IV. Teátrum Neked! – Zentai Teátrumi Napok
Tóth Lívia
2020.02.06.
LXXV. évf. 6. szám

Február 12-e és 16-a között tartják meg Zentán a IV. Teátrum Neked! – Zentai Teátrumi Napok elnevezésű színházi fesztivált a Magyar Teátrumi Társaság és a Zentai Magyar Kamaraszínház szervezésében.

IV. Teátrum Neked! – Zentai Teátrumi Napok

Az esemény sokszínű programját sajtótájékoztatón ismertette Wischer Johann, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója és Perpauer Attila, a községi tanács művelődéssel és oktatással megbízott tagja. A programsorozatban a színházi előadások mellett gyermekfoglalkozások és kiállítás is szerepel.

— Ezzel a fesztivállal a Zentai Magyar Kamaraszínház és Zenta község önkormányzata olyan rendezvényt valósít meg, amely nemcsak a vajdasági, hanem a Kárpát-medencei magyar színházi világ kimagasló teljesítményének is tekinthető. Nagyon fontos számunkra, hogy a felnőtteknek szóló darabok mellett gyermekelőadások és gyermekek számára szervezett foglalkozások is lesznek, hiszen ilyen módon is igyekszünk színház- és művészetszeretetre nevelni a felnövekvő generáció tagjait — hangsúlyozta Perpauer Attila.


Herédi Krisztián felvétele

Wischer Johann, a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatója köszönetet mondott a Magyar Teátrumi Társaságnak, valamint az általa vezetett intézmény alapítóinak, a Magyar Nemzeti Tanácsnak és Zenta község önkormányzatának, amiért a fesztivál negyedik alkalommal is létrejöhetett.

— A nézőink ebben az évben is egy olyan ajándékot kapnak, amit nem minden színház tud biztosítani a közönségének, az pedig külön öröm számunkra, hogy ebben az évben is ingyenesen tekinthetik majd meg a fesztivál programjában szereplő előadásokat — mondta többet között az intézmény igazgatója.

Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára videóüzenetben köszöntötte a sajtótájékoztató résztvevőit.


PROGRAM

IV. Teátrum Neked!
Zentai Teátrumi Napok

2020. február 12—16.

 

Február 12., szerda, 18.00 óra
Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)

Életnagyság

Eperjes Károly, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Halhatatlanok Társaságának örökös tagja mesél szerepeiről, színházi munkáiról, életéről. Beszélgetőtársa Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára.

 

Február 13., csütörtök, 9.30–10.00 és 11.30–12.30 óra
Zentai Magyar Kamaraszínház (kisterem)

A Fővárosi Nagycirkusz animátorai bemutatják az artista mesterség műfajait, trükkjeit, eszközeit. A gyermekek nemcsak ízelítőt kapnak a cirkusz csodálatos világából, de a vállalkozó kedvűek ki is próbálhatják a cirkuszi kellékeket.

 

Február 13., csütörtök, 10.00 óra
Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)

A Zentai Magyar Kamaraszínház bemutatója

A három aranygyűrű
Zenés mesejáték

„Minden mese így kezdődik. Adott egy boldog, vagy egy kevésbé vidám család. Mindenki döntse el maga, hová tartozik a mi házunk népe. Ez az egykedvű úr itt az édesapám, a király. Új felesége, a burkus királyné nagyon előkelő fajta. Mindent szeret, ami pompa és cicoma, púder és hajzselé, ékszer és selyem. Meglátszik ez az ő egyetlen fián is... Ha hiszitek, ha nem, én is királyfi volnék, nem csak ez a bájgúnár itt mellettem. Lehet, hogy nem követem az utolsó divatot, s az öltözékem itt-ott megkopott, de azért az én fejemen is korona ragyog, még ha kissé rozsdás is. Nem volt ez mindig így, de miután édesanyám meghalt, az udvari tanácsosok addig fúrták-faragták édesapámat, az öreg királyt, míg feleségül nem vette az özvegy burkus királynét, akivel ez a piperkőc is a palotába költözött. „ (részlet az előadásból)

A kitaszított királyfi elindul, hogy megtalálja a boldogságot, hogy megtalálja a helyét a világban, hogy találjon szeretetet, emberséget, szerelmet, tisztességet. És aki keres, az talál, ugye? Többet is, mint amire számítanánk. Útja során tanul, fejlődik, elesik de felkel.

