Kónya Sándor egy szabadkai fellépésen Sass László fotója

A zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ kiadásában jelent meg a csókai Kónya Sándor Harmatozzatok, egek! (Népünk vallásos énekei Észak-Bánátban) című könyve, amelyet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a tóthfalusi Logos Önálló Grafikai Műhely is támogatott.
Észak-Bánságot északon és keleten a magyar, illetve a román országhatár, nyugat felől a Tisza határolja. A volt Torontál megye része ma egybeesik a nagybecskereki püspökség északi esperességének területével. Katolikus magyarjainak száma 22 300 körüli, zömük a szegedi kirajzáshoz tartozik, vagyis ö-ző nyelvjárásban beszél. A munka az életformájuk, még akkor is, ha alig gyümölcsözik. Sehol másutt nem hallható ez a mondás: jobb hiába dolgozni, mint nem csinálni semmit. A kukoricán és a búzán kívül jelentősebb mértékben dohányt és hagymát termelnek. A folyamatos elvándorlás következtében a falvak nemcsak elöregednek, de jó néhány már meg is szűnt: a Magyarmajdány melletti Sasülés, az Aranyhegy Egyházaskérnél, a Csókához közeli Lőrinczfalva, Erzsébettelep...
Az észak-bánsági magyarság az élet bizonyos területein ragaszkodik a hagyományaihoz, némely esetekben viszont, mint például a keresztnévadás, könnyen megválik tőlük. Hitét, vallásos szokásait megtartotta a tiltás évtizedei alatt is, az újabb időkben pedig feléledt a körmenetek tartása, a búcsújárásnál jármű váltotta fel a gyaloglást, és ez lehetővé teszi nagyobb távolságok megtételét is. Gyakran szerveznek közös imadélutánt, a rózsafüzér-mozgalom igen erős, főleg az idősebbek körében. A temetői ravatalozók felépítésével lassan megszűnik a halottvirrasztás, de a virrasztóénekek tovább élnek. Nagyon fontos, hogy a népi ájtatosságok végzésére szánt időnek legalább a fele minden esetben énekléssel telik el.
,,A könyv, amelyet a tisztelt Olvasó a kezében tart, vallásos népénektár, hiszen az énekek sorrendje szövegeik tartalmától függően az egyházi év eseményeit követi. Ez az énektár azonban néprajzi jellegű is, és a változatok bemutatásával élő költészetet, élő dallamvilágot hirdet. Rajtunk múlik, hogy tovább élnek-e hagyományos énekeink, elődeink bánatát, bizakodását, reményeit hordozva magukban. Ezért ajánlom az Észak-Bánságban gyűjtött kincseinket minden éneket kedvelő ember, különösen fiataljaink figyelmébe, hiszen az énekeinkben rejlő szépség lenyűgöző, a belőlük áradó nyugodt erő biztonságot nyújt” -- írja az előszóban Kónya Sándor.
A könyvben található vallásos énekek gyűjtése hangszalagos rögzítéssel történt olyan embereknél, akiket a közösségük jó énekesnek, előénekesnek tart. Az élő forrásokon kívül felhasználták a kéziratos kántorkönyveket is. A szerző bevallása szerint ilyenhez csak Csókán jutott hozzá, de csalódottságáért bőségesen kárpótolta a több emberöltőt átfogó anyag rendkívüli gazdagsága, változatossága, sokrétűsége. A miseénekek mellett kilencedes, búcsújáró és halottasénekeket is tartalmazott, valamint a mára elsorvadt ájtatosságokat, mint amilyenek a hajnali mise, a keresztjáró napok. Szerencsére a Csókán szolgáló papok és kántorok általában nemcsak elfogadták, hanem le is írták a nép templomon kívüli ájtatosságának énekeit.
Kónya Sándor a közreadás szempontjáról és módjáról elmondja: célja volt egyrészt az értékes, szép énekek bemutatása, másrészt kötelességének érezte, hogy legalább keresztmetszetszerűen az olvasó elé tárja az Észak-Bánságban régen és ma énekelt vallásos énekeket. Természetes, hogy a nyilvánvalóan idegen eredetű dallamok mellett a magyar nóták világába illő dallamok is bekerültek a kötetbe. Az énekek kezdő sora címként van feltüntetve a sorszámuk alatt. A kottakép elején metronómszám mutatja az ének tempóját, a nyolcados metronómszám a dallamvezetés aszimmetrikus voltára utal. Az ének alatt a gyűjtés helyszíne és éve, valamint az énekes neve, életkora van feltüntetve.
A kötet az ádventi énekekkel kezdődik, a karácsonyiakkal és az újéviekkel folytatódik. Következnek a farsangi idő énekei, valamint a nagyböjtiek, a húsvétiak, majd a búzaszentelésiek, a pünkösdiek. Ezután a szentháromsághoz szólók vannak soron, majd pedig az úrnapiak és a Jézus szívéhez írottak. Az érdeklődők megtalálhatják a Mária-énekeket, a búcsújárók énekeit, a szentekről szólókat, a kilencedek énekeit, a halottasénekeket és végül a különféle alkalmakra valókat.
A farsang vízkereszttől (január 6-a) hamvazószerdáig tart. A kimaradt a farsangból szólásunk jelentése: nem házasodott meg, pedig a kora megvan hozzá. Valamikor ugyanis a farsang volt a párválasztás ideje, ezért az esküvői énekek is ebbe a fejezetbe kerültek. Mivel most a farsang időszakában vagyunk, álljon itt egy ének a csókai kéziratos kántorkönyvből:

Nézz e földi jegyesekre

Nézz e földi jegyesekre, mennyei jegyes
Jöjj alá most a szívekre, s hozz áldást, kegyes.
Hogy benned reméljenek, nagy nevedtől féljenek,
S neked éljenek.

Házasoknak sűrű jaját vidd messze tőlük,
Páros élet nagy igáját vinni légy velük.
Legyen ez a nagy szentség terheikben könnyebbség
És sok boldogság.

Valamint a szőlőtőnek a vessző a híve,
Úgy az eggyé vált kettőnek legyen egy szíve.
Ez az első szeretet soha ne lásson véget,
Míg tart az élet.