevonzása. A vállalkozás hiánypótló szerepet tölt be Vajdaság turizmusában. Felmerül a kérdés, hogyan született meg ez az ötlet, és milyen lépések vezettek az iroda megnyitásáig.

Dankó Dénes

— A turizmus végigkísérte az életemet már a főiskolai éveimtől kezdve. Magyar-, szerb- és angolnyelv-tudásom valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy ebbe az irányba indultam. Magyarországon utazásszervezőként és idegenvezetőként dolgoztam, majd később back office referensi pozícióban folytattam, Kínába szerveztünk utakat. Később a cég beutaztatásra váltott, kínai turistákat hoztunk Budapestre, és közel-keleti ügyfeleknek ösztönző utakat szerveztünk, ami felkeltette az érdeklődésemet. Amikor elindítottam a saját vállalkozásomat, világos volt a választás: ha kiutaztatással foglalkozom, Szerbiában 6-7 millió potenciális ügyfelem lesz, de ha beutaztatással, akkor 8 milliárd a célközönség. 2016-ban alapítottam meg a céget, és bár a szerb szakemberek kételkedtek abban, hogy Szerbia vonzó úti cél lehet, én már akkor láttam a lehetőségeket. Kiléptem a korábbi munkahelyemről, és mivel Magyarországon már sikeresen működtettünk egy céget több társtulajdonossal, ahol jól ment a beutaztatás, így elkezdtünk nyitni a Balkán felé is. Kiállításokon gyakran megfogalmazódott az igény a balkáni régió iránt, mivel a kínai turisták kedvelik a körutazásokat. Szerbiában is sikeresen elindult a projektum, bár kevés kínai idegenvezető állt rendelkezésre, tolmácsokkal áthidaltuk a problémát. Az arab turisták esetében pedig angol nyelven működött az idegenvezetés. Egy baráti, mélyfilozófiai beszélgetés során felmerült, miért nem hozunk magyarokat is. Jó ötletnek véltem, hiszen beszéljük a nyelvet, és itthon vagyunk a régióban. Elindítottuk a Magyarországról történő beutaztatást, létrehoztuk a www.szerbiamagyarul.com oldalt és annak közösségi oldalát, majd elkezdtük felkeresni a magyar szolgáltatókat. Az ötlet pozitív fogadtatásra talált, és hamar kiderült, hogy van rá kereslet. Közben tudomást szereztünk a Határtalanul Programról, melyben a magyar állam támogatja a magyarországi diákok utazását a szomszédos országok magyarlakta területeire. Mi alkalmasak voltunk arra, hogy ezeket az utazásokat kiszolgáljuk, de problémák merültek fel, kiderült, hogy itt nincs elegendő magyar idegenvezető. Az idegenvezetés ugyanis engedélyköteles tevékenység, és szigorú vizsgához kötött turisztikai licenc szükséges hozzá. Ha a turisztikai ellenőr megállítja a buszt, és az idegenvezetőnek nincs licence, akkor mind az idegenvezető, mind a cég büntetést kap, és ismételt esetben a vállalkozást be is zárhatják. Utánajártunk, hogy a turisztikai minisztérium évente csak egyszer hirdeti meg az idegenvezetői vizsgát, és bár számos világnyelv vizsgáztatására van lehetőség, a magyar nincs a listán. Amikor szembesültünk a problémával, felkerestük a turisztikai minisztériumot, és ott azt mondták, azért nincs, mert nem jelentkeznek magyarok, de ha legalább tizenöt embert össze tudunk gyűjteni, akkor megszervezik, amire én azonnal igennel válaszoltam. Ismertettem a helyzetet Juhász Bálinttal, a Prosperitati Alapítvány akkori ügyvezetőjével, és felmerült a magyar idegenvezetők szakképesítésének támogatási ötlete is. Meghirdették a lehetőséget, melyet mi is megosztottunk a weboldalunkon, és több mint 20-an regisztráltak a programra. A folyamatot azonban 2020 márciusában a világjárvány felborította, és az iparág szinte teljesen leállt. Sokan feladták, vagy más területeken kerestek megélhetést. A képzést illetően én is nehéz helyzetben voltam, mivel akkor még Budapesten éltem, és az országhatár nem volt átjárható. Az eredetileg négy-öt hónaposra tervezett folyamat csaknem másfél évig tartott, de 5-en sikeresen megszerezték a licencet. Így már 9-10 magyar idegenvezetőnk volt, de még ez is kevés az igényekhez képest, főleg, mert a turizmus gyorsan magához tért a járvány után. 2022-ben újra meg lett hirdetve a lehetőség, akkor az MNT teremtette elő rá a forrást. 97 jelentkező volt, közülük 39-en adták be a szükséges dokumentumokat, és 20-an sikeresen levizsgáztak. Így jelenleg 27 magyar nyelvű idegenvezetőnk van, akire építhetünk.