Aztán újra elesik…de mindig akad egy segítő kéz, ami nem hagyja, hogy alul maradjon, mivel a jónak győzedelmeskednie kell. Hiszen akkor van helyén a világ rendje.

Szereplők: Rongyos királyfi – Szilágyi Áron, Királylány – Verebes Judit, Öreg barát, Liba – Virág György, Gebe/Paripa, Király. Liba – Dévai Zoltán, Fekete király, Sárkány – Nešić Máté, Szatócs, Csinos királyfi, Sárkány, Liba – Papp Arnold, Özvegy Burkus királyné, Liba – Lőrinc Tímea (Pataki-gyűrű díjas)
A mesét színpadra alkalmazta: Mészáros Anikó
Zene: Bakos Árpád
Jelmez: Janovics Erika
Díszlet: Crnkovity Gabriella
Színpadi mozgás: Crnkovity Gabriella
Rendező: Crnkovity Gabriella

Az előadás hossza: 60 perc

 

Február 13., csütörtök, 19.00 óra
Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)

Ivancsics Ilona és Színtársai előadása

Móricz Zsigmond:
Magyar mesék

Szerelmetes vidéki csetepaték két részben

Móricz munkájára mindig nagy hatással volt a vidéki élet, az ott élő emberek gondolkodása, káprázatos nyelvezete és leplezetlen humora. Sokat foglalkozott azzal, hogy a pesti orfeumok urbanista komédiáinak “népi ellenszerét” megalkossa.

Az évek során gyűjtött vidéki epizódokból, ötvözve saját írói zsenialitásával az 1920-as évek végére körvonalazódott a Magyar Mesék dramaturgiája, amely a paraszti élet szívmelengető csokra. Előadásunkban négy mini-vígjátékot vittünk színre, amely a szerelembe és házasságba bonyolódott nő-férfi kapcsolatok üde, vaskos humorral átszőtt pillanatait tárja elénk.

Bepillantunk a nászéjszakára készülő ifjú pár első perceibe, amelyet a forró szerelem mellett heves veszekedés tölt ki a hozományról. Őket követi a házasságba belefásult, a lélekvándorlás tana miatt egymást csépelő házaspár esetét, míg az Ember elmenekül az Asszony savanyú képe elől a kocsmába, addig a testi-lelki szeretetre vágyó asszonyság szemet vet a szomszédra. A második részben az asszonyi hűségről és esendőségről bölcselkedik két mezei csősz, és bizonyítják rájuk asszonyaik, hogy milyen bolondok is ők. Mindezt a zsémbes nejétől és a gyakori lumpolástól elgyötört gazda éjszakai kalandjai koronázzák meg, hogy a végére mindenki belássa: az Embert, az Asszonyt, a Lovat meg a Tehenet a Jóisten is egymásnak teremtette felhőtlen komédiázásra.

A Magyar Mesék elképzelhetetlen lenne zene, dal és tánc nélkül. Ivancsics Ilona rendezésében megjelennek a néptánc és zene legszebb elemei: a Duna Táncműhely kiváló művészei ropják a táncot, és virtuóz zenészei húzzák a talpalávalót. Egy felejthetetlen estét élhet át, amiben a szerelem, a humor, a zene, és a tánc mindenkit elvarázsol.

Szereplők: Ember / Tengericsősz – Benkő Péter, Asszony / Bugyikné – Csomor Csilla, Feri / Dinnyecsősz / Kovács gazd – Hajnal János, Mari / Szépasszony – Kiss Emma, Szomszéd / Bugyik – Király Adrián, Juli / Csúf asszony / Banya – Nemcsók Nóra
Zenekar: Dulai Zoltán és bandája
Tánckar: Duna Táncműhely táncosai
Koreográfus: Juhász Zsolt
Látvány: Sebők Péter
Rendező-asszisztens: Marinkovics Zsófia
Rendező: Ivancsics Ilona

Az előadás hossza: 105 perc, egy szünettel

 

Február 14., péntek, 9.30–10.00 és 11.30–12.30 óra
Zentai Magyar Kamaraszínház (kisterem)

A Fővárosi Nagycirkusz animátorai bemutatják az artista mesterség műfajait, trükkjeit, eszközeit. A gyermekek nemcsak ízelítőt kapnak a cirkusz csodálatos világából, de a vállalkozó kedvűek ki is próbálhatják a cirkuszi kellékeket.

 

Február 14., péntek, 10.00 óra
Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)

A budapesti Turay Ida Színház előadása

A szeméthegyen túl
Zenés mesejáték

Miért ragaszkodik öt kicsi állat ahhoz az élőhelyhez, melyet bársonyos fű takart korábban, de már rég konzervdoboz-hegy, flakon-tenger borítja? Mert táplálékot és menedéket ad. Mert már megszokták, és mert szeretik. Mert itt vannak a barátok. És, talán mert amíg ők itt vannak, addig nem lehet nagyobb a baj. Addig lesz, aki kikaparja a gyenge mogyoróvesszőt, amikor a billencs ráborítja a friss betontörmeléket; lesz, aki lemossa az öreg tölgy oldalát, amikor savval önti le a furcsa ruhás ember; és lesz, aki megvigasztalja az aprócska vaddisznót, Bárnevónácskát, ha újra a mamiról álmodik.
A történet színhelye egy illegális szeméttelep, ám ez nem lehet gátja barátságnak, összetartozásnak, közös célokért való igaz küzdelmeknek, de még szerelemnek sem.

Szereplők: Hektor: Boros Zoltán, Misa: Bácsatyai Gergely, Arabella: Rárósi Anita, Piri: Borbély Krisztina, Bárnevónácska: Szilvási Judit, Ottó: Pásztor Máté
Zeneszerző: Gulyás Szabó Gábor
Jelmez: Jutta
Díszlet: Csala Sándor
Írta: Topolcsányi Laura
Rendező: Nyírő Bea

Az előadás hossza: 60 perc

 

Február 14., péntek, 19.00 óra
Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)

A Magyar Állami Operaház estje

Olasz rulett
Kétszer negyven perc Puccinivel

A szcenírozott est során részletek hangoznak el Gluck, Mozart, Rossini, Donizetti, Verdi, Bizet, Delibes, Bernstein és Puccini operáiból. Az olyan népszerű daloktól, mint a Nessun dorma a már-már operettbe hajló darabokig széles skáláról válogatnak a közreműködő művészek, a nézők pedig a zenedarabok élvezete mellett rengeteg érdekességet is megtudhatnak az opera világából Aczél András ismertetőiből.

Közreműködők: Zemlényi Eszter – szoprán, Megyesi Schwartz Lucia – mezzoszoprán, Ninh Duc Hoang Long – tenor, Haja Zsolt – bariton, Aczél András – próza, Hidegkuti Pálma – zongora

Rendező: Aczél András és Harangi Mária

 

Február 15., szombat, 9.30–10.00 és 11.30–12.30 óra
Zentai Magyar Kamaraszínház (kisterem)

A Fővárosi Nagycirkusz animátorai bemutatják az artista mesterség műfajait, trükkjeit, eszközeit. A gyermekek nemcsak ízelítőt kapnak a cirkusz csodálatos világából, de a vállalkozó kedvűek ki is próbálhatják a cirkuszi kellékeket.

 

Február 15., szombat, 10.00 óra
Zentai Magyar Kamaraszínház (kamaraterem)

A békéscsabai Napsugár Bábszínház előadása

Világszép nádszálkisasszony
Mese bábokkal

„Esztendőre esztendő száll,
Átok alatt három nádszál,
Súlya alatt hajlik-törik,
Sóhajukat vízbe ölik.”

