Az első napon Székely Zsófia és Koós Dezső néptánccal és népi játékokkal kedveskedett a kicsiknek, később Erdélyi Olívia vezetésével a nemezelést próbálhatták ki. Másnap Ózsvár Péter a korongozás rejtelmeibe vezetett be mindenkit, a gyerekek pedig élvezték, hogy nyakig maszatosak lehetnek, és agyagban tapicskolhatnak, miközben szebbnél szebb alkotásokat készítenek. A délután folyamán a magyarkanizsai íjászok tartottak bemutatót, az íjászat ősi tevékenységéből. Végül varrást tanulhattak Kuzmanov Ivett-tel, és egy séta során megismerkedhettek Királyhalom történelmével, épületeivel. A tervezetteken kívül sok egyéb elfoglaltság is várta a gyerekeket, de a móka mellett edukatív tartalomra is maradt idő, hiszen a szelektív hulladékgyűjtésről is esett szó.

Kókai Anasztáziát, a királyhalmi Homokszem Civil Szervezet elnökét kérdeztem a programokról.

— Negyedik alkalommal szerveztük meg a Három Nap Tábor elnevezésű rendezvényünket, mely, ahogy a neve is mondja, három napig tart. Ez egy kézműves-, hagyományőrző esemény, ahol régi mesterségekkel ismerkedhetnek meg a gyerekek, mint például a korongozás, nemezelés, varrás — megjegyzem, sokan itt látnak először tűt —, ezenkívül íjászat, népi játékok, táncház is várja az érdeklődőket. Ezek a főbb programok, melyek a hagyományőrzés jegyében telnek. A civil szervezetünknek az egyik célja a környezetvédelem, ezért szeretnénk ráirányítani a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtésre, és a falu rövid történetét is megismertetjük a jelenlévőkkel. Öt és tizenhárom év közötti gyerekeket vártunk, a környező falvakból is sokan érkeztek, például Noszáról, Kispiacról, Hajdújárásról. Körülbelül 50 gyerek vesz részt a táborban, mely Szabadka Önkormányzata támogatásával valósult meg.

Csanádi Bertalan, a Magyarkanizsai Íjászkör alelnöke a bemutatójukról mesélt.

— 2014-ben alakultunk, de nem mint sportszervezet, hanem mint civil egyesület, hagyományőrzés céljából. Ma interaktív íjászbemutatóval készültünk a gyerekeknek, hogy ők is kipróbálhassák a különféle íjakat. Kétfajta íjat hoztunk, az egyik a pusztai polc nélküli, a másik pedig a pusztai polcos íj. Háromdimenziós állatokra lövünk, ezeket szoktuk használni a versenyeken is.

A tízéves, bácsszőlősi Molnár László elmondta, nagyon jól érzi magát a táborban.  

— Táncoltunk, fociztunk, korongoztunk, az íjászkodást pedig már nagyon várom. A legjobban talán a korongozás tetszett eddig, egy vázát készítettem.

A kilencéves Bencsik Adél Noszáról érkezett.

— Nekem eddig az tetszett, hogy festettünk, és a játék is jó volt. A fiúk rengetegszer hülyéskednek, de kibírjuk. Ma barátságkarkötőt készítettünk, és vízipisztolyoztunk a játszótéren — hallottuk tőle.