Jurisich Lídia és Dankó Dénes az Alpha Travel megnyitóján (forrás: Vajda Olivér Photography)

* Az Alpha Travel virtuálisan is elérhető, milyen egyéb szolgáltatásokat kínál?

— Mi működtetjük a www.szerbiamagyarul.com oldalt, a Magyarországra irányuló utazások szervezésére jött létre a www.pravacmadarska.com, a www.alphatravelsee.com pedig a külföldi vendégek számára kínál szolgáltatásokat, mert a cég más piacokra is összpontosít. Szállásfoglalást, étteremfoglalást, transzfereket és minden egyéb szükséges szolgáltatást nyújtunk a turizmus területén, legyen szó egyéni, csoportos vagy céges utazásokról. A turisták érkezése után teljes körű támogatást kínálunk, függetlenül attól, hogy repülővel, vonattal vagy más közlekedési eszközzel érkeznek, és lépik át a határt. Mi gondoskodunk arról, hogy Szerbia vagy Vajdaság területén zökkenőmentesen érjék el a számukra szükséges szolgáltatásokat. Hosszú távú célunk egy hálózat kiépítése és a szolgáltatások bővítése. Terveink között szerepel a kiutaztatás is, de elsősorban a beutazás erősítésére és a régió népszerűsítésére koncentrálunk. Arra törekszünk, hogy az egynapos kirándulások helyett a turisták hosszabb ideig maradjanak, és egy helyett inkább két vagy három éjszakás programokat válasszanak. Szeretnénk, ha a látogatók több időt töltenének a régióban, és visszatérnének, miután felfedezték annak szépségeit. Viszont a fő célunk az, hogy az eddig említett piacokon túl Nyugat-Európát is megcélozzuk, és olyan vendégeket vonzzunk, akik eddig nem ismerték a régió értékeit.

* Az idegenforgalmi célpontok népszerűsítésére jött létre a Helló, Vajdaság! platform. Ez miként segíti a helyi idegenforgalmi vállalkozásokat, szolgáltatókat?

— A Helló Vajdaság! a Prosperitati Alapítvány által létrehozott, négy nyelven működő turisztikai platform. Nem értékesít közvetlenül, de bemutatja a helyi turisztikai lehetőségeket, célpontokat, rendezvényeket és szolgáltatásokat, ami minden helyi idegenforgalmi vállalkozás számára előnyös. Ha ezen a felületen valami felkelti a látogató érdeklődését, mi meg tudjuk szervezni. Például városnéző túrákat a vajdasági városokban, valamint Belgrádban, magyar nyelvű idegenvezetéssel. Legyen szó egy-, két- vagy akár ötnapos programról, a megfelelő szolgáltatást nyújtjuk.

* Mit mondana a hazai turisztikai kínálatról? Legyen szó borászatokról vagy falusi turizmusról, van mit megmutatnunk?

— A borászatok és a szállásadók is egyre inkább a minőségre törekednek. Nyilván van hova fejlődni, és az a cél, hogy a hosszú évtizedek óta a gazdaság szürke oldalán működő szolgáltatók is elkezdjenek céges formát választani, azaz vállalkozásban gondolkodni, mert a nemzetközi piac számára nem elfogadható, ha a vendéglátónak zsebbe kell fizetni. Például a német partnerek számára akkor értelmezhető a kínálat, ha bemutathatjuk a szerződéseket, szállásokat, éttermeket, és ha a fizetés bankkártyával vagy utalással történik. Ezáltal világossá válik, hogy az ajánlat mögött egy megbízható vállalkozás áll. A turizmusban pedig kulcsfontosságú a bizalom, ezért fontos, hogy a szolgáltatások és az árak átláthatóak legyenek.

* Érdemes-e beruházni a vajdasági turizmus szálláskapacitásának bővítésébe?

— Ha a jelenlegi trendek és fejlődési lehetőségek folytatódnak, a meglévő szálláskapacitás hamarosan messze nem lesz elegendő. Ha megnyerném a lottón a főnyereményt, a pénz jelentős részét ebbe fektetném, mert biztos vagyok benne, hogy belátható időn belül meg tudnám duplázni vagy triplázni.

* A Vajdasági Gazdasági Kamara az idén önt díjazta a vajdasági idegenforgalmi lehetőségek népszerűsítéséért. Hogyan fogadta a hírt?

— Meglepett, mert nem gondoltam, hogy a gazdasági kamara figyelemmel kíséri a tevékenységünket. Valószínűleg azért kerültünk a látókörükbe, mert cégünk aktívan részt vesz különféle kiállításokon és nemzetközi fórumokon, mint például a Budapesti Utazáskiállításon, ahol a kamara munkatársai is jelen vannak. Ott voltunk a dubaji és a berlini vásárokon is, ahol szintén láthatták aktivitásunkat. Magyarországon pedig a Szerb Turisztikai Hivatalt képviseljük, és számos offline és online eszközzel népszerűsítjük Szerbiát. Valószínűleg ezt ismerték fel, és észrevették, hogy mindent beleadtunk ebbe a munkába.