A Raichle-palota az idén 120 éves, ebben az évben sikerült egy nagyobb felújítást is véghez vinni, az épület homlokzatán található két erkély lett tatarozva. Ezek esetében a faszerkezet korhadásnak indult, ezért nem csupán esztétikai, de biztonsági okokból is indokolt volt a felújítás — mutatott rá Szalma Viktória. A galéria igazgatója kiemelte, hogy a munkálatok értéke csaknem 3 millió dinár volt, és ezt a Vajdasági Magyar Szövetség közbenjárására sikerült megvalósítani.

— Ezenfelül az épületben megújult a médiaszoba, mely korábban egy iroda volt, most pedig közösségi térként tudjuk használni, ahol filmvetítést és különféle előadásokat lehet tartani. Itt elkészült az új világítás, fel lett újítva a padló, és a falak is át lettek festve, ezenkívül pedig új bútorok lettek vásárolva. Ez a beruházás megközelítőleg 600 000 dinár volt. Illetve a tavalyi évben sikerült szigetelni az összes ablakot is, a fönti és a lenti terekben egyaránt, ez további 270 000 dináros kiadás volt, melyet szintén a VMSZ segítségével sikerült megoldani.

A szerző felvételei

A szecessziós stílusban épült Raichle-palotát 1973-ban nyilvánították védett épületté, melyet a helyiek gyakran csak cifra palotának vagy mézeskalács háznak neveznek. A folyamatosan történő felújítások célja, hogy az intézmény megóvja a város épített örökségét, melyet egyébként 120 évvel ezelőtt Raichle Ferenc tervezett és épített saját családja számára.

Érdekes abba belegondolni, hogy a Raichle-palota egykor családi háznak épült, de maga a család csupán négy évig élt ebben az épületben — mondta dr. Pásztor Bálint. A VMSZ elnöke hozzátette, Raichle Ferenc korának meghatározó építésze volt, és ezen kívül az épületen kívül, amely a szecesszió egyik gyöngyszeme, ő tervezte a Svetozar Marković Gimnázium, valamint a Szabadkai Városi Könyvtár épületét is.

— Nekünk ma az a feladatunk, hogy egyrészt az ő emléke ne merüljön feledésbe, másrészt az őáltala tervezett épületek megfelelő rendeltetéssel működjenek. A Raichle-palotában például már évtizedek óta a kortárs galéria működik, mely az ország egyik legjobb múzeuma a maga nemében. Az is feladatunk, hogy az épület állagát megóvjuk. Az idén a mi közbenjárásunkra a városi költségvetésből az erkélyek újultak meg, de a világítás modernizálása is bekövetkezett ebben a mandátumban, és a jövőben is odafigyelünk majd erre, illetve az összes többi fontos, régi szabadkai épületre.

Pásztor Bálint és csapata, a párt szabadkai listáján szereplő politikusok a Raichle-palotában tett látogatás előtt a Palicsi-tó partján megnézték a Vermes Lajos sétányon látható táblákat is, melyek a település sporttal kapcsolatos múltját hirdetik. Ezek három évvel ezelőtt kerültek ki a sétányra, és a régi fényképek az egykori palicsi olimpiai játékoknak, illetve azok megálmodójának, Vermes Lajosnak állítanak emléket.

— A táblákat Vermes Mihállyal együtt adtuk át, aki Vermes Lajos unokája volt, és az ő családi kollekciójából kerültek elő azok a képeslapok, amelyekben gyönyörködhetnek a Palicson sétálók. Három évvel ezlőtt a tokiói, most pedig a párizsi olimpiára készülünk, és minden idelátogatónak tudnia kell azt, hogy már tizenhat évvel az első modern kori, athéni olimpiai játékokat megelőzően, 1880-ban Vermes Lajos megszervezte Palicson az olimpiai játékokat. A saját vagyonából áldozott erre, és akkor épült fel az olimpia céljára a mai Bagolyvár épülete, a mai Lujza Villa, illetve a mai Halászcsárda is. Az ő pénzéből épült ki a villamosjárat is Palics és Szabadka között, annak érdekében, hogy a szabadkai közönség villamossal ki tudjon menni Palicsra, és az olimpiai játékokat követni tudja. Ez nemcsak egy évben valósult meg, egészen az I. világháborúig rendszeresen megszervezte Vermes Lajos, éppen ezért ő az egyetemes sporttörténet egy hatalmas alakja, de a mi szabadkai, palicsi emberünk is, ezért kell óvni az ő emlékét — nyilatkozta Pásztor Bálint.

Fotók: dr. Pásztor Bálint Facebook-oldala