Ma a Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban a környezettudatosságról tartottak szakmai tribünt, melyen 28 helyi és környékbeli pedagógus vett részt. Jerasz Anikó, a központ megbízott igazgatója elmondta, hogy a környezettudatosságról szóló továbbképzés a kilencedik, melyet az intézmény szervez a tanévkezdés előtt.

— Ebben a formában, mint szakmai összejövetel, mint tribün, ez az első, melyet akkreditáltatni tudtunk. A továbbképzés a Vajdasági Pedagógiai Intézet által lett akkreditálva, és egy pontot ér. A jelen lévő pedagógusok átfogó ismeretet kapnak abban a tekintetben, hogyan tudják a környezettudatosságot belevinni a mindennapokba, a diákokkal való mindennapi munkájukba. A környezetünket érintő változások nemcsak bennünket, hanem a jövő generációját is érintik, ezért közös a felelősségünk, és közösen kell tennünk a fenntarthatóbb jövőért. A fenntarthatóságra nevelés folyamatában kulcsszerep hárul a pedagógusokra, hiszen az ő felelősségük, személyes példamutatásuk különösen jelentős a felnövekvő generációk környezettudatosságra nevelése és szemléletformálása szempontjából. Miután a környezeti nevelésnek nincs sajátos, kitüntetett tantárgya, ezért más tantárgyakba épülve, tanórán kívül, illetve a tanórába beleépítve különböző pedagógiai helyzetekben valósíthatják meg ezt a tevékenységet. A környezetvédelemmel kapcsolatos témát a legtöbb tantárgyba bele tudjuk illeszteni, gondoljunk a nyelvtanórákra, az idegen nyelvek szövegértési folyamataira, de például képzőművészet-órán a gyerekek megrajzolhatják elképzeléseiket a zöldebb életről, vagy akár a drámacsoporttal is elővehetjük a témát. A természettudományi tantárgyak esetében a legtöbb órába beilleszthetjük a környezetvédelmet, a természetvédelmet és az egészséges életmódra való nevelést. A tanórákon kívül is léteznek olyan lehetőségek, amelyek a tanárokat és a tanulókat a környezettudatosság fejlesztésére ösztönzik — mondta Jerasz Anikó.

Dr. Gligor Gellért, a biotechnikai tudományok doktora, a Regionális Hulladéktároló és Hulladékgazdálkodási Kft. igazgatója kiemelte, hogy a pedagógus-továbbképző központ és a hulladékgazdálkodási kft. közös programja a környezettudatosság és az oktatás jegyében telik.

— A Regionális Hulladéktároló és Hulladékgazdálkodási Kft. egy olyan vállalat Szerbiában, amely ezen a szakterületen, illetve a környezetgazdálkodás témájában jócskán előrelépett a többi vállalathoz és regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez képest. Mi szeretnénk ezt a tudást átadni, illetve párhuzamosan a környezettudatosságon is javítani, és ebben nagyon sokat tudnak segíteni a pedagógusok. Fontos, hogy a környezettudatossággal kapcsolatos szokásaink környezeti üggyé váljanak, tehát ne csak védjük a környezetet, hanem igényünk is legyen arra, hogy környezettudatosan élve napi kapcsolatban legyünk a környezettel. A környezettudatosságra való nevelést óvodáskorban ideális elkezdeni. A gyerekeket nagyon egyszerű módon tudjuk a napi gyakorlatból a környezettudatosságra nevelni, ez pedig a szemetelés ténye. Fel kell hívni a figyelmüket, mit hova szabad dobni, tehát a környezettudatosságot fokozatosan, az értelmi szintjükkel összhangban be tudjuk vezetni az életükbe — mondta dr. Gligor Gellért.

Sugár György okleveles technológiai mérnök, a szabadkai Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat igazgatója a folyékony hulladék kezeléséről, az iszap stabilizálásáról és a zöldenergiáról tartott előadást.

— A szennyvíztisztítás során a szennyvízből kivont anyagok nagy része valamilyen módon az iszapba kerül. Ezért az iszapot fontos megfelelő módon kezelni. Az újkori szennyvíztisztítók úgy működnek, hogy nemcsak a vizet kell megtisztítani, hanem az iszapot is, melyen szinte nagyobb a hangsúly, mint a vízen. A szennyvízből kikerülő anyagok az iszapba kerülnek, és ha ezt nem kezeljük megfelelően, akkor valójában nem csináltunk semmit. A pedagógusok valamilyen formában a szennyvíztisztításról, a víz fontosságáról és egyéb környezetvédelmi témákról előadásokat tartanak a diákoknak. Az iszapkezelés kiemelten fontos, ugyanis a víz megtisztítása után iszapot kezelünk, mely nyersanyagként nyereséget hozhat. A rothasztott, préselt iszapot a regionális hulladéktárolóba szállítjuk, és ők nyersanyagként használják fel. Szabadkán az iszapot egy rothasztási folyamaton kezeljük, tehát ártalmatlanítjuk ezt a veszélyes iszapot, és emellett elektromos áramot is elő tudunk állítani. Erre nem minden szennyvíztisztító képes, mert megvan, hogy mennyi iszap, mennyi biogáz kell ahhoz, hogy mindez megtérüljön — fogalmazott Sugár.

A szakmai továbbképzés során a pedagógusok előadást hallhattak a fenntarthatóságra való nevelés trendjeiről (Jerasz Anikó), a szelektív hulladékgyűjtés humán vonatkozásairól (Tóth V. Anita szakmunkatárs), a fogyasztói társadalom helyzetéről, a reklám-fogyasztás-hulladék összefüggéséről (Gligor Gellért), a hulladékmegelőzésről mint a korszerű hulladékgazdálkodás fő eleméről (Bjanka Čuturilo okleveles környezetvédelmi elemző), a hulladékgazdálkodásról és a hulladékártalmatlanításról (Mihályi Lilla környezetvédelmi mérnök) és a folyékony hulladék kezeléséről (Sugár György).

Holnap A zene mindenkié címmel tartanak szakmai összejövetelt a Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központban.