Az időjárási viszontagságok kihatnak a közlekedés körülményeire, a sofőröknek pedig érdemes néhány dolgot észben tartaniuk annak érdekében, hogy biztonságosan járják az utakat. Erdődi Csongor okleveles közlekedésmérnökkel beszélgettem az elkövetkező hónapokra való felkészülésről.

Kép: Erdődi Csongor

— Hivatalosan november 1-jétől április 1-jéig Szerbia területén kötelező a téli felszerelés használata. Ez egyebek között tartalmazza a téli gumiabroncs meglétét mind a négy keréken, minimális bordamélysége 4 mm kell hogy legyen. A téli gumiabroncs használata fontos, hiszen sokkal elasztikusabb, alacsonyabb hőmérsékleten is kiváló a rugalmassága, ami elengedhetetlen a megfelelő tapadás érdekében. A téli felszereléshez tartozik még a hólánc legalább a két meghajtó kerékre, legyen a csomagtartóban, de nem kell használnunk, ha az úttesten nincs hó, jég vagy hasonló csapadék. A téli gumiabroncs mellőzése sem büntetendő mindaddig, amíg a téli időszakban száraz útról beszélünk, viszont hogy a tapadás megfelelő legyen, ajánlott feltenni, mert 7 °C fok alatt a nyári gumiabroncsok már nem nyújtanak olyan elasztikusságot, mint kellene. Gondoskodni kell húzatókötélről, mely egyébként is előírás, indítókábelről, mely nem kötelező, de ajánlatos, mert a téli időszakban, alacsony hőmérsékleten, a régebbi akkumulátorok gyorsabban merülnek, és ha huzamosabb ideig állunk valahol, a hideg időben megeshet, hogy nem tudjuk elindítani a gépjárművet. A jégkaparó megléte sem kötelező, de ajánlatos, főleg olyan gépjárműnél, amelyet nem fedett helyen parkolunk. A jeget nem ajánlatos meleg vízzel eltávolítani, mert megsérülhet az üveg a hirtelen hőmérséklet-változás következtében. A téli felszerelés része még a kisebb hólapát, ezenkívül legyen nálunk megfelelő öltözék, lábbeli arra az esetre, ha valamiért huzamosabb időre el kell hagyni a gépjárművet, és egy pokróc is jó szolgálatot tehet, ha van az autóban. Számos példa van arra, hogy ráfutunk egy járműsorra, mely meghatározatlan ideig áll az úton, és mi is kénytelenek vagyunk vesztegelni. A járműbe fagyálló hűtőfolyadékra is szükség van, úgynevezett antifrízre, illetve az ablakmosó szert is télire kell cserélni. Figyeljünk oda, hogy az ablaktörlő el van-e használódva, mert a téli, csapadékos időszakban sokkal többet működtetjük, és elengedhetetlen, hogy a gumírozott része megfelelő legyen a tisztítás érdekében. Ezenfelül nem árt, ha van nálunk láthatósági mellény, mely egyébként is előírás, és esetleg egy elemlámpa. 

* Milyen tényezők befolyásolják ilyenkor a közlekedést?

— Csapadék, hideg, pára, köd, jég, sötétség. Ezeket a tényezőket mind figyelembe kell venni, és fontos, hogy a gépjármű vezetője más vezetési technikát alkalmazzon. Nem lehet az év minden szakában ugyanazzal a módszerrel vezetni, ha ugyanis csapadékos időről beszélünk, ajánlott a lassabb haladási sebesség. Ha egy útszakaszon az előírt sebesség 80 km/óra, de nem megfelelőek az útviszonyok, akkor ajánlatos lassabban haladni, ami lehetővé teszi, hogy minden akadály előtt meg tudjunk állni. Emellett a követési és az oldaltávolságot is be kell tartani. Lágyan kell fékezni és gázt adni, mert a hirtelen mozdulatnál fennáll az a veszély, hogy a kerék leblokkol, megcsúszik, és a gépjármű irányíthatatlanná válik. Ugyanez vonatkozik a kormánykerékre is, lágyan mozgassuk, kerüljük a hirtelen mozdulatokat.

* Mi a legjellemzőbb hiba, melyet ilyenkor a sofőrök elkövetnek?

