Hol tart most a Folk Vajdaságban?

Hol tart most a Folk Vajdaságban?

Modern Folking Szabadegyetem

Szakmai konferenciát rendeztek szeptember 20-án Magyarkanizsán. Ez volt az I. Modern Folking Szabadegyetem, mely az Európai Uniónak, azaz az Interreg-IPA Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program résztámogatásának köszönhetően valósult meg. Az előadások fő témái a kisebbségi hagyományőrző egyesületek élete, gondjai, tehát jelene és jövője volt.

Vígi László, a Wemsical Serbia Ifjúsági és Kulturális Egyesület elnöke köszöntötte a szabadegyetem résztvevőit, az előadókat, érdeklődőket, majd beszélt egy kicsit a Modern Folking projektumról.

A fő pályázó a Katolikus Ifjúsági Alapítvány Szegedről, mellette a másik nagy partner a Dombos Egyesület Kishegyesről. Mi vagyunk a legkisebb hal. A projektum fő témája, hogy pillanatnyilag milyen a néphagyománnyal foglalkozók világa. Ezt szeretnénk feltérképezni, megbeszélni műhelymunkákon, szakmai konferenciákon. Emellett pedig különféle népművészettel kapcsolatos eseményeket is szervezünk. A Wemsical Serbia huszonnyolc produkció megrendezését vállalta 2020 júliusáig. A 2019. és a 2020. évi Dombos Festet is ennek a programnak köszönhetően szervezték meg, a szegedi partner pedig zenés irodalmi esteket tart a Millenium Kávéházban, illetve már megvolt a Street Folk elnevezésű rendezvény. Emellett tervben van egy olyan applikáció kifejlesztése is, amely a határ menti régió folkeseményeit követné le.

A két szabadegyetem előadói között szerb, horvát, magyar anyanyelvűek mellett bunyevácok, ruszinok, szlovákok és romák is lesznek. Ahogyan azt László elmondta, fontos az egyesületeket még jobban megismertetni egymással, hiszen így belelátnak abba, hogy a másik milyen modell alapján dolgozik, milyen nehézségekkel szembesül, és talán még közös együttműködések is létrejöhetnek.

A magyarkanizsai Tisza Néptáncegyesület jelenéről és jövőjéről Tóth Ágnes, az egyesület elnöke beszélt, ismertetve a múltat, felvázolva a jelent s előrevetítve a jövőt.

— Fontos a tagtoborzás, az utánpótlás nevelése. A mi egyesületünkben nem csak a táncoktatás a lényeg, emberi értékeket is próbálunk mutatni, úgy élni az egyesületen belül, hogy a tisztelet, a hála, a köszönet, az alázat kerüljön előtérbe. A példamutatás az egyetlen olyan eszköz, amely ott tudja tartani a gyerekeket abban a közösségben, amelyben vannak. Nem lehet bort inni és vizet prédikálni. Én a mindennapjaimat is bizonyos értékek szerint élem.

Magyarkanizsán is tendencia, hogy az általános iskola után a fiatalok más városban, külföldön folytatják tanulmányaikat. A Tisza Táncegyüttes azt a megoldást találta ki, hogy összevonja a csoportokat. A fiatalabbak alkalmazkodnak az idősebbekhez.

— Mindig olyan együttesről álmodtunk, mint a topolyai Cirkalom. S ebben nem irigység volt, hanem egyfajta erős és követendő példa. Sajnos rá kellett jönnünk, hogy nálunk ez nem tud így működni. Megtanultuk, hogy az a feladatunk, hogy már óvodáskorban megismertessük a gyerekeket a népi, paraszti kultúrával, hogy utána bárhol is legyenek a világban, ezt tudják használni tudtuk meg Tóth Ágnestől, aki örülne, ha azok a fiatalok, akik már most is ott tevékenykednek, segítenek, előbb-utóbb átvennék a csoport vezetését, s a célok mentén vinnék tovább, amelyeket annak idején megálmodtak.

