Drapériák a Teremtő műhelyéből

A Domica (szlovákul: JaskyHa Domica) az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt tájegység legnagyobb, világhíres barlangja. A gömör(ország)i régió déli részén fekszik, és a Magyarországon található Baradla-barlanggal együtt 25 km hosszú, összefüggő barlangrendszert alkot. Maga a Domica 5140 m hosszú, s 1932 óta egy 1775 méter hosszúságú rész látogatható belőle a nagyközönség számára. Ján Majko barlangász és társai tárták fel 1926. október 3-án.

Cseppkövek találkozása

Röviden ezekkel az adatokkal jellemezhető leginkább kapcsolatépítő felvidéki kirándulásunknak ez a kivételes értékű helyszíne. Egy folyóvíz eredetű cseppkőbarlang, amely az UNESCO 1995 decemberében hozott berlini határozata értelmében része lett a világörökségnek. Egyébként maga a barlang jelentős régészeti lelőhely is, neolit kori emberre utaló, töredékében is impozáns tárgyi bizonyítékokkal. A mai ember jelenléte viszont korántsem lélekemelő formában tapasztalható meg odalent. Amíg 1955 és 1984 között jobbára csak a barlangot is elárasztó nagy árvizek okoztak gondot, napjainkban a szántóföldekről leszivárgó hozamfokozó és védőanyagokkal van a legnagyobb baj. Ezek lejutnak a barlangba, végigfolynak a falakon, majd leülepednek a tavakban. Megváltoztatva ezáltal vizeiknek a kémiai összetételét s veszélyeztetve egyben a cseppkövek létét is. Hogy a barlangban fényképezni csak bilétás engedéllyel szabad, az előbb mondottakhoz mérten csupán aprócska tényező. Igaz, gazdasági vetülete van, és esetenként érzelmi is... A föld gyomrában a feledés ugyanis még kilencven év után sem tökéletes!
Barlangkalauzunkat hálából egy szívből fakadó népdallal ajándékozzuk meg a denevérflekkes koncertteremben, a felszínre juttató vasajtótól néhány lépésnyire. Hogy az utánunk induló, és a barlang egyes termein átfodrozó Styx folyócska vizén csónakázó újabb turistacsoport mennyit hallhatott fohászunkból, egyedül csak a sóhajaink fölött őrködő Gondviselés tudja!