Mindezről személyesen jóval később lőn csak tudomásom, miután a közelmúltban kicsiny nagyfiammal épp azon a tájon vártuk be a trolit, egy alkalmi felfedezőutunk során. Szelek havának utolsó napjaiban. A parkon átvezető utak találkozásánál négy darab 240 cm magas, 50 cm élhosszúságú, egyenlő szárú háromszög alapú mészkőoszlop áll, melyeken ottjártunkkor tizennégy zenész bronz dombormű, illetve a rajtuk lévő muzsikások életéhez és munkásságához kapcsolódó, vésett ismertető feliratot láttunk. Illyés Antal szobrászművész alkotásait.

A Fővárosi Önkormányzat és a Józsefvárosi Önkormányzat közös projektumában megvalósuló Muzsikus cigányok parkja Magyarország világhírű cigány zenészeinek állít emléket. „Szívében” annak a VIII. kerületnek, mely — a legcsekélyebb túlzás nélkül is! — egyben a roma zene bölcsőjének is tekinthető.

„Mindaz a zenei kincs, ami a magyar nép ajkán szólalt meg, a cigányzenén keresztül kelt életre. Nem csak a kultúrát szövi át ez a zene, hanem a hétköznapokat is” — hangzott el anno az avatás alkalmával. Utalva egyúttal ama tényre is: e nemes hagyomány ma is él Budapesten, és szerves részét képezi a főváros sokszínű kulturális életének. Az elődök példájából pedig akár a következő generációk is erőt meríthetnek. Miképpen a nóta is mondja: Öröm, vagy bánat ér, ide jön az ember mindig hozzátok…

(Külső hivatkozások: http://budapest.hu/Lapok/Felavatt%C3%A1k-a-Muzsikus-cig%C3%A1nyok-parkj%C3%A1t-J%C3%B3zsefv%C3%A1rosban.aspx)

Nótakedvelőként számomra mindenképpen kedves élmény lett e hely felfedezése. A domborművekről visszatekintő prímások nevét és biográfiáját a jegyzet teljességéhez kapcsolódó fotókról másoltam ide.

1. Boros Lajos (1925—2014) — Kossuth-díjas prímáskirály. A 100 Tagú Cigányzenekar tiszteletbeli örökös főprímása. Zenei utazó nagykövet, aki cigányként volt magyar, magyarként volt cigány.

2. Bobe Gáspár Ernő (1924—1993) — a világjáró cigányprímás. A Gellért, az Astoria, a Nemzeti és a Royal Szálló állandó ünnepeltje volt idehaza.

3. Lakatos Sándor (1924—1994) — a klasszikus cigányzene megteremtője és hirdetője szerte a világban. 1952-ben Párizsban elnyerte a Hanglemez-világverseny nagydíját.

4. Oláh László (Benga) (1924—1996) — cigányprímás, korának olyan kiemelkedő muzsikusa, aki zenei stílusával, életvitelével követendő példát adott a cigánymuzsikusok generációi számára.

5. Ifj.Járóka Sándor (Kis Járóka) (1953—2007) — a cigányprímás zeneszerzőt 1993-ban New Yorkban koronázták prímáskirállyá.

6. Járóka Sándor (1922—1984) — a világhírű cigányprímást USA-beli turnéján 1973-ban Detroitban prímáskirállyá koronázták.

7. Buffó Rigó Sándor (1949—2014) — a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszttel kitüntetett prímás, a 100 Tagú Cigányzenekar elnöke, a felnövekvő cigányzenész fiatalok mestere, aki sokszínű zenei kultúrával rendelkezett.

8. Id.Kathy-Horváth Lajos (1924—1980) — cigányprímás és jazz-gitáros, aki virtuóz játékával Isaac Sternt, David Ojsztrahot, Yehudi Menuhint, Ruggiero Riccit is elkápráztatta.

9. Berki László cigányprímás (1941—1997) — az Állami Népi Együttes és a 100 Tagú Cigányzenekar alapító művészeti igazgatója 1985—1997 között. A cigányzene Toscaninije és a folklór Oscar-díjasa.

10. Cziffra György (1921—1994) — cigányzenész családból származott a Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, aki az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar komolyzenei előadóművész.

11. Farkas Gyula (Faresz) (1921—1990) — a Rajkó Zenekar alapító művészeti vezetője és zenepedagógusa, aki az ország cigány muzsikusainak több generációját nevelte. Rajkó-módszer elnevezésű tanítási gyakorlata az UNESCO szellmi kulturális örökség, a gyakorlatok nemzeti nyilvántartásában elismert érték.

12. Pertis Jenő (1903—1971) — az arisztokrácia cigányprímása, aki 1937-ben a Párizsi Világkiállítást nyitja meg zenekarával.

13. Kozák Gábor József (1910—1978) — Galambszívet örököltem, Nótás kedvű volt az apám című nóta szerzője, aki az 56 tagú Fővárosi Népi Zenekar vezető prímása volt 1950—1958 között.

14. Berki Béla (1948—2013) — a Rajkó Zenekar és a 100 Tagú Cigányzenekar világot körbeutazó, többszörösen kitüntetett cigányprímása, aki igaz szív és lélek muzsikus volt.

A szerző felvételei