Bernadica Ivaković, a Horvát Olvasóklub elnöke az általuk szervezett szabadkai Etnocamp szerepéről beszélt, mely nagymértékben erősíti a horvát közösséget. Legfőbb céljuk megismertetni a fiatalokat a horvát, bunyevác hagyományokkal, és kialakítani egy jól működő közösséget, ahol a barátkozás a fontos szülőnek is, gyermeknek is. Sok szakosztály van, az olyan praktikus dolgoktól kezdve, mint a barkácsolás, a kézművességen át a színészetig és a táncig.

— Minden workshop természetes, újrahasznosított anyagokkal dolgozik, s a környezetvédelemről előadásokat is hallgatnak a jelenlevők. A gyermekek szocializációjában is igyekszünk segíteni, hogy amikor hazamennek, jobban tisztában legyenek saját magukkal, és feltalálják magukat az életben. Képeket, képkereteket, kis figurákat készítünk, tojást festünk, szalmával, tésztával dolgozunk. Elfelejtett szakmákat tanítunk, mint a hímzés, fafaragás. Ez mind fejleszti a kreativitást. A leglátogatottabb a drámacsoport.

A népművészet a legfontosabb a táborban. A néptánc- és a tamburás szekció, a népdal és a népzene. A hagyományok mellett modern táncot is tanulnak, valamint műsorvezetést, szavalást, és a főzés alapjait is elsajátíthatják, hagyományos ételeket készítenek.

Kárpátaljai tapasztalatok a művelődésszervezésben — ezt a címet adta előadásának Kovács Hanna kishegyesi néptáncpedagógus, aki a Petőfi-programnak köszönhetően segítette a kárpátaljai magyarokat. Ungváron töltötte a legtöbb időt, fontosnak tartja a szórványmagyarság identitásának erősítését, s elmondása szerint még a beolvadás lelassítására kellene odafigyelni.

— Azt éreztem, hogy hiányzott belőlük a motiváltság, ezért nem működött annyira a közösségi élet. Megszerveztünk egy csomó közös kirándulást, húsvét és karácsony előtt kézművesdíszeket készítettünk. Sikerült eljutnunk oda, hogy már a szülők is bekapcsolódtak a programokba, ami korábban nem volt szokás. A karácsonyi műsort kétszer kellett előadni, akkora volt az érdeklődés.

Ungváron 2001-ben volt népszámlálás, a 116 000-es városból 5000 ember vallotta magát magyarnak, s ez a szám azóta nagyon lecsökkent.

— A motiváció megléte pedagógus és gyerek számára egyaránt fontos. Én sem voltam kívülálló, együtt éltük meg az eseményeket. Ez fontos, kellenek a közös élmények. Vajdaságban sok jól működő tábor van, ott ez csak a közelmúltban indult be. Jó irányba haladnak, de van még mit csinálni.

Dragana Tanasić, a moholi Novak Radonić Művelődési Egyesület elnöke a néphagyomány jelentőségéről beszélt, hiszen különösen nagy szerepe van a fiatalok felnőtté válásában. Dragana kifejtette, hogy egy friss egyesületet vezet a munkatársaival, viszont már most rengeteg program van a hátuk mögött, fontosnak tartják a mozgást, a néptáncot s a zenei oktatást is. Táborokat szerveznek, és szerinte a kulturális eseményeknek sokkal több támogatást kellene kapniuk, mint most.

Mi áll a topolyai Cirkalom Táncegyüttes több mint harminc éve mögött? Erre a kérdésre Kisimre Árpád, a Cirkalom Táncegyüttes művészeti vezetője szerint a következő a válasz: sok teleizzadt póló. A Cirkalom 1986-ban alakult meg kamara-táncegyüttesként, Brezovszki Eszter hozta létre. Akkoriban a Mojszejev-féle néptáncoktatás dívott, a Cirkalom viszont a magyarországi mintát alapul véve igyekezett ezt átfordítani, azaz a paraszti kultúrát színpadra s próbatermekbe helyezni. Savelin László és Árpád 2000-ben vették át a csapat vezetését, s azt tűzték ki maguk elé célként, hogy a vajdasági — még fellelhető — táncanyagokat kutassák fel, illetve tanítsák meg a fiataloknak.

