A találkozó alkalmával bemutatták egymásnak sajtótermékeiket, és sok új információra tettek szert. A vajdasági sajtó képviselői a Hírvivőn kívül bemutatták a Hét Napot és a Magyar Szót is, a megjelentek nagy érdeklődése közepette.

A MAKUSZ 1991-ben alakult meg azzal a fő céllal, hogy a tájékoztatás igaz legyen.

A találkozót minden évben más-más helyszínen tartják meg. A tizenegyediket a Ferences rendházban, illetve a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolában rendezték meg. A szeptemberben megnyílt szeged-alsóvárosi ferences kolostor, illetve látogatóközpont Magyarország második legnagyobb középkori épületegyüttese. A ferencesek 1444-ben telepedtek le ezen a tájon, és a török hódoltság idején az ott élők lelki gondozását is ellátták. A szerzetesek nagy részét az emberekkel való személyes kapcsolat tölti ki, a lelki gondozás, a szegényekkel való foglalkozás, a tanítás, a munka. A több mint 500 m2-en kialakított látogatóközpont, a templom, a kolostor mágnesként vonzza a látogatókat. Az Alsóvárosban levő Szent Péter-templom a tatárjárás előtt épült. Faragványai a gyulafehérvári műhelyben készültek, romjának darabjai ma is megtalálhatók a kolostorkertben levő kőtárban. A hagyomány szerint a kolostortól keletre levő temetőben temették el Dózsa György fejét. Az 1713-ból való főoltár az üdvözülés útját jelképezi. Egy érdekesség a sok közül: a rajta levő Szentháromság-szimbólum, a háromszögbe zárt istenszem, oltalmazó céllal, a tájainkra jellemző napsugaras oromzatok ihletője is. A sekrestyében misét is tartanak, egész falát elfoglaló szekrénysorában tárolták egykor a mellékoltárok kellékeit. A megkülönböztetés céljából mindegyik ajtaján olajkép látható, ezek a mellékoltárok megfelelői. Különösen szép az ebédlő, mennyezeti festményén a Szentháromság látható.

Az épületegyüttes megtekintése során a jelenlevők megcsodálhatták a 17. századi barokk szoborcsoportot, amely Szűz Máriát és szüleit ábrázolja. Az egyik kiállító teremben megtalálható a legrégibb magyarországi ülőbútor. 1450 körül készült. A hagyomány szerint a templomot Mátyás király alapította, palástját a ferenceseknek adta, ebből később miseruha készült. Különösen értékes egy 17. századi anyakönyv.

A Magyarországról, valamint a határon túlról érkező sajtóapostolok a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Klebelsberg-termében megtartott előadássorozaton kívül anyanyelv-használati, fotózási és Layonet-tervezési műhelymunkában vehettek részt.

A Sajtóapostolok Találkozója a megjelentek bemutatkozásával kezdődött — a moderátor hagyományosan Gróf Lajos, a MAKUSZ egyházközségi lapok szakosztályának elnöke volt —, majd Kis Didák szegedi gvardián és fr. Zatykó László OFM a ferences központról, a ferencesek életéről, a lelkipásztori munkáról beszéltek.

A megjelenteket a főiskola dísztermében szombaton reggel Kiss-Rigó László szeged—csanádi megyés püspök köszöntötte. Üdvözlő beszédében rámutatott arra, hogy a lapok közösségformálóak, növelik az identitástudatot, és fontosak az evangelizáció szempontjából is.
Sorjáztak az előadások: Antal Zsolt, a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola docense a Szeged—Csanádi Egyházmegye médiumairól tartott előadást. A továbbiakban A testvériesség és feladatorientáltság egy plébániai lap küldetése és létrejöttének lehetséges módozatai címmel hangzott el előadás. A beszélgetést Szerdahelyi Csongor, a Ferences Sajtóközpont igazgatója vezette. Vas Zoltán, a kunszentmártoni polgármesteri hivatal sajtóreferense összefoglalójában a közéleti és az egyházi történések összefonódását mutatta be saját városa és sajtótevékenysége példáján. Lengyel Erzsébet a szaléziak jövő évi terveire hívta fel a figyelmet. Az ünnepi események már januárban megkezdődnek, Utolsókból lesznek az elsők címmel. A szalézi csoda c. kiállítás Nyergesújfalun, Magyarország első szalézi iskolájának helyszínén lesz megtartva. Júliusi, augusztusi és októberi programokat főleg fiatalok számára terveznek.

A munkához idő, a jó munkához még több idő kell és folyamatos tanulás. Műveljük a nyelvet, ne engedjünk belekeverni idegen szavakat vagy divat diktálta részeket, mondta Szikora József a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke, majd hozzátette: küldetésünket teljesítsük minden körülmények között.
Pintér M. Lajos főszerkesztő a Szeged-ma.hu és társmédiumait (Telin TV, Déli Szó Szeged) mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a továbbiakban is szoros együttműködésre fognak törekedni az egyházakkal. A Médiaközpont szakemberei a műhelymunkából — a fotózásból — is kivették a részüket, fotókészítéssel, illetve sajtótechnikával kapcsolatos és fotóismereti bemutatót tartottak.

Írásainkkal informálni szeretnénk, s formáljuk az olvasót. Nem téveszthető szem elől a hitelesség, a tisztesség és a pontosság, mondta Kipke Tamás Érthetőség, szabatosság és választékosság különböző műfajú újságcikkekben című előadásában. Később a műhelymunka során kitért a köznyelvre, a nyelvjárásokra, a szakmai szóhasználatra.

Lapok és weboldalak esztétikájáról Wertheim Mátyás ferences barát tartott előadást.

A ferences látogatóközpontban A tömegmédia mint az új evangelizáció eszköze címmel Bartucz Katalin, a Szeged-Csanádi Egyházmegye médiareferense vezetésével kerekasztal-beszélgetést tartottak.

A Szegedi Fogadalmi templomban a diákmisét a hit éve kezdetének szentelték, a gyerekek aktív bevonásával. A sajtósok megtekintették a nagysikerű Munkácsy-kiállítást a Móra Ferenc Múzeumban.

Az igen tartalmas találkozó összegzéssel fejeződött be. Sokan azt állították, hogy a lapok példányszáma az internet használatával arányosan csökken. Ezt tényként kell elfogadni, és tenni kell a fennmaradás érdekében, technikai fejlődéssel is. A hitelesség, a pontosság, a tisztesség alapkövetelmény. Ez nemcsak az egyházi lapokra és internetes oldalakra érvényes. Jó gyakorlat, és kivitelezhető, hogy a közéleti média is foglalkozzon egyházi témákkal. Hátrány, ha a lapok életre hozásában nem vesz részt a plébános. Nem téveszthető szem elől a tény, hogy a média közösségformáló. Az igényt is lehet tanítani, nem szabad engedni a tömegmédia értékromboló hatásának.