Volt egyszer egy király. Annak volt két fia. Az idősebb megnősült, a kicsi még nem. Az apja biztatja, hogy menjen, keressen magához való feleséget, de ő a világ legszebb lányát szeretné párjául. Kiderül, hogy a világ legszebb lánya az ő bátyja feleségének a húga, és „el vagyon az rejtve egy nádszálban”.
Hősünk elindul megkeresni, végigjárja a népmese törvényszerűen „előírt” állomásait, hogy aztán lélekben megtisztulva, elnyerje a világ legszebb lányát.
Vándorlásában hű társa a táltos paripa, aki sárkánytejet szopott és égő parazsat evett. Bejárják a kerek erdőt, a rengeteget, a nagy hegyet, a Föld kapuját, a Nap pitvarát, a fekete lyukat– ahonnan sem eget, sem földet nem lehet látni. Furulyaszóval legyőzi a sárkányt, aztán Hajnal segítségével eljut ismét a Naphoz, ahol megkapja azt a fénysugarat a hajába, ami ahhoz kell, hogy a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetén uralkodó sötétben megtalálja azt a három nádszálat, ami közül az egyik az ő Világszép Nádszálkisasszonyát rejti.

Díszlet: Csortán Erzsébet, Berta János, Lenkefi Zoltán
Bábok és dalszövegek: Szőts Orsolya
Zene: Berbécs Zenekar
Rendező: Csortán Erzsébet 
Fény: Bajusz Gergely
Hang: Rákóczi Antal
Játssza: Csortán Erzsébet

Az előadás hossza: 55 perc

Az előadást 4 éves kortól ajánljuk!

 

Február 15., szombat, 19.00 óra
Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)

A budapesti Újszínház előadása

Hangemberek

Imre István ötlete alapján írta: Albert Péter

Kevés budapesti színház büszkélkedhet annyi “szinkron sztárral”, mint az Újszínház. Ugye kórusban kiáltjuk, ki kölcsönzi magyar hangját: Bruce Willis-nek, Jennifer Aniston-nak vagy Pierce Brosnan-nek. A keserédes hangnemű darab mély valóságtartalmú tipikus magyar történet, mely pártatlanul meséli el a szinkronstúdiók világának elmúlt 25 évét örömteli és fájó pillanatait, sok iróniával és humorral, szívbe markoló tanulságokkal. Talán az is magyar sajátossága, hogy nevetni önmagunkon tudunk a legjobban!

Szereplők: Szakács Tibor, Kanda Pál, Esztergályos Cecília, Lux Ádám, Viczián Ottó, Kökényessy Ági, Farkasházi Réka, Jánosi Dávid, Incze József
Rendező: Kautzky Armand
Az előadás hossza: 135 perc, egy szünettel

 

Február 16., vasárnap, 19.00 óra
Zentai Magyar Kamaraszínház (nagyterem)

A budapesti Fórum Színház előadása

Kulcsár Lajos:
Love.hu

Romantikus vígjáték

Egy középkorú férfi megismerkedik egy fiatal lánnyal. Idáig semmi különös nincs a dologban. Csakhogy ők egy internetes randi oldalon találkoznak, ahol mindenki másnak mutatkozik, mint aki valójában. Az első titkos randin hamar kiderül, hogy a két embernek nagyon is szüksége van egymásra. Múltjuk van. Közös múltjuk, amiről maguk sem tudtak. És titkaik, amiket szépen lassan felfednek egymás előtt. S így egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Túl közel. Eközben pedig a pikáns, szórakoztató, pörgős komédiáról is kiderül, hogy egy bölcs, ritka mély és pontos emberismeretről tanúskodó történetet rejt magában.

Szereplők: Kiss Anna Laura, Lengyel Ferenc
Díszlet, jelmez: Kovács Yvette Alida
Dramaturg: Deres Péter
Rendező: Lengyel Ferenc

Az előadást 14 éven felüliek számára ajánljuk!

Az előadás hossza: 90 perc, szünet nélkül

 

A fesztivál minden napján: JELMEZTÁRLAT

Rendhagyó időutazás az ókortól a XX. század elejéig.
Interaktív kiállítás Húros Annamária Dóri díszlet-és jelmeztervező művész munkáiból.

 

Minden előadásra a belépés díjtalan!
Ingyenes helyjegyeket a színház pénztárában igényelhetnek

A jegypénztár nyitvatartási ideje:
hétfő, szerda, péntek: 10–12
kedd és csütörtök: 10–12 és 17–19
valamint az előadások kezdete előtt egy órával.

Telefon:
024/812-603

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Fesztivál rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..