home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Hagyományaink éltetői
Tóth Tibor
2016.03.07.
LXXI. évf. 9. szám
Hagyományaink éltetői

Igazi lakodalmas hangulat fogadta mindazokat, akik szombat este részt vettek a 14. Vőfélytalálkozón a palicsi Takács-teremben. A rendezvény ötlete a néhai Kovács János királyhalmi vőfélytől származik, kinek halála után Pozsár Vilmos vette át a szervezést.

Szombat este tizenkét vőfély felügyelt rá, hogy a lakodalmas hagyományokat idéző találkozón minden rendben folyjon, és vőfélyversekkel, rigmusokkal szórakoztatták a termet megtöltő vendégsereget.

— A találkozó kiváló alkalom arra, hogy a vőfélyek barátkozzanak, tanuljanak és ellessenek egy-két fortélyt egymástól. Nagy öröm számomra, hogy a muzslyai hagyományőrzők is megtiszteltek bennünket jelenlétükkel. Velük még Kovács János lépett kapcsolatba, én pedig azon dolgozom, hogy ez a viszony továbbra is ilyen kitűnő maradjon. Harmincöt éve vőfélykedem. Kisvőfély koromban rátűztem a tortára a papíromat, és felolvastam a beköszöntőt, majd nagyvőfélyként már az egész lakodalmat én bonyolítottam le. Szülőfalumban, Szajánban mindenki engem szeretett volna vőfélynek. A felkéréseknek eleget tettem egészen addig, amíg meg nem nősültem. Ekkor Szabadkára költöztünk, két évig nem vőfélykedtem, majd a feleségem egyik rokonának házasságkötése alkalmából megkértek, vezessem le a lagzit. Bánátban a vőfély addig vőfély, amíg meg nem nősül. Épp ezért mondtam, hogy nálunk ez nem szokás, házasságkötés után már felhagyunk a vőfélykedéssel. Végül csak elvállaltam, a lakodalmak egymást követték, a 90-es években ez volt a fő jövedelmi forrásunk — mondta Pozsár Vilmos, a találkozó fő szervezője.

A muzslyaiak hárman képviseltették magukat a találkozón. A harmincnyolc éves Kószó László a fiatalabb nemzedékhez tartozik, húsz éve foglalkozik vőfélykedéssel. Gyerekkorában senki sem gondolta, hogy egy napon vőfély válik belőle, hiszen gyakran a nőnapi verset sem tudta végigszavalni az édesanyja előtt. Elmondása szerint még mindig sokat tanul az idősebbektől, hiszen ebben a szakmában mindig el lehet lesni valami újat. A fiatalok számára Muzslyán nemrégiben tanfolyamot szerveztek, melyen tíz-egynéhányan vettek részt, ami azt mutatja, hogy van érdeklődés a vőfélykedés iránt.

A találkozó legidősebb részvevője a kilencvenéves zentai Bicskei István volt, a legfiatalabb pedig a tízéves szabadkai Kovács Nikoletta. Pista bácsi eredeti foglalkozása női és férfifodrász, vőfélykedni tizenegy éves korában kezdett. Ő már a nyolcadik generáció a családban, aki ezt a szakmát űzi, a hagyomány azonban megszakadt, mivel egyetlen fia az élet más területén tevékenykedik. Összesen 1230 magyarországi, erdélyi, németországi és vajdasági lakodalomban vett részt, a többi közt a sakkvilágbajnok Lékó Péter lakodalmát is ő vezette le, de olyan lagziban is vőfélykedett, amelyben egyszerre négy testvér házasodott.

— A vőfély nem dísz a lakodalomban. Kötelessége, hogy fogadja a vendégeket, és ügyeljen rá, hogy mindenki jól érezze magát, hogy senki semmiben se szenvedjen hiányt. Egy jó vőfélyen áll vagy bukik a lakodalom. Mindig elsőként érkeztem, és utolsóként távoztam a lakodalomból — mondta Pista bácsi.

A 14. Vőfélytalálkozó főtámogatója a Poky kürtőskalácsos volt. Pozsár Ágnes tulajdonos elmondta, hogy kilenc éve családi vállalkozásként foglalkoznak kürtőskalács-készítéssel. Igyekeznek minden rendezvényen jelen lenni, illetve megfelelő minőségű árut kínálni a vevőknek.

— A párom, aki nemcsak vőfély, hanem lakatos is, kilenc éve készített egy gépet, és akkor vágtunk bele a kürtőskalács-készítésbe. A vásárlók kiválóan fogadták az új terméket, így lassacskán bejártuk Vajdaság szinte minden városát Versectől Apatinig, Nagybecskerektől Újvidékig. Minden évben igyekszünk új termékkel megjelenni a piacon. Sokan kérdezték, miért üres ez a kalács. Ilyenkor elmondtuk, hogy erdélyi hagyomány szerint a kalács kívülről kapja az ízesítést. És innen jött az ötlet, hogy mi volna, ha a kalácsot megtöltenénk. Így született tehát meg a legújabb termékünk, a töltött kürtőscsiga, melyet december 5-e óta kínálunk kedves vásárlóinknak. Már a palicsi szüreti napokon, a kalácsversenyen is jól szerepeltünk vele, hiszen a kolbászos kürtőscsiga második, a kulenos pedig harmadik helyezést ért el. Házias ízekkel dolgozunk, ezáltal tovább tudjuk értékesíteni a túrót, a tejfölt és a házi kolbászt, azaz a kistermelők termékeit. A tészta ugyanaz, mint az édes kürtőskalács esetében, illetve annyi a különbség, hogy a sós esetében a cukormennyiségen változtattunk. A töltet friss túróból, pirospaprikából — az ínyenceknek hagymát is adunk hozzá — áll, majd jöhet a kolbász, a kulen. Összesen mintegy 25 féle kürtőskalácsot árulunk, a legnépszerűbb a fahéjas és a nutellás. Termékeink bármikor megrendelhetőek, bármilyen eseményre, házibulira, születésnapra, babazsúrra, lakodalomra, eljegyzésre kilátogatunk, és friss, meleg kalácsot szolgálunk fel. A mai vőfélytalálkozó főtámogatói vagyunk, a vendégek számára mi gondoskodunk édességről, és rendszeresen ott vagyunk a különféle jótékonysági rendezvényeken is — mondta Pozsár Ágnes.

A kürtőskalácsok valóban finomak, amiről személyesen is meggyőződhettünk, ahogyan arról is, hogy a 14. Vőfélytalálkozó kitűnő hangulatban telt egészen a hajnali órákig.


Kattintson az alábbi képre, és olvassa el a szerző adatlapját is:
Tóth Tibor

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..