Hittel megbecsülni az ősi örökséget

Hittel megbecsülni az ősi örökséget

A maradéki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület kettős jubileumára — A főnixmadár legendája jutott eszembe a hétvégén Maradékon, a méhkasra emlékeztető zsongó kavalkádban a református parókia udvarában, ahol a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület 65., illetve újrajegyzése 15. évfordulóját ünnepelték. Az áldozati tűzben elégő, majd hamvaiból feltámadó madárról az 1993 elején leégett parókiára asszociáltam, majd az azt követő — az újabb idők legnehezebb éveiben fogant —, folyamatosan erősödő összefogásra.

Eredményei a rövid ideig tartó megtorpanások ellenére jól érzékelhetőek Maradékon. Ezt bizonyítja a Petőfi lélekemelő ünnepe is, melyre szép számban érkeztek vendégek, köztük Pásztor István, a Vajdasági Képviselőház és a VMSZ elnöke, Szász Krisztián, a belgrádi magyar nagykövetség másodtitkára, Madarász Bernadett, a szabadkai főkonzulátus alkonzulja, Pánczél Károly, a magyar parlament képviselője, a Nemzeti Összetartozás Bizottság elnöke, Hajnal Jenő, az MNT elnöke, Petar Filipović, Inđija polgármestere, továbbá a környező szerémségi települések művelődési egyesületei, valamint a bácskossuthfalvi Feketics Művelődési Egyesület és a topolyai Kodály Zoltán Művelődési Központ Cirkalom táncegyüttese.


Vendégek és házigazdák

Az ünnepet beárnyékoló jelenségekről, a fiatalok elvándorlásáról, a migránsokról, az aszály következményeiről is szólt köszöntőjében Berta Zoltán, Inđija község tanácsnoka:

— Az idei év is a túlélésről szól. De ahol van iskola és templom, ott létezik közösség is. Majdnem negyven év után most újra lesz rá lehetőség az iskolánkban, hogy a gyerekek magyarul tanuljanak. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesületnek nálunk küldetése van, éppen ezért nem hangoztatjuk, hogy reformátusok, katolikusok volnánk, hanem magyarok. Azon vagyunk, hogy megbecsüljük elődeink örökségét, és hogy ebben támogassanak bennünket mind a hazai, mind a magyar intézmények. Ennek köszönhetően az idén a Julián iskola felújítása kezdődhet meg.

Maradék ünnepe nemcsak a maradékiaké, hanem egész Vajdaságé, mondta Pásztor István, majd így folytatta:

— A maradék szót mint csírát élem meg, melyből újra lehet életeket varázsolni. Maradékban maradva az elkötelezett emberekkel, lelkésszel, művelődési tagokkal együtt a „maradékból” előre lehet haladni. Sok nagyobb vajdasági közösség számára Maradék példa lehetne: kitartásból, szívósságból, elkötelezettségből és reménységből. Szinte nem múlhat el hasonló ünnepi rendezvény anélkül, hogy ne szavalnák el Reményik Sándor Templom és iskola című költeményét. Maradékon templom és művelődési egyesület van, és most ismét lesz magyar tagozat az iskolában. Ennek a közösségnek van jövőképe, hite, ereje és csapata is hozzá, hogy megvalósítsa elképzeléseit.


A maradéki gyermektánccsoport

Pásztor István külön megköszönte a magyar kormánynak a bátorítást és a támogatást, mely nélkül nem tudna előrehaladni a magyar közösség, így a maradéki sem.

— Inđija község számára külön jelentősége van a Petőfi Sándor ME jubileumának — hangsúlyozta Petar Filipović polgármester. — Leginkább azért, mert a község a jó hírét viszi mindenhova, ahol vendégszerepel. Minden, amit Maradékon tesznek, egyaránt szolgálja a falu lakosságának, a magyar közösségnek és egyházának az érdekeit.

A maradéki magyar közösség élni akarásának és hitének kisugárzó erejét emelte ki köszöntőjében Hajnal Jenő:

— Új remény csillan fel ismét, miután a falu, a község, a tartomány vezetősége az MNT-vel együtt összefogott a magyar oktatás megvalósításáért. Még több bizakodást és hitet kíván mindenkinek, hogy jövőre még nagyobb örömmel mondhassuk: Maradékon, Szerémségben az életet a hittel, a kultúrával együtt a magyar oktatás is erősíti.

— A madárnak szárnya van, és szabadsága, az embernek pedig szülőföldje — emelte ki köszöntője elején Pánczél Károly. — A magyar nemzetpolitikának az a legfőbb célja, hogy az elszakított országrészek magyarsága a szülőföldön maradjon, boldoguljon és gyarapodjon. A nehézségek mellett a kegyelmi állapotról sem felejtkezhetünk meg Szerbia és Magyarország között: a megbékélési folyamat történelmi, és a gazdasági kapcsolatok is jók. Kegyelmi időszak van a magyar—magyar nemzetpolitikában is. Az új alaptörvény kimondja: Magyarország felelősséget visel a határon kívül élő magyarok sorsáért. A szülőföldön való megmaradásban sokat számít az anyanyelv, a kultúra és az oktatás.


A maradéki vegyes kórus

A művelődési műsor felvezetőjeként részlet hangzott el mgr. Bordás Győző képes monográfiájából:

„Bár már mind kevesebben vannak azok, akik emlékeznek az alapító tagokra, íme, álljon itt mindazoknak a neve, akik 1950-ben alapító tagjai voltak mai egyesületünknek: Bergel Antal (elnök), Vranyososvits István (pénztáros), Vavra István, Heretek Ferenc, Báró György, Birinyi János, Berta Dénes, Hilek Ferenc, Molnár Tamás, Koroknai István és Berta Lajos. Az egyesületnek már megalakulásakor színjátszó csoportja, énekkara és zenekara volt, de feladatának tartotta — ma már ezt így neveznénk — hagyományápolást is. Erről tanúskodnak az olyan felvételek, amelyeken húsvéti és farsangi szokásokat elevenítettek föl, de még »gyermeklakodalmat« is tartottak. Ugyancsak érdekessége e képes összeállításnak a maradéki női népviselet bemutatása is.

Az egyesület munkájában a múlt század hetvenes évek végétől és nyolcvanas években pangás állt be, melyet majd csak 1997-ben — Pál Károly bácsfeketehegyi lelkes művelődés szervező és Béres Károly, mérnök-lelkész kezdeményezésesre — sikerült megtörni, azzal, hogy vegyes kórusunk részt vett a Muzslán megszervezett Durindón, majd a zentai csata évfordulóját jegyző rendezvényen, vendégszerepeltek Topolyán és Bácsfeketehegyen. A Vajdasági Magyar Szövetség lelkes és a maradéki magyarság további sorsával megbízott tagja kezdeményezésére — hivatalosan is ismét bejegyzésre került, azaz, újraalakult a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület. Ettől kezdődően az egyesület elnöki posztját a következő személyek töltötték be: Berta Géza, Koroknai László, Gulyás János, Urbán János, Heretek György és ismét Berta Géza.”


Egy éve alakult meg a maradéki tamburazenekar (A szerző felvételei)

A gazdag kulturális műsorban fellépett a maradéki tamburazenekar, a vegyes kórus, a gyermektánccsoport, a topolyai Cirkalom táncegyüttes, a Feketics ME, a dobradói asszonykórus, a nyékincai tánccsoport és a szávaszentdemeteri (Sremska Mitrovica-i) tánccsoport.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Községeink Életéből rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink