
A húsvét a legfontosabb vallási ünnepünk, és egyúttal alkalom a közösségi összejövetelekre, a családi együttlétre. Örülünk a tavasz érkezésének, a természet megújulásának, a találkozásoknak, a színeknek, az illatoknak, az ízeknek.
Felsőhegyen a Könyvtár Kör szervezésében megtartották a IV. Húsvétváró Kiállítást. Az egyesület tagjai ezzel a rendezvénnyel évről évre arra vállalkoznak, hogy bemutassák, megőrizzék és továbbadják az időszakra jellemző szokásokat, ételeket, díszítéseket. Teszik mindezt a különböző generációk képviselőivel, hogy tanuljanak egymástól, és tanítsanak, ameddig még van kinek. Az eseményen nyolc hagyományápoló csoport mutatkozott be: az Adahatári Ügyes Kezű Asszonyok, az oromhegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a Svetićevo—Székelytornyos Hagyományápoló Egyesület, a Hagyományos Falusi Ízek Adahatárról, a Mag Hagyományápoló Egyesület Zentagunarasról, a zentai Rozetta Kézműves Társaság, valamint Felsőhegyről a Népdalbarátok Klubja és a házigazda Könyvtár Kör.
A húsvéti kiállítás egy részlete
Az asztalok szemrevételezése után a látottakat dr. Szőke Anna néprajzkutató véleményezte. Elmondta, a terítékeket két csoportra lehet osztani, az egyik a hagyományos, ahol a sonka mellett azokat a süteményeket láthatjuk, amelyeket eleink sütöttek.
— Ilyen például a habpuszi és a linzer, melyek azért voltak közkedveltek, mert hűtőszekrény nélkül is sokáig elálltak. Természetesen krémes is került az asztalra, de abból csak annyi, amennyit el is fogyasztottak az ünnepnapok alatt. Emlékszem, a megboldogult édesanyám kenyértésztába csomagolta a sonkát, és úgy sütötte meg a kemencében. Azóta sem ettem olyan finomat. A hímes tojások közül kettő igazán a miénk, a berzselt — hagymahéjjal festett, növényekkel díszített — és a piros tojás. Fontos az is, hogy a paraszti asztalokon mindig volt virág, melyet a kertben szedtek. Azt szeretném kérni a kiállítóktól, hogy ezekbe az alkalmakba a fiatalokat is vonják be, mert nekik is ismerniük kellene mindezeket a hagyományokat. És arról se feledkezzünk meg, hogy húsvétkor elsősorban a feltámadást ünnepeljük.
Az ünnepi műsorra a helyi Cinege Óvoda kis növendékei énekes-dalos körjátékokkal és locsolkodós, felelgetős műsorszámmal készültek. A felkészítő óvónők Bartus Klára és Csetle Judit voltak, citerajátékkal közreműködött Tóth Nikoletta, a Népdalbarátok Egyesületének tagja. A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola tanulói Szabó Dékány Zsófia irányításával Nemes Nagy Ágnes Bodzavirág című versét adták elő Balázs Árpád megzenésítésében. Ugyancsak az általános iskola 3. osztályos diákjai, Horváth Csilla tanítónő vezetésével, vidám tavaszköszöntő tánccal hozták el az ébredő természet hangulatát. Vendégként a törökkanizsai Tiszagyöngye Művelődési Egyesület Tiszavirág Néptánccsoportjának középső korosztálya kazárbokri táncokkal varázsolta el a Művelődési Ház nagytermét zsúfolásig megtöltő közönséget. A csoport koreográfusai Varga Viola és Gazsó Tibor, művészeti vezetőjük Szulomár Nóra.
Ünnepi étek
A Cinege Óvoda kicsinyeinek locsolkodós játéka
A harmadikosok ernyős tánca
A törökkanizsai néptáncosok
A Könyvtár Kör tagjai és a kiállító csoportok vezetői a színpadon
Fényképezte: Tóth Lívia