A katasztrófa egyik fontos jellemzője, hogy fellépését gyakran nem lehet pontosan előre látni. Vagy legalábbis az érintettek nem látják előre: mindig van benne valami meglepetésszerű, ami miatt az esetleges elhárítási kísérletek általában eredménytelenek. A katasztrófa alapvető változást okoz az érintett természetes rendszerben (ökoszisztémában), és az esemény utáni állapot legalább egy lényeges jellemzőjében különbözik az eredeti állapottól. A folyamat lehet rövid hatású krízis, de okozhat végleges katasztrofális változást is. A kettő között minden fokozat elképzelhető. Az elmúlt néhány évtizedben több természeti csapás is sújtotta a Földet. Ezek a katasztrófák azonban az utóbbi néhány évben megszaporodni látszanak. Ráadásul egyre több köztük az olyan, amelyet emberi mulasztás idézett elő.
Március 11-én földrengés rázta meg a Csendes-óceán térségét: a legnagyobb pusztítás Japánban volt. A szigetországot sújtó földrengés és az utána következő szökőár pusztító erejű volt. A fukusimai atomerőműben keletkezett károk helyreállításán pedig mind a mai napig dolgoznak a szakemberek.
Fél-e a katasztrófáktól? - kérdeztük a héten.
SZALMA Tibor hajdújárási tanuló:
- Valamelyest tartok tőlük, de azért nem mondhatom, hogy túlságosan félnék. Az utóbbi időben szerte a világ egyre több, rengeteg áldozatot követelő természeti katasztrófa történik. Némely vélemények szerint ennek oka abban rejlik, hogy a Hold még sosem volt ennyire közel a Földhöz. Állítólag ezért történik ennyi katasztrófa, legalábbis így hallottam. Szerintem az emberek felelőtlen viszonyulása a környezethez szintén elemi csapásokhoz vezethet.
PUHA Gábor, a palicsi helyi közösség elnöke:
- Palics négy körzetében a belvíz okoz óriási problémát. Az elmúlt időszakban a rengeteg csapadék még inkább súlyosbította a helyzetet. Ezeken a területeken áll a víz, a gyümölcsfákat nem lehetet megközelíteni, elmerül a sárban a traktor, és nem lehet permetezni. Óriási gondot okoz az is, hogy kiöntenek az emésztőgödrök, mivel Palicson a lakosság csupán 40 százaléka csatlakozott rá a városi vízvezeték-hálózatra. Fertőzöttek a kútjaink. Sajnos a helyi közösség semmit sem tehet, az évi költségvetésünk ugyanis 341 ezer dinár, és az nem sokra elég. A szabadkai önkormányzat a füle botját sem mozgatja. Szabadka az egyetlen város Szerbiában, melyben a belvíz okozta károk enyhítésére nem írtak ki pályázatot. A helyi közösség, illetve a polgárok hiába jelentették be a károkat, senki sem kapott támogatást. 2003-ban, illetve 2008-ban szárazság sújtotta a térséget, akkor pedig jókora mennyiségű almatermés ment tönkre.
CIGER Mónika főiskolai hallgató:
- Ha ilyesmin kezdek el gondolkodni, akkor elfog a pánik. De ha higgadt fejjel tűnődöm el rajta, akkor rájövök, hogy nincs félnivalóm. Az életben sok minden megtörténik. Aki tájékozott, az tisztában van vele, hogy mi az, ami megtörténhet az életben, és mi az, amitől nem kell tartani. A természeti katasztrófák kapcsán többen úgy vélik, hogy 2012-ben eljön a világvége. Szerintem pedig csak egy időszámításnak lesz vége, és utána jön valami új. Jobb vagy rosszabb - magam sem tudom. Ami a természetet illeti, az kiszámíthatatlan, és nagymértékben az emberek cselekedeteitől is függ, mi hogyan történik az életben.
FÜSTÖS Tünde topolyai újságíró:
- A fukushimai atomerőmű okozta sugárszennyezéstől nem félek, de az biztos, hogy előbb-utóbb minden megváltozik majd a természetben, és annak az emberek isszák majd meg a levét. Úgy gondolom, már elindult a lavina. De nem is csoda, hiszen előbb-utóbb a Föld összes energiatartaléka kimerül, és nem jutunk majd annyi energiához, amennyire szükségünk van.
KARTALI Róbert, a Szabadkai Rádió újságírója:
- Egyáltalán nem félek a katasztrófáktól és az esetleges természeti csapásoktól. Olyan helyen élünk, ahol az elmúlt évtizedekben hozott rossz politikai döntések, illetve döntéssorozatok miatt a polgárok igen rossz gazdasági, illetve szociális helyzetben kénytelenek élni. Ha azonban az itteni természeti adottságokra gondolunk, akkor meg kell állapítanunk, hogy nagyon szerencsés helyre születtünk. Ezen a környéken igen ritkán fordul elő földrengés, de vulkánkitöréstől, szökőártól, tornádótól, hurrikántól, erdőtűztől vagy lavinától sem kell félnünk, ha pedig a szűkebb pátriánkra gondolok, akkor még az árvíztől sem kell tartanunk, hiszen Szabadka messze van a Tisza és a Duna árterületétől is. Ezért tehát egyáltalán nem aggódom amiatt, hogy természeti csapások sújtanak majd bennünket. De ha már a katasztrófák okozta károkról és azok hatásiról beszélünk, akkor igenis vannak kételyeim. Egy nagyobb árvíz vagy aszály akár Vajdaság mezőgazdaságára is kihatással lehet.
A Japánt sújtó földrengésre reagálva pedig: nagyon remélem, hogy mielőbb helyreállítják a fukusimai atomerőművet, hiszen tragikus lenne, ha ismét bekövetkezne egy csernobilihoz hasonló atomkatasztrófa.