Vass Zoltán horgosi történész, a Magyarkanizsa Községi Képviselő-testület mezőgazdasággal megbízott tanácstagja elmondása szerint már a XIII. században is volt itt település, melyet az 1960-as években tártak fel Szekeres Lászlóék.

A leleplezett Horgos felirat a falu központjában, a Művelődési Ház előtt

— Ez a mai kishorgosi területen van, itt találták meg egy templomocska alapjait. A magyar középkor folyamán ezen kívül volt itt több kisebb település. A legjelentősebb Szentpéter, mely ismereteink szerint a Tisza mellett egészen a törökök kiűzéséig fennálló, adófizető, magyar közösségként létezett. Egyébként a település első írásos említése egy XI. századi oklevélben már felbukkan, de nehéz pontosan beazonosítani, hogy az az említés ez a Horgos lehetett-e, viszont az 1640-beli térképen már mint Horgospuszta szerepel. A mai Horgos területét és Szentpéterpusztát 1749-ben vásárolta meg Kárász Miklós akkori szegedi főjegyző, és fokozatosan létrehozta itt a majorságait. A vásárlással együtt kötelezettséget vállalt arra, hogy Szabadka és Szeged között félúton létesít egy falut, mert a két település közötti távolság a kor viszonyaihoz képest nem volt egyszerre megtehető út, és ez volt az a táj, ahol egy pihenőhelyet kellett létrehozni, a postakocsi is itt állt meg. Az új település Szentpéterpuszta és az egykori Horgos határterületén létesült, és ebből alakult ki fokozatosan 1771-től az a Horgos, amelyet ma ismerünk. 1848/1849 nagy változásokat hozott, a jobbágyság eltörlésével egy újfajta gazdálkodási mód és egy új élet tudott itt megindulni. Robbanásszerű fejlődés kezdődött ezután. Ezzel egybeesik a magyar kapitalizmusnak a kibontakozása, majd megérkezett az Alföld—Fiume vasúti szakasz. Később megindult a tiszai vasúti szakasz, és ezzel Horgos vasúti csomópont lett. A falu a 100 éves jubileumára megkapta a nagyközségi státuszt. Az 1910-es évekre mezővárossá fejlődött, ide tartozott Királyhalom és a Kőröspart, a mai Kispiac egy része. Ez mintegy 18 000 katasztrális holdat tett ki. A legsikeresebb időszakban előfordult, hogy Szeged Horgosra bízta Öttömöspuszta és Mórahalom környéke irányítását is. A szegedi elit szívesen vásárolt itt birtokot. Igen korán, a XIX. század végén, Ormódi Béla szegedi bankárnak köszönhetően, az elsők között kapcsolódott be a turizmusba, hiszen egy óriási turisztikai vállalkozás volt a Kamarás-erdő létrehozása, ahol az 1800-as évek végére egy pezsgő, nagy látogatottságú üdülőközpont alakult ki. Ez a szegedi elitnek az egyik kedvenc kikapcsolódási helye volt, mely a kor lapjai szerint nemhogy versenyre kelt az akkori Paliccsal, hanem már-már meg is előzte azt. Ennek az egyik utolsó mementójaként láthatjuk a mai napig a kamarási villasor egynéhány megmaradt, korhű épületét és a kamarási vasúti megállót. Ez a turisztikai történet sajnos az 1919-es szerb bevonulással megszűnt. A kamarási üdülőközpontban már az 1900-as évek legelején épített medence, fogadó, focipálya és teniszpálya volt, és ötven-egynéhány korhű villát tudunk papíron azonosítani. Ezeknek csupán 10 százaléka maradt meg, és csak a fele az, amelyik még valamilyen szinten megőrizte ezt a miliőt, a másik felét fokozatosan sima lakóházakká alakították át. A kamarási üdülőközpont nyúlványában máig megmaradt a Braunswetter-villa, melyet egy szegedi órásmester építtetett. Bartók Béla annak a teraszán jegyezte le a Kedves édesanyám miért szültél a világra című, azóta nagyon elterjedt és híressé vált népdalt — mesélte Vass Zoltán, továbbá azt is elmondta, hogy a legősibb épület a kishorgosi majorban a magtár, mely az 1750-es években épült. Ezt templomként is használták, nem volt felszentelve, de a szentmiséket ott tartották. Jelentős objektum még a Kárász-kastély és a római katolikus templom.

