home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Gondolatok az adaptációról
Pap Ágota pszichológus
2021.09.30.
LXXVI. évf. 38. szám
Gondolatok az adaptációról

Életünk során többször találjuk magunkat olyan élethelyzetben, amikor alkalmazkodnunk kell a megváltozott környezethez vagy a környezetünk megváltozott feltételeihez. Noha ez rendszerint átmeneti időszak életünkben, mégis megterhelően hathat szervezetünkre, hiszen különféle előre nem látható akadályokba ütközhetünk, majd azokat le kell győznünk, hogy kiegyensúlyozottan tudjunk tevékenykedni a térben.

Az egyik ilyen jelentős időszak a gyermek óvodába, a másik pedig az iskolába indulása, amikor nemcsak a gyermek, de a család életmódjában is nagy változás áll be.

A beilleszkedést a szülők és a fogadó felek egyaránt támogathatják, legyen szó óvodáról vagy iskoláról, és még sorolhatnám. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az új helyre kerülő gyermek esendőbb, jóval alacsonyabb belső kapacitásokkal bír, mint a kortársai.

Egy szó, mint száz, az adaptáció időszaka egyik résztvevőnek sem könnyű.

Az óvodás gyermekek esetében eltérés mutatkozik az érzékenységükben, az addigi rövid életük történéseiben, személyes tapasztalataikban, külső-belső erőforrásaikban, az otthoni háttérben. Mindez támogathatja vagy éppen megnehezítheti az adaptációt. Ha mindezek olykor szélsőséges mintát mutatnak, akkor erre a szülő is figyelmeztethet, megsegítve az egyénre szabott beilleszkedési folyamatot. Egy biztos, ez az időszak a szülőt éppen úgy próbára teszi, mint a gyermeket s olykor még a nevelőt is.


Fotó: Gala.de

Hogy miért ilyen nehéz? Nos, a válasz egyszerű, hiszen egy óvodába kerülő gyermek számára az egyik legnagyobb traumát a szülőtől való elválás okozhatja — különösen, ha korábban még nem járt óvodai közösségben.

A szülős és a szülő nélküli adaptáció mellett, illetve ellen is szólnak érvek. Napjainkban minden intézmény egyénileg dönti el, hogy melyik formát választja. Egy dologban azonban egyetértés mutatkozik: a beilleszkedést megkönnyíti a fokozatos beszoktatás, valamint azoknak a személyes tárgyaknak a bevitele a csoportszobába, amelyek megnyugvást adnak az új közegben. A fokozatosság azt jelenti, hogy a gyermek nem azonnal vesz részt a csoport minden tevékenységében, hanem a benntartózkodás idejének fokozatos növelésével jut el odáig. Ha a szülő jelen van, figyelnie kell, hogy csak a saját gyermekével foglalkozzon — a többiek ellátása az ott dolgozók feladata —, és miközben a szülő eleinte segíti gyermeke szükségleteinek kielégítését, az óvodapedagógus betekinthet az anya-gyermek együttműködésbe, a szülő nevelési, gondozási módszereibe, ami a későbbiekben őt is segíti a gyermek beszoktatásában. Másrészt a szülőben is kialakulhat egy bizalom a nevelővel kapcsolatban, hiszen ő is belelát annak munkamódszereibe, eljárásaiba, tevékenységeibe. Rendszerint ezek után, néhány nappal később megtörténhet a próbálkozás az óvodában való foglalkozásokon, étkezéseken való részvétellel, majd még később az ott alvással is.


Fotó: Lacefalea.info

Azt kell hogy mondjam, a beszoktatás az óvodapedagógus részéről sok türelmet, empátiát igényel a családok irányában. Az is fontos lehet, hogy a szülők érezzék a segítő szándékot, s a megfelelő információk megosztása is megnyugtatja a szülőt arról, hogy gyermeke — így, hogy kikerült az otthon melegéből, nincs jelen minden pillanatában — igenis jó kezekben van. A kialakulóban lévő bizalom fokozatosan mélyül el, majd lassan elég stabillá válhat ahhoz, hogy a család és az óvoda közti eredményes együttműködést segítse. Az óvodapedagógusok pedig egymás között is megoszthatják tapasztalataikat, élményeiket, nehézségeiket és sikereiket.

A családok részéről a gyermek előzetes felkészítésének minősége és az addigi szülői nevelési stílus is nagy hatással lehet a beilleszkedés menetére. A felkészülésben ma már sok könyv is a segítségünkre lehet, ahogyan az is, ha a gyermeket már vittük kortárscsoportba, vagy megélte azt, hogy távol volt a szülőktől.

Az óvodás gyermekek esetében eltérés mutatkozik az érzékenységükben, az addigi rövid életük történéseiben, személyes tapasztalataikban, külső-belső erőforrásaikban, az otthoni háttérben. Mindez támogathatja vagy éppen megnehezítheti az adaptációt.

Az óvodából iskolába való átmenetnél a sokéves pedagógiai gyakorlat azt mutatja, hogy az első osztályba való belépéskor a pszichoszociális adaptáció lefolyása azoknak a gyermekeknek a körében problémásabb, akik nem jártak óvodába. Náluk ugyanis nincsenek kialakítva a kollektívában elvárt viselkedés alapszokásai, ezért nehezebben tudnak együttműködni, barátokat szerezni, konfliktushelyzeteket megoldani, saját szociális háló kialakításához szükséges stratégiákat megalkotni.

Az iskolába indulással egyidejűleg az addigi fő tevékenység, a játék háttérbe szorul, és a tanulás kap főszerepet. A megváltozott napirendben más foglalkozások állandósulnak, kialakul egy kötöttebb életritmus. A beilleszkedés során olyan mechanizmusok érvényesülnek, amelyek befolyásolják annak folyamatát, és a gyermek pszichikumára, szervezetére megterhelően hatnak. Az adaptációt ilyenkor leginkább egy érzelmi biztonságot nyújtó környezet kialakítása segítheti. S ha a gyerek megtalálja lelki egyensúlyát, akkor kezdődhet meg a beilleszkedési folyamat. Addig előfordulhat, hogy akár meg is betegszik, vagy más, korábban nem tapasztalt szorongás keríti hatalmába. A legfőbb cél persze az lehet, hogy a gyerek el tudja saját pozícióját foglalni az osztályközösségen belül, képes legyen másokkal kommunikálni, a számára fontos információkat beszerezni, leküzdeni a kényelmetlenség érzését bizonyos helyzetekben, bízni önmagában, valamint új ismereteket szerezni. Az iskolába belépők esetében tudatosítanunk kell magunkban, hogy óvodás gyermekekkel állunk szemben, akik majd csak a pedagógus segítségével, fokozatosan fogják elsajátítani az iskolás szerepet.

Egy szó, mint száz, az adaptáció időszaka egyik résztvevőnek sem könnyű. Mi, felnőttek már megtanultunk megküzdeni a nehézségeinkkel, viszont a gyerekeinket még csak most vértezzük fel ezekkel a képességekkel.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..