— A kezdetekben százával álltak az emberek irodáink előtt, hogy megszerezzék a magyarigazolványt, nem a benne foglalt kedvezmények miatt, hanem hogy végre odahelyezhessék a szívük fölé. Védelmet nyújtó pajzsként tartották maguk elé a beolvadás, a fogyatkozás és az üldöztetés ellen. Nem kevesebb mint 121 000 igazolványt juttattunk el jogos tulajdonosához — emlékezett vissza a kezdetekre Dudás Károly, a CMH elnöke. — Megköszönöm a Teremtőnek, anyaországunk nemzeti kormányának, a Vajdasági Magyar Szövetségnek és elnökének, Pásztor Istvánnak, a Magyar Nemzeti Tanácsnak és elnökének, Hajnal Jenőnek, a tevékenységünket a kezdettől fogva segítő Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető asszonynak, hogy mindvégig támogattak bennünket, lehetővé téve számunkra, hogy ennyi területen szolgálhassuk közösségünket és nemzetünket.

— A magyarigazolvány volt az első, ami közjogi értelemben köteléket hozott létre a külhoni magyarság és a magyar állam között, a nemzet közjogi egyesítését az állampolgárság megadása tette lehetővé — emelte ki dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese. Emlékeztetett, hogy Gyurcsány Ferenc vezetésével az akkori kormány a 2004. december 5-ei népszavazáskor a határon túli magyarság ellen kampányolt, ezért a nemzetárulás bélyegét soha többé nem moshatják le a homlokukról. Elmondta, a honosítási törvény elfogadása óta több mint 1,1 millió külhoni magyar kapta meg a magyar állampolgárságot, melynek megszerzése érzelmi vonatkozásban sokat számít. — Családoknak, embereknek, nemzetrészeknek szolgáltattunk igazságot. Különböző támogatásformákkal a nemzet szellemi egyesítését támogatjuk, a gazdaságfejlesztéssel pedig azt, hogy ne csak az identitását őrizhesse meg a külhoni magyarság, hanem meg is tudjon élni a szülőföldjén. Ahhoz pedig, hogy ez a nemzetpolitika folytatódhasson itt, a Vajdaságban, az kell, hogy ki tudjuk használni a jelenlegi szerencsés Orbán—Pásztor—Vučić-csillagállást, mert ez az érdeke Magyarországnak, Szerbiának és különösen a vajdasági magyarságnak — zárta szavait Semjén.

— Az elmúlt évtizedekben ez a nemzetrész, ez a magyar régió volt az, amely példát mutatott helytállásból, kitartásból és abból a szempontból is, hogyan kell itthon maradni, hogyan kell megerősíteni a nemzetek közötti együttműködést, együtt gondolkodást. Közben a történelmi kibékülésnek is példaképeivé váltak — így jellemezte a vajdasági magyarokat a tanácskozáson Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Hozzátette, ha a cselekvő nemzetről beszélünk, akkor nem kerülhetjük meg azt sem, hogy a cselekvésnek az egyik legfontosabb eszköze a választásokon való részvétel, ahol ki kell nyilvánítani azt az akaratot, hogy ez a munka tovább tudjon folytatódni.

— A CMH példája, életútja azt bizonyítja, hogy egy nemzetpolitikai relevanciával bíró szervezet hogyan alakul és módosul. Ezt a szervezetet elsősorban a kedvezménytörvény hívta életre, de foglalkozott vízumigények intézésével, egészségügyi problémák megoldásával, ösztöndíjkérdésekkel, oktatási-nevelési támogatással, jogsegélyszolgálattal. Ugyanakkor fontos szerepe van a falugondnoki rendszer felépítésében és működtetésében, továbbá az állampolgársági kérelmek intézésében is — mondta Pásztor István, a tanácskozás fővédnöke. A VMSZ elnöke az aktuálpolitikai kérdésekre is rávilágított. — Abban vagyunk érdekeltek, hogy a nemzetileg elkötelezett erők irányítsák Magyarországot. Elképzelhetetlennek tartom, hogy április 3-a után ez megváltozzon, és ne a Fidesz—KDNP alkosson kormányt. Ha ez bekövetkezne, akkor ez egyenlő volna a nemzeti katasztrófával. Olyan károkat okozna ez, amely nemcsak nemzetpolitikai, hanem szomszédságpolitikai, régiós biztonság és egyéb más szempontokból is kiküszöbölhetetlen volna.

Pásztor kiemelte, a Fidesz—KDNP kormányzati szerepvállalásának sikeressége érdekében a VMSZ már most egy nagyon aktív és intenzív, elkötelezett kampányt folytat, hogy, mint fogalmazott, „mindenki ünneplőbe tudja öltöztetni a lelkét április 3-án”.

— A CMH Polgári Egyesületet 17 alapító hozta létre Zentán, a tagokat az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács felkérésére a vajdasági magyar politikum, a civil szféra és a történelmi egyházak delegálták — tekintett vissza a kezdetekre Bús Ottó, a CMH koordinátora. A központ Szabadkán található, de további öt vajdasági városban vannak irodái, így Zentán, Zomborban, Nagybecskereken, Temerinben és Újvidéken. A többi, vajdasági magyarok által lakott településen kihelyezett ügyfélfogadások alkalmával gondoskodnak a folyamatos jelenlétről. A 20 falugondnok pedig 17 önkormányzat 50 településén teljesít szolgálatot. A CMH a lebonyolítója a Szülőföldön magyarul elnevezésű oktatási-nevelési pályázatnak is. Mint kiderült, a támogatások kifizetése a minap kezdődött. Számszerűsítve 18 146, közoktatásban részt vevő diák és 243 hallgató részesül támogatásban, az elkövetkező hetekben 12 410 család címére küldik ki az értesítő levelet.

A tanácskozáson előadást tartott dr. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának egykori elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért tiszteletbeli elnöke, Forró Krisztián, az MKP elnöke, dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke és Jankovics Róbert, a HMDK elnöke.