Szinte hangtalanul siklanak át az Anna-kúti kereszteződésen a járművek.

Régen látott rekonstrukciós munkába fogott Szeged városa. A belvárosi közlekedés egyik neuralgikus pontját kellett ''kigyógyítani”: az Anna-kúti csomópontként ismert útkereszteződés, amelyen naponta tízezerszám haladnak át a gépkocsik, villamosok, autóbuszok, trolik, biciklisek, motorkerékpárosok, gyalogosok - olyannyira elhasználódott, hogy halaszthatatlan volt a felújítása. Pontosabban átépítése. Dózsa Gábor, a Szegedi Közlekedési Társaság igazgatója a Hét Nap olvasóinak nyilatkozva elmondja, hogy mi mindent sikerült újjávarázsolni e csomóponton és milyen változtatásokat terveznek a jövőben a város közlekedésében.
- Annyira rossz állapotban volt az Anna-kúti csomópont, amelyet a szegedieken kívül természetesen a külföldiek is használnak, hogy már csaknem egy évtizeddel ezelőtt szerettük volna felújítani, de eddig nem került rá sor, különböző okokból kifolyólag. Főleg pénzhíja miatt. Most azonban egy uniós pályázat, valamint az állam és a város eszközeivel sikerült az úgynevezett közlekedési nagyprojekt keretében véghezvinni a részletes rekonstrukciót - mondja Dózsa Gábor vezérigazgató. - Mintegy 700 millió forintba került ez a felújítás, és az országban is egyedülálló módon oldották meg a szakemberek és az építők a nem könnyű feladatot. Ezentúl szinte hangtalanul siklanak majd át a villamosok és a járművek a kereszteződésben.
A Tisza Lajos körút és a Kossuth Lajos sugárút kereszteződésében lévő Anna-kúti csomópont építése mintegy három hónapot vett igénybe. A nyári időszakban végzett munkálatok idejére lezárták a kereszteződést, és ez meglehetősen nagy zűrzavart okozott a belváros amúgy is zsúfolt forgalmában. Nemkülönben a vidékről vagy külföldről idelátogató autósok számára, akik időnként tanácstalanul álltak a Behajtani tilos táblák előtt. Gyakran láttunk szerbiai rendszámú gépkocsikat, amint az iránt érdeklődnek, hogy miként juthatnak el úti céljukhoz az Anna-kúti kereszteződés megkerülésével. De nem voltak könnyebb helyzetben azok a szegediek és turisták sem, akik a tömegközlekedést vették igénybe. Nekik az említett helyhez érkezve át kellett szállniuk egy másik járműre, illetve útvonal-módosítás révén jutottak el a kívánt állomáshelyig.
A megpróbáltatásoknak most vége. Az átépített belvárosi kereszteződésben már nem téved el senki, simán folytathatják útjukat az autósok, a villamosok, a trolibuszok és az autóbuszok is. A vezérigazgató szerint egy olyan előny is származott ebből a drága beruházásból, amelynek kettős hasznosítása lehet. Az egyik, hogy a remízbe tartó villamosok zökkenőmentesen fordulhatnak a kívánt irányba, a másik pedig, amikor az időként előforduló balesetek idején egy hosszú villamosvonalat ''ketté kell vágni”, és az Anna-kútnál visszafordítani a járművet. (Dózsa Gábor félig komolyan, félig tréfásan mondja, hogy a szegedi koccanásos autóbalesetek legalább 60 százaléka a villamossíneken történik...)
- Az idei munkálatok egyébként a már említett közlekedési nagyprojekt keretében zajlottak, s olyan uniós normáknak megfelelő műszaki megoldásokat eszközöltünk, amelyek a későbbi munkálatok során is sorra kerülnek majd. Ilyenek például a magasított peronok, amelyek 300 milliméteresek, és a következő időszakban nálunk közlekedő alacsonypadlós villamosokra is zökkenőmentessé teszik a felszállást - vélekedik a vezérigazgató. - De a peron vonalvezetése is esztétikusabb, funkcionálisabb. Az utastájékoztatók korszerű térképekkel, táblákkal vannak ellátva, hamarosan felszereljük a digitális kijelzőket, amelyek egy-egy jármű érkezésének idejét mutatják majd.
Szegedet keresztül-kasul szövik az új vonalak
Dózsa Gáborral a jövőről is szót ejtünk. Bár a város közösségi közlekedése ma sem rossz, sőt több nagyvárossal összehasonlítva kimondottan jónak minősíthető, az elkövetkező időszakban látványos javulás várható. (Hadd jegyezzük meg, hogy sok itt tanuló délvidéki diák és egyetemista számára is fontos a tömegközlekedés, annál is inkább, mert a vonattal vagy busszal érkezők kizárólag ezt veszik igénybe. Többükkel beszélgetve arra a meggyőződésre jutottunk, hogy Szeged számukra élhető város és viszonylag könnyen jutnak el a Tisza-parti település bármely részére, de ha lennének újabb csatlakozási pontok, még gyorsabban érkeznének meg az előadásokra...) A közeljövőben megépül a 2-es villamosvonal, amely Szeged nagyállomástól, az Indóház tértől, az 1-es villamos vonalán halad a Rókusi körútig (ezen a csomóponton épül egy körgeometriás kereszteződés), itt lesz a vonal leágazása és a Rókusi körúton továbbhaladva éri el a Csongrádi sugárútnál a végállomását - a Vértói kiserdőnél lesz a fordulója.
- Nemcsak a villamos-, hanem a trolibusz-közlekedést is fejlesztjük - mondja Dózsa Gábor vezérigazgató. - Tapasztalatom szerint egész Európában reneszánszát éli ez a fajta közlekedés, a legtöbb országban azonban elhanyagolták. Magyarországon különben csak mi fejlesztünk trolibuszvonalakat, már csak azért is, mert jövőre lesz 30 éves a szegedi troliközlekedés. Az úgynevezett 6-os troli vonalának a beindítását 2009-re tervezzük. Ennek a Körtöltés utcában, a telephelyünkön lesz az állomása, majd a most felújított Anna-kúti csomóponton áthaladva érinti a Hősök kapuját, a Semmelweis utcai női klinikát, majd a Vitéz utca, Szentháromság utca érintésével jut vissza a Tisza Lajos körútra. Emellett megépül a 10-es troli vonala is, amely elsősorban a mai 10-es autóbuszt fogja kiváltani, s ez a Tarjáni víztoronytól indul és a Csongrádi sugárúton csatlakozik rá a meglévő hálózatunkra.
A hatalmas szegedi közlekedési rekonstrukció várhatólag 2011-12-ben fejeződik majd be. A Szegedre látogató turisták - autósok és tömegközlekedők egyaránt - azonban már most nézegethetik a város térképét, hogy alig két év múlva miként közelíthetnek meg egy-egy utcát, teret vagy egyszerűen egy városrészt. Merthogy ennek is egyre nagyobb a jelentősége, különösképpen a közösségi közlekedésnek, amely a nagyvárosokban átveszi az autósoktól az ''utaztatás” szolgáltatását.