„Hisszük, hogy a jó úton haladunk”
Tóth Lívia
2021.06.21.
LXXVI. évf. 24. szám
„Hisszük, hogy a jó úton haladunk”

Az idén huszonöt éves a padéi Takáts Rafael Magyar Kultúrkör. A koronavírus miatti áldatlan helyzetet megérezte az egyesület, a faluban sokan talán el is felejtették a jeles jubileumot, vagy inkább nem jut eszükbe, mert más gondjuk is van, mint hogy az 1996. évi megalakulás óta negyed évszázad telt el. A szakcsoportok és a tagság azonban készülnek, az ünnepséget augusztusra tervezik.

A bevezetőben leírtakat Komáromi Róbert elnök mondta, aki az elmúlt időszakot a legrövidebben így foglalta össze: sok küszködés és legalább annyi eredmény.

— 1998-ban, amikor az elődeink elkezdték a székház kialakítását, csak azok voltak itt, akik láttak fantáziát a falu magyarságának megszólításában és megőrzésében. Az előző évtizedekben ugyanis nagy pangás volt, semmi olyan jelentős esemény nem történt, amely tartósan összekovácsolta volna a település magyarjait. Én 2016-ban lettem a kultúrkör alelnöke, majd 2018-ban az elnöke, de elmondhatom, hogy a családomban már kisgyermekkoromtól nagyon sokat hallottam az egyesületről, hiszen az édesapám, Komáromi László az alapítók között volt. Ebben nőttem fel, és az szóba sem jöhetett, hogy kivonjam magam a tevékenységből. Azt hiszem, a legbüszkébbek arra lehetünk — és itt most mindenkire gondolok, aki a két és fél évtized alatt kivette a részét a munkából —, hogy még itt vagyunk, és a civil szervezet huszonöt éve töretlenül működik. Nagyon sokat tanultam Retek Lászlótól, Hódi Rudolftól, Márki Ibolyától, illetve másoktól is, akiket most nem sorolnék fel. Amit ők elképzeltek, az megvalósult, de továbbra is sok a feladat. Az utóbbi években volt itt székházbővítés, elkészült a nyári színpad, fejlesztettük a szakköröket, számos beruházást valósítottunk meg, az egyik pályázatot a másik után írjuk. Én a szakcsoportok megőrzésében látom a jövőt, amihez szükség van az együttműködésre a helyi óvodával és általános iskolával is, mert onnan érkezik az utánpótlás. Ha jobban belegondolok, bátrak voltak, akik előttünk jártak, hiszen a háborús időszakban vállalták fel nyíltan a magyarságukat, magyar egyesületet alapítottak, székházat vásároltak — a már említettek mellett nem maradhat ki Kasza József és Ispánovics István neve és a VMSZ háttértámogatása sem. Úgy érzem, az ő tervük a székház mostani állapotával megvalósult, de nekünk, vagyis az új generációnak is vannak ötleteink. Ami az építkezést illeti, a teraszt szeretnénk meghosszabbítani a kaputól a ház előtt végig, azzal, hogy egyik részét kiszélesítenénk, alkalmassá tennénk kinti vendégfogadásra, barátkozásra, valamint a járdát kellene kibetonozni a székház körül. Ha ezzel megleszünk, akkor elmondhatjuk, hogy az objektum teljes mértékben megfelel az igényeknek. Jelenleg a nyári színpadunk mellett található egy nyári konyha, valamint raktár a tűzrevalónak és a szerszámoknak, van könyvtárunk több mint 2000 kötettel — ez a helyiség irodaként is működik —, nagytermünk benti színpaddal, illetve van egy terem a kisebb létszámú próbákhoz.


Takáts Rafael emléktáblája

A beszélgetés folytatásában a kultúrkörben működő csoportokról mesélt Komáromi Róbert.

