A zentai községi képviselő-testület november 17-ei ülésén fogadták el a menekültek, belsőleg széttelepített személyek és a visszatértek helyzetének előmozdítására vonatkozó akciótervet, amely a 2016 és 2018 közötti időszakra vonatkozik. A dokumentumba foglaltak már az ülésen igencsak megosztották a képviselőket, a jóváhagyását hosszas, személyeskedésektől sem mentes vita előzte meg, amely később, a városházán kívül is folytatódott.

Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy pártja a lehatározottabban ellenzi a betelepítéseket. Véleménye szerint az akcióterveben lévő visszatelepített kategória a koszovói roma származású személyekre vonatkozik, akiknek a községbe költöztetését nem támogathatják.

Kifogásolta azt is, hogy a községi képviselő-testület ülésén a hatalmi többség nem támogatta azt a javaslatukat, amely előirányozta volna a magyar nyelv ismeretének kötelezővé tételét a községi közigazgatási hivatal dolgozói számára. A nemzeti érdekek elárulásának nevezte azt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség képviselői tartózkodtak a szavazáskor.

A községi képviselő-testület legutóbbi, november 29-ei ülése újabb vitára adott okot. Az ellenzék nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy a hatalmi koalíció nem szavazta meg Rácz Szabó László indítványának napirendre tűzését. A képviselő azt kezdeményezte, hogy a testület forduljon az illetékes szervekhez a vízlecsapolási díj ügyében. A folytatásban azt is kifogásolták, hogy a többség jóváhagyta az rent, amelynek értelmében a mezőgazdasági földterületek esetében 0,10 százalékról 0,12 százalékra emelkedett a vagyonadókulcs. Többen kifejtették, nem tartják helyénvalónak, hogy az egyre nagyobb mértékű elszegényedés közepette az önkormányzat adókulcsemelést hajtson végre.

Az ülés után a községi képviselő-testület VMSZ frakciója nevében sajtótájékoztatót tartott Rácz Szabó Márta frakcióvezető, Juhász Attila, a frakció tagja és Lőrinc Csongor a párt községi szervezetének elnöke, ahol határozottan visszautasították az ellenzék vádjait.

Lőrinc Csongor bejelentette, a VMSZ nem kíván részt venni abban a politikai sárdobálásban, amelyet az ellenzési pártok folytatnak, de a lakosság félrevezetése, az álhírek terjesztése már olyan méreteket öltött, amire reagálniuk kell. Nem hagyhatják szó nélkül, hogy a Magyar Polgári Szövetség és a Magyar Mozgalom őket vádolja a menekültek betelepítésével és a magyar nyelv használatának csorbításával. Hozzátette, a VMSZ mindig kiállt a részarányos foglalkoztatás mellett, és szó sincs arról, hogy a közigazgatási hivatalban dolgozó személyek esetében ne lenne feltétel a magyar nyelv ismerete.

Rácz Szabó Márta hozzáfűzte, a községi képviselő-testület legutóbbi ülésén azért nem támogatták az ellenzéki képviselőknek a nyelvhasználatra vonatkozó javaslatát, mert az nem a községi közigazgatási hivatalról szóló rendelethez tartozik. Ezzel a kérdéssel a munkahelyek besorolására vonatkozó szabályzat foglalkozik, és bárki meggyőződhet róla, hogy minden munkahelynél kötelező a szerb és a magyar nyelvtudás. Felrótta az ellenzéki képviselőknek, hogy általában szövegkörnyezetből kiragadott féligazságokkal dobálóznak, ami nem más, mint olcsó politikai poénszerzés.

A politikai sárdobálás a menekültügyi stratégia kapcsán azért volt kellemetlen, mert a VMSZ a kezdetektől kiállt a menekültek betelepítése ellen és a kisebbségi közösségünk érdekében mindig megfelelően kezelte ezt a témát – hangsúlyozta Juhász Attila. – 2007-ben, amikor én voltam a polgármester, hoztunk egy döntést, hogy a község szívesen lát minden embert, aki innen ment ki nyugatra és esetleg hazatoloncolják. A menekültügyi stratégiára éppen ezért van szükség, hogy legyen elképzelésünk, és ne mások erőszakolják ránk az akaratukat.

A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy a VMSZ-nek megvan a véleménye a vízlecsapolási díjról, de községi határozattal nem tehetnek ellene semmit. Remélik, hogy ezt mindenki tudja és a polgárok nem dőlnek be a szereplési vágytól elszakadni nem tudó politikusoknak.