A bemutatkozók között voltak gyakorlott humoristák és olyanok is, akik kevesebb tapasztalattal a hátuk mögött, de annál nagyobb lelkesedéssel léptek színre. A szabadkai est során hat, míg a magyarkanizsain öt előadót köszönthetett a közönség, a műsor házigazdája Török Ádám volt, a többiek pedig: Sipos Orsolya, Szőke Dániel, Börcsök Bálint, Pipó Ferenc és Magai István. A Stand-up Budapest csapatának elképzelései szerint tehetségkutató is helyet kapott volna a vajdasági turné során, ám egyetlenegy vállalkozószellemű önkéntes sem akadt, aki próbálkozott volna a közönség rekeszizmainak megmozgatására. A fellépők megígérték, jönnek még Vajdaságba, és remélik, a két est után lesznek, akik kedvet kapnak ahhoz, hogy kipróbálják magukat nagy közönség előtt a stand-up műfajában.

— Nem nagyon mertek jelentkezni a tehetségkutatóra. Úgy vagyunk vele, hogy most jöttünk ide először, és ha itt látnak bennünket, akkor majd megjön a kedvük, bátorságuk a következő lehetőségnél — mondta Szőke Dániel, az egyik szervező, fellépő.

Az est házigazdáját és a turné egyik legtapasztaltabb előadóját, Török Ádámot kérdeztem, az előadás során milyen témákkal foglalkoznak.

— Beszélünk párkapcsolatról, kancsalságról, a családunkról, egy pici politikát is beleraktunk, vagyis elég széles körben fogunk előadni. A stand-upnak éppen az a lényege, hogy arról beszélsz, amiről te szeretnél, ami a te szíved nyomja. A Stand-up Budapest hatéves klub, mely a tehetségkutatást tűzte ki célul, bár most nem jelentkezett senki, mi viszont egy picit példamutató, irányadó jelleggel érkeztünk. Nagyon sokszor van a közönségben az, hogy megnézi az előadást, és azt mondja: így én is el tudnám mondani. Általában így szokott lenni, az elején nem jelentkezik senki, aztán amikor meglátják, hogy igazi hús-vér emberek, egy közösség vagyunk, és lehet velünk beszélgetni, akkor ők is kedvet kapnak — mesélte Török Ádám.

Sipos Orsolya az est folyamán főleg párkapcsolatról, vezetésről, férfi-női különbségekről osztott meg szellemes gondolatokat. Őt arról faggattam, milyen nőként érvényesülni egy olyan műfajban, amelyet főleg a férfi nemhez kötnek. Van-e estleg különbség a férfi és női humoristák között?

— Szerintem nincs, én nem érzek különbséget a kettő között, vagyis még nem voltam férfi, úgyhogy nem tudhatom, nekik milyen, talán csak azt mondanám, kevesebben vagyunk. Szerintem éppen azért, mert a csajok azt gondolják, hogy itt a férfidominancia érvényesül, és nem merik kipróbálni. Én mindig azt mondom, merjenek, mert ha tehetségkutatásról van szó, jobb, ha minél több csaj jön. Jó, ha más szemszögből is hozzá tudunk tenni a műsorhoz, most már a közönség is jobban igényli a változatosságot, hogy legyenek nők is — emelte ki Sipos Orsolya.

Bár a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény előadóterme nem telt meg teljesen, mindkét helyszínen nagyon jó hangulat búcsúztatta a humoristákat. Szabadka és Magyarkanizsa nincs messze egymástól, a közönség érdekes módon mégsem ugyanúgy reagált minden poénra. Ezekben az apró eltérésekben mutatkozott meg, hogy az emberek mennyire másként viszonyulhatnak a humorhoz. A jó humoristáknak ezt észre kell venniük, és a közönség igényeihez igazítani előadásmódjukat.