— A legrégebbi csoportunk, mely az első naptól kezdve működik, a Haranga asszonykórus. Nagy büszkeségünk, hogy több mint két évtized után végre sikerült neki új népviseletet vásárolni. A Gyöngyvirág leánykórus többévnyi kihagyás után, 2019 novemberében alakult újra, és 2020-ban a Szólj, síp, szólj! népzenei vetélkedőn Lepár Krisztina felkészítésében ezüst minősítést érdemelt ki. Mi ennek nagyon örülünk, és ami újdonság, hogy a szólistákkal is elkezdtünk külön foglalkozni. A citeracsoportot több mint tíz év után a Petőfi-programnak köszönhetően élesztettük újra, tizenhat fiú és lány kezdett ismerkedni a hangszerrel, most több mint húszan vannak, a Szikes nevet vették fel, az oktatójuk pedig Mihók Attila. Igaz, nincs mindenkinek citerája, de ezen is igyekszünk változtatni, már vásároltunk néhány hangszert, és a jövőben megpróbálunk még többet beszerezni. Emellett újra szorgalmasan gyakorol a Kis Bubojások gyermek-néptánccsoportunk is, Gazsó Tibor Somi útmutatásával. Esetükben voltak megszakítások, de az utóbbi néhány évben hetente egyszer-kétszer próbálnak. Hozzánk tartozik a 43. Számú Takáts Rafael Cserkészcsapat, és itt van még a Szépkorúak Társasága, tíz-tizenkét idősebb hölgy, aki heti rendszerességgel bejár kézimunkázni, beszélgetni, de a programjainkban is részt vesz, segít, amiben tud. A tavalyi év végén a VMMI támogatásával egy újabb szakcsoportot alapítottunk, melynek feladata összegyűjteni a padéi szellemi és tárgyi értékeket. Hamarosan megjelenik egy szöveg a kompról, mely már nem működik, és több mint százötven éves, de említhetném a helyi közösség épületét, a két templomunkat, a kastélyt, a padéi népdalokat, mondákat, szokásokat. A közeljövőben szeretnénk egy tájszobát kialakítani itt a székházunkban, ahol a birtokunkban lévő használati tárgyakat helyeznénk el — van például egy szép szekrényünk az egykori kántortanító, Haib János hagyatékából. Az egyesületnek a kezdetektől számos támogatója volt: az Illyés Alapítvány, a Szülőföld Alap, a Bethlen Gábor Alapítvány, a Petőfi Sándor Program, a Csoóri Sándor Alap, a VMSZ, az MNT, a tartományi titkárságok, a mindenkori padéi helyi közösség és csókai önkormányzat, a faluból elszármazottak, a településen élő vállalkozók és magánszemélyek.


Rendezvény az egyesületben

Az elnök elmondta, a kultúrkör fennállásának 25. évfordulóját augusztus 21-én ünneplik meg. Az esemény szentmisével és a névadó emléktáblájának a megkoszorúzásával kezdődne a helyi Havas Boldogasszony katolikus templomban — Takáts Rafael szerzetes és plébános emléktábláját 2020-ban, születésének 200. évfordulójára avatták fel —, majd az egyesület csoportjainak és a meghívott vendégelőadóknak a bemutatkozásával, a két és fél évtizedet felidéző fotók megtekintésével folytatódna. Hamarosan kiírják a Közegellenállás riportpályázatot is, hogy az érdeklődőknek legyen idejük elkészíteni a munkáikat, az eredményhirdetés és a díjátadó szeptember 18-án lenne a Keszég Károly-emléknapon.

— A tavalyi és az idei év nehéz volt, ezt kell túlélnünk, de sikerülni fog, mert a jelenlegi csapatunk egy olyan úton indult el, amely — bízunk benne — az eredmények és a sikerek felé vezet. Terveink mindig vannak, és nem csak a 25. évfordulóra készülünk, az 50.-et is meg szeretnénk ünnepelni — hallottuk Komáromi Róberttól.


A Gyöngyvirág leánykórus

A nyári színpad

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..