— A Gyöngyösbokrétán találkoztunk a doroszlói és a kupuszinai viselettel, de valahogy a táncaikat soha nem adtuk elő táncházakban. Nem volt fontos. Ezen szerettünk volna változtatni. A 2000-es évek elején kezdtünk ezzel foglalkozni, s az évek során a doroszlói táncokat, illetve ezt a népviseletet sikerült a legátláthatóbban színpadra vinnünk, átadnunk a fiataloknak, bevezetnünk a táncházi kultúrába — meséli Savelin László. A Cirkalomnak is fontos az utánpótlás, a rendszeres munka s a szakképzett tanárok.Heti háromszor próbálunk két órában, 1986 óta. Nem maradtak ki próbák, még a bombázások során, áramszünetek idején sem. A mostoha körülmények még jobban összekovácsolták a társaságot.

A fiatalokat tudatosan fejlesztik tovább, úgy, hogy később ezzel akár professzionálisan is foglalkozhassanak. A csapatból már négyen elvégezték a Táncművészeti Főiskolát Budapesten, s az ott szerzett tudást a Cirkalom próbáin kamatoztathatják. Erős az utánpótlás-nevelés, szakképzett oktatók dolgoznak a fiatalokkal. Négy generáció táncol együtt, s ezt úgy kell összekovácsolni, hogy ne látszódjon a homlokukon, ki hány éves.

— Kialakultak barátságok, szerelmek, házasságok, ami még jobban összetart bennünket. Sok siker áll mögöttünk, tudjuk tartani a színvonalat. Sok áldozattal jár, de sikerül. A szabadidőnket áldozzuk fel, de mivel szórakozás marad, nem érezzük munkának.

Resócki Rolland néptánckutató, néptáncpedagógus, aki az est egy részében a moderátor szerepét töltötte be, saját gondolataival zárta a konferenciát.

— Egy gyimesközéploki kiránduláson Sára Ferenc megkérdezte az ott levőktől, hogy miért akar mindenki mindennel foglalkozni, s miért is kellene minden táncot ismerni. Elég lenne a sajátunkat is. Ezen elgondolkodtam, és valóban: miért is? Azon kaptam magam, hogy a saját kultúrámmal szeretnék foglalkozni. De mi a saját? A vajdasági és a Tisza menti. Ami fontos, hogy ne csak az a harminc-negyven ember tapasztalja ezt meg, hanem az egész itt élő közösség. S ott van a táncház szavunk is. Szép, de voltak nekünk cécóink, vityillóink, házibáljaink, érdemes volna ezeket is visszahozni a fiatalok szókincsébe. S persze fel kell tárni a táncokat, a zenét, a szokásokat. Ezután pedig vissza kell tanulni. Táncosnak, zenésznek, oktatónak is. Már láttunk erre példát, igény volna rá.

Már el is indítottak egy cécóműhely nevezetű kis közösségi teret, ahol erre helyezik a hangsúlyt. A másik fontos dolog a közösségi élmény.

— Nem a színpad a lényeg, vagy a megkötött folyamatok, hanem az, hogy mindezt a saját szórakozási formákba is visszahozzuk. Kétezer gyerek van a Kőketáncon, ami nagyszerű, ám a KNV-n már csak néhány. Hová tűnnek? Mindig ugyanazok az arcok vannak ott a táncházakban. El kellene ezen gondolkodni. Sok helyen látom, hogy amikor a táncos lejön a színpadról, már más irányba megy. Ezek nagy gondok, melyeket orvosolni kellene.

Az előadások után egy építő jellegű beszélgetés kezdődött, mindenki megosztotta a másikkal azokat a problémákat, amelyekkel szembesül, és a kérdésekre is választ lehetett kapni, melyek az elhangzott előadások, bemutatkozások kapcsán születtek a fejekben. Az est végén közös vacsorán vettek részt a meghívottak, majd a Fokos zenekar tartott táncházat a megszokott energiával. A második szabadegyetemet a Modern Folking program keretében a tavasszal rendezik majd meg.


Még több kép!▼

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Hol tart most a Folk Vajdaságban?
Riport
Hol tart most a Folk Vajdaságban?
Riport
Facebook

Támogatóink