Több hónapig tartó folyamatosan perzselő forróság, eső egy csepp sem, és ha netalán előfordult, utána mindent belepett a szaharai homok. Mégis mi folyik itt?
Általában a leegyszerűsített válasz, hogy a globális felmelegedés, melynek egyik fő következménye a Föld tengelyének jelentősebb elmozdulása. Pontosabban a felmelegedés által egyre zsugorodó és eltűnő gleccserek miatt mozdult el a Föld tengelye. Bolygónk teljes mértékű elsivatagosodásának tudományos alapképlete tehát nagyjából a következő: ember általi károsanyag-kibocsátás, az üvegházhatás felerősödése, erdőirtások és óceánok szennyezése, tengeri áramlatok módosulása, óceánok túlmelegedése, sarki jégsapkák olvadása, a Föld tengelyének elmozdulása, végül pedig egyre erősebben blokkoló anticiklonok.
Vidékünkön, azaz a Kárpát-medencében pedig mindehhez hozzájárul, hogy az intenzív mezőgazdasági művelés következményeként a légkörből egyre inkább hiányzik a víz, ami rendkívüli szárazságot okoz. A nagyüzemi művelés és az egyre nehezebb mezőgazdasági gépek hatására a talajban sok helyütt létrejött már egy másodlagos, majdnem vízzáró réteg, mely megakadályozza, hogy az őszi-téli vagy a kora tavaszi és nyár eleji csapadékot a talaj mélyebb rétegei eltárolják.
Emiatt az egyik legsürgősebb feladat a vizes élőhelyek, továbbá a rétek és legelők visszaállítása volna egykori helyzetükbe. Emellett ezekre a bizonyos helyekre máshonnan is el kellene juttatni a téli időszakban kialakuló többletcsapadékot. De természetesen az égbolt környékén is lenne teendő, hiszen az nem természetes, hogy egyetlen nap alatt, a forgalmas időszakokban, 8—10 000 repülőgép húz el felettünk, elképesztő mennyiségű káros anyagot kibocsátva.
Belegondolni is rossz abba, hogy mivel az idei nyáron júniusban Kharón, majd szinte egész augusztusban Lucifer tombolt, ebből sajnos az következhet, hogy jövőre maga Hadész, az alvilág és a halottak istene fog kísérteni, és felperzselni mindent egész nyáron.