A HazaÉ®sz program célcsoportja a Szerbiában és külföldön szerzett felsőfokú diplomával rendelkező, 35 évnél fiatalabbak, a jelenleg Szerbiában vagy külföldön felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók, a felsőfokú diplomával rendelkező személyeket alkalmazó cégek, intézmények és szervezetek, a felsőfokú diplomával rendelkező, 35 évnél fiatalabb álláskereső személyek, illetve mindazok a kiemelkedő vajdasági szakemberek, akik szaktudásukkal, tapasztalataikkal, tanácsaikkal segíthetik a fiatalok érvényesülését.
A program mögött pedig egy lelkes fiatal csapat áll: Szálas Tímea és Korhecz Ágnes projektumfelelősök, a Vajdasági Módszertani Központ munkatársai, Szlávity Ágnes, a szabadkai közgazdasági kar tanársegéde, Jenei Ervin, a közgazdasági kar hallgatója, Molnár Csikós Virág, aki a plakáttervet készítette, Vanger László, a honlap szerkesztője. A csapatot erősíti dr. Gábrity Molnár Irén, egyetemi tanár és Barlai Jenő szociológus.
* A VMK tizenegy éves tevékenysége alatt az oktatási intézmények, szervezetek és az oktatásban részt vevő személyeknek a szakmai, szellemi és anyagi támogatását végezte. Ezek különféle programokkal történtek, egyrészt ösztöndíjazással, továbbtanulási tanácsadással, továbbképzésekkel, diplomahonosítással kapcsolatos tevékenységekkel, illetve a külföldön tanulmányaikat folytatni kívánó fiatalok útjának a követésével. Úgy hiszem, hogy a VMK-nak e tevékenységei a Hazaérsz programban összpontosulnak, a VMK küldetése így kiteljesedni látszik ebben a programban. Az a célunk, hogy a megfelelő és minél magasabb fokú oktatást népszerűsítsük és elérhetővé tegyük, illetve az, hogy az abban részt vevőknek segítsünk hasznosítani ezt. A program során természetesen számítunk azoknak a pedagógusoknak a segítségére is, akik általános iskolákban és középiskolákban oktatnak, hiszen nagy feladatuk és felelősségük van abban, hogy a fiatalokban felébresszék a továbbtanulás vágyát, segítsenek azt kiművelni és segítsenek nekik meg is valósítani ezeket a továbbtanulási álmokat, elképzeléseket -- mondja Szálas Tímea.
A HazaÉ®sz programnak több eleme van. Esély és egyenlőség címmel elkészült egy munkaerő-piaci felmérés, amelynek célja átfogó képet adni a vajdasági pályakezdő szakemberek elhelyezkedési lehetőségeiről. A tanulmány szerzői dr. Gábrity Molnár Irén és Barlai Jenő, társszerzője pedig Jenei Ervin, a szabadkai közgazdasági kar hallgatója.
* Fontos az, hogy a fiatalok a jövőképük építése során tisztában legyenek a versenyképességükkel, tehát az esélyükkel. A projektumban azt szeretnénk bizonyítani, hogy a migráció és a gyenge natalitás okozta emberi erőforrás-veszteségünket igenis lehet pótolni. Mégpedig erős, versenyképes szaktudással, marasztalással, hazatérési esélyekkel. A munkaerő-piaci viszonyok esélyességében látom ennek a közösségnek az erőnlétét -- állítja dr. Gábrity Molnár Irén.
* Úgy gondolom, hogy a fiataloknak nincs határozott jövőképük, nincsenek tisztában az esélyeikkel, nem tudják magukat megmérettetni, nem ismerik a cégek elvárásait. A kisebbségi létükből fakadóan van egy hátrányos kisebbségi érzésük, önbizalomhiányuk, és ezen kellene változtatni. De nem mesterségesen, nem azzal, hogy kezdőtőkét biztosítunk számukra, hogy azzal kezdjen valamit. Azt kell elérnünk, hogy a fiatalok teremtsék meg saját maguknak az esélyt, hogy lássák meg a lehetőségeket. Ha pedig szükséges, akkor építsék ki az esélyeiket, lehetőségeiket. Tudatosítani kell a magyar fiatalokban, hogy hatalmas előnyeik vannak, hiszen tudják a régió nyelvét, az állam nyelvét, beszélnek idegen nyelvet, megvan a szaktudásuk, kreatívak. Amikor a kutatás során megkérdeztük a fiatalokat, hogy milyen munkahelyet tartanának ideálisnak, elsősorban nem a nagy fizetésre gondoltak, és itt meglepődtünk. A jó munkahely számukra az esélyt adó, kreatív, szakmai tudást adó, tapasztalatot nyújtó tudás. Ezáltal ő is kreatívvá válik, és esetleg idővel magánvállalkozóként továbbfejleszti ezt a képességét. Persze nem mellékes a jó fizetés sem. De a pályakezdők elsősorban karriert akarnak építeni, és nem szégyellik azt a szót, hogy karrier. Gyakorlatilag a mi régiónk is felnő majd az európai helyzethez, 5--10 éven belül itt is kialakul a verseny a munkaerő-piacon is. Ha majd Szerbia csatlakozik az Európai Unióhoz, és mi nem tudunk majd felkínálni megfelelő, rugalmas, kreatív munkaerőt, akkor ide azonnal bevonul majd akár a román, ukrán munkaerő, vagy pedig a magyarországi, illetve horvát, bosnyák munkaerő. De a mi esélyünk is meglesz, hogy átlépjük a régió határát és nem kell rögtön Ausztráliáig menni. Lesznek esélyeink Kecskeméttől, Temesvárig, Eszéktől, Újvidéken keresztül, Šabacig. Erre kell felkészíteni a fiatalokat. Jelenleg a fiataloknak homályos a jövőképük, sokszor kaotikus. Rövid időszakra terveznek, néhány évben gondolkodnak csak. Ennél sokkal nagyobb léptékben kellene gondolkozni, hogy ne aprólékosan és a helyzethez állandóan alkalmazkodva építsék fel karrierjüket. Ezt a távlati gondolkodást kell segítenünk kiépíteni.
