Csoportkép a szent Már templom előtt, a magyar nyelven bemutatott szentmise után

Június elején tartották meg a Zágrábi Ady Endre Kultúrkör fennállásának nyolcvanéves jubileumát. Az ebből az alkalomból tervezett ünnepségre jelent meg a Zágrábi Magyar Közlöny különszáma, a zágrábi magyar közösség hírlevele. A jubileumi műsorban bemutatták az egyesület múltját és jelenét, barátkoztak és emlékeztek.
A 80. születésnapi ünnepségén jelen volt Sipos Tibor óbecsei lakos, a zágrábi egyetem egykori joghallgatója, az Ady Endre Magyar Kultúrkör oszlopos tagja.
A Kultúrkör 1932-ben magyar ajkú egyetemi hallgatók által alakult meg - mondta Sipos Tibor, felelevenítve a kezdeteket. Az akkori aktivitásuk főleg a művelődési és sportrendezvények szervezésére irányult. 1941-ig száz-százharmincnyi volt a taglétszám, a pártoló tagok száma pedig az 1933-ban bejegyzett 210-ről 940-re növekszik.
A második világháború rányomta bélyegét az egyesület tevékenységére, a tagok száma megcsappant, és az összetétele is megváltozott, az egyetemisták helyébe tisztviselők és magyar ajkú iparosok kerültek. A neve is módosult: Horvátországi Magyar Közművelődési Közösség Zágrábi helyi Csoportja néven működött tovább.
1946-ban ismét megváltoztatja nevét. Ekkor már Zágrábi Magyar Kultúregyesület néven folytatja tevékenységét vajdasági egyetemi hallgatókkal és a horvátországi művelődési élet kiemelkedő egyéniségeivel.
1948-ban a Szabadkán megalakult Jugoszláviai Magyar Művelődési Szövetség vette fel tagságába, és anyagilag is támogatta. Két évvel később azonban a Szövetség felbomlott, ezért az egyesület átkerült a Horvát Népköztársaság Magyar Művelődési Egyesületei Szövetségbe. 1954-ben önállósul, főleg magyar ajkú egyetemi hallgatók a tagjai, és felveszi a mostani nevét.
Fénykorát a hatvanas-hetvenes években élte. Különféle szakcsoportok alakultak: asztalitenisz- és sakkszakkör, tánccsoport, irodalmi szakcsoport, zenekar, sőt labdarúgócsapat is.
A nyolcvanas évek elején a Zágrábi Tudományegyetemen tanuló magyar egyetemisták száma megcsappant, az így keletkezett űrt ismét a Zágrábban élő magyarok töltötték ki. A tagság lemorzsolódása következtében és a szaporodó lemezklubok hatására a szombat esti táncmulatságok elmaradtak, és a sportcsoportok, az irodalmi szakcsoportok tagjai is csak ritkán gyűltek össze.
A kilencvenes évek történései társadalmi változásokat eredményeztek. A Kör valamilyen csoda folytán vagy az összetartozás erejétől fűtött lelkesedésnek hála fennmaradt.
2008-ban kétszázan ünnepelték a magyar Kultúrkör fennállásának a 75. évét, mely évfordulóra megjelent az egyesület Ismét számot adunk című monográfiája.
Sipos Tibor 1965-ben került a zágrábi egyetemre. Szívügyévé vált az Ady Endre magyar Kultúrkör fennmaradása és működése. Már az első évben elvállalta a titkári teendőket, öt éven át pedig az elnöki posztot is. Nehéz évek kemény munkájának az időszaka volt az, amely során a megmaradásukért küzdöttek. Működésükhöz a pénzt táncmulatságok, bálok, rendezvények bevételéből szerezték. Számukra ez nem jelentett akadályt, hiszen a Zágrábban élő vajdasági magyaroknak ez az intézmény volt a második otthonuk. Az idők változtak, de a Kör továbbra is fennáll, és Zágráb szívében tevékenykedik.
A jubileumi ünnepséggel kapcsolatban Sipos Tibor elmondta, hogy igen jó érzés volt ott lenni és újra érezni, hogy a nyolc igen mozgalmas évtizedből az egyesület fennállásáért tett 5 évnyi erőfeszítés nem volt hiábavaló.
A Körben, mely nyolcvan év után is a zágrábi magyarok oázisa, ünnepi műsor vette kezdetét, Sipos Tibor nemrég megjelent könyvének a bemutatásával. Az egyesületről szóló fejezetekben a fiatalok történelmet, az idősebb korosztály pedig emlékeket talál.
A jubileum által bizonyítást nyert a vitathatatlan tény, hogy a kultúrának, az összetartásnak és az összetartozásnak az idő és a határok nem állíthatnak gátakat.