Radnóti Miklós halálának 72. évfordulóján, november 10-én és 11-én tartották meg 37. alkalommal Győrött a költőről elnevezett vetélkedőt. Ugyanazon a hétvégén, amelyen a magyar nyelv napját is ünnepeltük. A versenyek versenyének nevezett rendezvénynek két vajdasági részvevője volt, Dupák Fanni és Marx Éva, a csókai Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület középiskolás versmondói.
Mielőtt megkezdődött volna a nemes megmérettetés, a jelenlévők egy szomorú helyszínt kerestek fel, Radnóti Miklós szobrát Győr határában, az Abda felé vezető út mentén. A szél tépte lepelbe burkolózott, lehajtott fejű alakot ábrázoló alkotás azt a helyet jelzi, ahol a költőt tömegsírba lőtték.
A szerző felvételei
Annak a munkaszolgálatos csoportnak az erőltetett menetelését, amelynek Radnóti Miklós is tagja volt, Bortól Szentkirályszabadjáig meglehetősen jól ismerjük, de az onnan Abdáig vezető út részleteit homály fedi. Az utolsó biztos pont ugyanis a Razglednicák 1944. október 31-én Szentkirályszabadján íródott 4. verse, mely előrevetíti a költő néhány nap múlva bekövetkező halálát:
A betegeket — köztük Radnóti Miklóst is — megpróbálták Győrben kórházban elhelyezni, de mivel a várost éppen szőnyegbombázták, és a romok alatt rengeteg ellátásra szoruló sebesült volt, sehol sem fogadták be őket. Bizonyos források szerint Marányi Ede honvéd alezredes parancsára Tálas András hadapródőrmester ötfős kerete 1944. november 4-én vagy 9-én Abda község határában lőtte le a teljesen kimerült Radnótit huszonegy társával együtt. A tömegsírt 1946 júniusában tárták fel. A tizenkettedik exhumált test volt Radnóti Miklósé. Zubbonya zsebében megtalálták az úgynevezett Bori noteszt, benne az utolsó verseivel. A kihantolt halottakat Győrben az izraelita temetőben helyezték nyugalomra, de néhány hónap múlva a költőt ismét exhumálták, majd 1946. augusztus 14-én újratemették Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
Melocco Miklós Kossuth-díjas művész 1980-ban felállított egész alakos gránitszobrának is hányatott sors jutott: 2013 november közepén egy eltévedt autós ledöntötte. A szobor hű mását egy év múlva avatták újra. Itt jegyezném meg, hogy a költőnek a szerbiai Borban lévő, két méter magas, csaknem 600 kilogramm súlyú szobrát 2001-ben ellopták, majd 2004-ben, halálának 60. évfordulóján újraállították. Ebben nagy szerepe volt Kabók Erikának, a Magyar Szó újságírójának, aki elsőként foglalkozott az esettel, és Kasza Józsefnek, a VMSZ akkori elnökének.
A kétévente megrendezésre kerülő Radnóti Miklós Nemzeti Vers- és Prózamondó Verseny a Kárpát-medence egyik legrangosabb rendezvénye, hiszen azok mérik össze tudásukat, akik a meghatározott versenyeken (Vajdaságban a Dudás Kálmán Nemzeti Vers- és Prózamondó Találkozón és az Arcok üveg mögött versfordítások versenyén — mindkettőt Bácsfeketehegyen tartják meg) első, második, illetve harmadik helyezést érnek el. Az esemény szervezője a Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság, illetve a Magyar Versmondók Egyesülete.
Az alábbi képre kattintva olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Lívia