— Az egyik, hogy hiányos a téli felszerelésük. November első felére még nem jellemző a huzamosabb ideig tartó alacsonyabb hőmérséklet, és az emberek késlekednek a téli gumiabroncsok beszerzésével. Ilyenkor nagy hőmérséklet-különbségek vannak a napszakhoz viszonyítva, pl. reggel 0, délután 13 fok. És az sem igazán jellemző, hogy a sofőröknek többféle vezetési technikájuk van. Tudatosan kell felkészíteni az autót, áldozni kell rá időt és pénzt, valamint megfontoltan kell technikát választani, és természetesen figyelembe venni a haladási sebességet, a fékezési és a követési távolságot. Ezek az alaphibák, melyeket a legtöbben elkövetnek, és ebből adódnak az olyan műveletek, amelyekkel meglepik saját magukat és másokat is. 

* Miről árulkodnak a baleseti statisztikák?

— Amikor beköszönt az első csapadékos időszak egy hosszan tartó, száraz periódus után, ez „meglepi” a járművezetőket, és ilyenkor egy kicsit megnő a balesetek száma — nem a súlyossága, csak a száma. Több a koccanás, több lesz a közlekedési rendőrség dolga, amíg az emberek nem szoknak hozzá a megváltozott körülményekhez.

* Történtek-e mostanában jogszabályváltozások?

— Az elektromos rollereket nyilvántartásba vették, hiszen a tavalyi év végéig ezek a járművek nem voltak definiálva, most viszont már rájuk is vonatkoznak közlekedési szabályok, ez az egyik újdonság. A másik a büntetési tételekkel kapcsolatos, hiszen aki két éven belül több mint két súlyos szabálysértést követ el, attól ideiglenesen lefoglalják a járművet. Az év vége felé is terveznek egy újítást a közlekedésbiztonsági törvénykönyvben arra vonatkozóan, hogy megemeljék a kiszabható pénzbírságok összegét, illetve javaslatot fognak tenni arra, hogy ne csak ideiglenesen kobozzák el a járművet, hanem véglegesen.

* Milyen büntetéssel járhatnak a közlekedési kihágások?

— Ha hiányos a téli felszerelés, az magánszemélyek esetében 6—20 000 dinárral büntetendő. Ha olyan közlekedési balesetet okozunk, ahol megállapítják, hogy a téli időszakban az autón lévő nyári gumiabroncs hozzájárult a baleset kialakulásához, a biztosító jogot formál arra, hogy az okozott kárt rajtunk hajtsa be. Azon van a hangsúly, hogy ne külső motiváció hatására tartsunk be egy közlekedési szabályt, hanem belsőre, tehát el kell fogadni azt a tényt, hogy a közlekedési jogszabályok a mi érdekeinket szolgálják.

* Tanfolyamot tart azoknak, akiktől elvették a jogosítványukat. Milyen tapasztaltokról számolhat be?

— Egy-egy tanfolyamon 12 személy szokott részt venni, Szabadkán évente 4 tanfolyamot szerveznek, ezek két és fél hétig tartanak. A gond leginkább az alkoholos befolyásoltság, illetve a nem megfelelő sebesség megválasztása. Azoknak a személyeknek, akiknek a rendőrség bekéri a jogosítványát, tanfolyamon kell részt venniük, hogy újra engedélyt kapjanak. Vannak, akik megbánták, amit tettek, de sajnos olyanok is akadnak, akiknél nem mutatkoznak a megbánás jelei. Olyannal is találkoztam, aki másodjára jött, vagyis egyszer már újravizsgázott. Ilyenkor azt kell tudni, hogy minden újravizsgázásnál 3 ponttal csökken annak a ponthatárnak az értéke, amelynél az engedélyt elveszítik. Ha normál esetben 18 pontnál veszik el, akkor a következő esetben 15-nél, és így tovább 9-ig. Megoszlanak a vélemények, szerintem nem kellene mindenkinek engedélyt adni. Ha valaki állandó jelleggel veszélyezteti a társadalmat, akkor nem biztos, hogy újabb esélyt kell adnunk neki.

* Egyébként milyen a jó sofőr?

— Mindenképp a defenzív vezetés jellemzi. Ennek az a lényege, hogy úgy kell vezetni, hogy képesek legyünk korrigálni a mások által elkövetett hibákat. Ez egy nagyon megterhelő feladat, főleg, ha ennek az ember nincs tudatában, merthogy tudatosan ki lehet alakítani hosszú távra egy olyan viszonyulást, amely automatizálja ezt a viselkedésformát. Ha beülünk a gépjárműbe, előre látunk szituációkat, mert ismerjük a jogszabályokat, és mindig olyan haladási sebességet, oldal- és követési távolságot választunk, hogy ha esetleg a másik hibázik, azt mi képesek legyünk korrigálni. Ha az emberek ezt betartanák, lényegesen kevesebb közlekedési konfliktus volna.