A már nyomdában lévő kiadvány feltérképezi a munkáltatóknak a munkavállalókkal szembeni elvárásait. Ezt a kutatást Jenei Ervin végezte:
* Szerintem kommunikációs probléma van a munkaadói és a munkavállalási szektor között. Sajnos, nagyon kevés intézmény, intézet foglalkozik ennek a kommunikációs problémának az áthidalásával. Szerintem egy munkaerő-piaci kommunikációt serkentő effektusa lesz ennek a projektumnak.
* Átfogó kutatás készült, lehetőségeinkhez képest regionális felmérést és elemzést végeztünk. Elsősorban az észak-vajdasági régióra koncentráltunk. Szabadkán, Magyarkanizsán, Zentán, Adán és Csókán 22 cég vállalta azt, hogy részt vesz a felmérésünkben. Elsősorban a pályakezdő, értelmiségi munkavállalókra, pályakezdőkre fókuszáltunk, és a velük szemben megjelenő munkaadói elvárásokat szerettük volna feltérképezni, felmérni. A kutatás eredményeit nehéz egy-két mondatban összegezni, de ha röviden kell összefoglalni a megállapításainkat, akkor azt mondanám, hogy a munkavállalók olyanokat várnak elsősorban, akik együttműködőek, kommunikatívak, megbízhatóak, megfelelő alaptudással rendelkeznek a saját szakterületükön, előny a magyar és a szerb nyelv felsőfokú ismerete, az idegen nyelv, elsősorban az angol ismerete. Előnyt élveznek azok, akik állami felsőoktatási intézményen szerezték az oklevelüket belföldön, tehát Szerbiában. Mindenféleképpen pozitív dolog, ha valamilyen tapasztalattal már rendelkeznek, tehát akár volontőrként, akár gyakornokként vagy más formában dolgoztak már valahol -- ismerteti a kutatás eredményeit Jenei Ervin.
A HazaÉ®sz program keretében Szlávity Ágnes egy útmutató kiadványt készít a pályakezdő értelmiségi fiatalok részére. A kiadvány magas szakmai szinten, de közérthető módon adja át az aktuális ismereteket a vajdasági magyar pályakezdő diplomás fiataloknak a hatékony munkakereséshez és a sikeres munkavállaláshoz.
Hamarosan működtetni kezdik a www.hazaersz.eu interaktív webportált is, amelyen közzéteszik mindazokat az információkat, amelyek segítik a diplomás fiatalok munkavállalását, esélyegyenlőségét, érvényesülését, hazatérését. A munkaadó cégek számára elérhetővé teszik a munkát kereső fiatalok adatbázisát, de a cégek is meghirdethetik a megüresedett vagy új munkahelyeiket.
* Nem állásközvetítő vagyunk. Állást keresni segítünk azzal, hogy segítünk elsajátítani azokat a képességeket, amelyek egy sikeres és célravezető álláskereséshez szükségesek. Viszont nem vadászunk az állásokra. Ha beérkezik hozzánk egy-két állás, azt természetesen nagyon szívesen kiközvetítjük, sőt nagyon boldogok lennénk, ha ezt a funkciót is el tudná látni ez a program, de nem ez az elsődleges célunk -- teszi hozzá Tímea.
A HazaÉ®sz program gyakorlati képzést is indít a közeljövőben. Ennek célja, hogy magas szakmai szinten, de gyakorlatorientált módon olyan ismereteket és készségeket adjanak át a vajdasági magyar pályakezdő diplomás fiataloknak, amelyek felhasználásával hatékonyan tudnak majd munkát keresni.
A kutatási eredményekről, illetve magáról a HazaÉ®sz programról június második felében szakmai tanácskozáson számolnak be Szabadkán. A HazaÉ®sz projektum támogatója a Szülőföld Alap.