Vass Zoltán, Sós Nóra és Tóth Zoltán

Horgoson több nagyberuházás van folyamatban, mind közül a legnagyobb a Szabadka és Szeged közötti vasútvonal teljes felújítása. Erre a szakaszra lesz átirányítva a Belgrád és Budapest közötti vasúti teherszállítás is, amíg a két város közötti gyorsvasút épül. Felújítják a helyi vasútállomás épületét is, és megindulhat a személyforgalom Szabadka és Szeged irányában — mondta Tóth Zoltán, Horgos Helyi Közössége Tanácsának elnöke.

— Településünk abból a szempontból is haszonélvezője lesz ennek a beruházásnak, hogy a vasút kiépítése közben a régi vonal felszámolásából származó homok a horgosi ipari zóna feltöltésére lesz felhasználva. A régi vásártéren lévő ipari zóna területe alacsony fekvésű, a feltöltéssel és a víz elvezetésével viszont készen áll majd a befektetők fogadására. Az új vasútnak köszönhetően Szabadka és Szeged között mintegy 40 perc lesz a menetidő, Horgos pedig itt van a határ mellett, így ha sikerül észszerűen megoldani a határellenőrzést, akkor innen a Szegedig tartó út nem tarthat tovább 20 percnél. Ez mindenkinek jó lesz, de leginkább a diákoknak és azoknak, akik a határ túloldalán dolgoznak. Abban is reménykedünk, hogy azok is hazajönnek, akik átköltöztek a határ túloldalára, mivel belefáradtak az ingázásba. A vasútfejlesztés sikertörténete pedig az lenne, ha az olcsóbb ingatlanárak miatt a magyarországiak is átköltöznének Horgosra, mint Pozsony és Rajka esetében.

Nyáron a falu legrosszabb állapotban lévő utcáit mart aszfalttal újították fel, a jövő hónap közepére befejeződik a kerékpárút kiépítése Magyarkanizsa felé, így a kerékpárosok közlekedésbiztonsága is nagymértékben javul. Három utcában bővítik a szennyvízhálózatot, az úgynevezett régi barát feltöltve pedig kialakítanak egy közösségi teret, kisebb sportpályákat — sorolta Tóth Zoltán. Hozzátette, a fejlesztések célja az, hogy Horgos egy olyan település legyen, ahol jó élni, érdemes letelepedni, házat venni. Mint mondta, erre most is van példa, Németországból hazatelepült egy fiatal vállalkozó, a központban létesített egy vendéglőt, melyet az idei szüreti napokra nyitott meg.

— A 250 éves jubileum évében több eseményt és programot is megrendeztünk, az ünnepségek kapcsán olyan horgosiakat kerestünk fel online, akik már nem élnek itt, de szívesen gondolnak a szülőfalujukra — számolt be Sós Nóra, a horgosi Művelődési Ház programkoordinátora. — Egy videósorozatot indítottunk, melyben híres képzőművészeket, alkotókat és zenészeket kértünk fel, hogy üzenjenek haza. Ennek nagy sikere volt, és megpróbáljuk ezt egészen decemberig folytatni. A jubileum fényében tartottuk meg a XXXI. Szüreti Napokat is. Az ünnepség táncjátékkal kezdődött, mely jelentős momentumokat vázolt fel a településről. Ezt az eseményt Szécsi Zsolt szervezte, illetve a koreográfiát is ő készítette. A központban lelepleztük a Horgos feliratot, a betűsort horgosi népművészeti motívumok díszítik. Magyarország Kormánya jóvoltából pedig a Nepomuki Szent János utcában táblát avattunk Balázs G. Árpád festőművész és grafikus tiszteletére. Egész évben tartalmas programokat kínáltunk, minden hónapban három-négy olyan rendezvényt tudtunk tartani, amely kicsiket-nagyokat megmozgatott, és idehívott a Művelődési Házba — mondta a programkoordinátor. Végezetül hozzátette még, hogy ezt a sort folytatva várhatóan lesznek még versenyek, kiállítások, könyvbemutatók és filmvetítések.

A kamarási üdülőközpont

Nagygyörgy Zoltán képeslapgyűjteményéből