Ezen a napon született 1792-ben a felvidéki Rimaszombat városában Ferenczy István szobrász, a XIX. századi magyar szobrászat kiemelkedő alkotója, Nógrád vármegye táblabírája, az MTA levelező tagja.
Rimaszombat — 2010. szeptember 17.
„A magyar szobrászművészet első úttörőjé”-nek (a dőlt betűs szövegrész a budapest-belvárosi emléktábláján is olvasható még!) ugyan csak hatvannégy esztendőt hagyott jóvá a Teremtő, ellenben ő is megannyi maradandót alkotott ez idő alatt.
Budapest, Belváros — 2022. december 1.
Saját költségén szobrászműhelyt alapított és tanítványokat oktatott. 1832. szeptember 1-jén a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. 1840-ben Hunyadi Mátyás emlékműve számára sok tervet készített, de az a pénzhiány és a társadalom közömbössége miatt nem készült el. 1846-ban befejezte Kölcsey Ferenc emlékszobrát, ezután haláláig Rimaszombatban visszavonultan és szegénységben élt. 1856. július 4-én hunyt el szülővárosában.
(Külső hivatkozás: Wikipédia)
Az alábbi, saját kezűleg papírra vetett üzenetét ugyancsak Rimaszombatban volt alkalmam lefotózni.
„Ott fizette meg az én verejtékem az én hazámnak azt a kis földet, ahol az én hamvaim a trombitaszót elvárják, amely a feltámadást a földnek egyik sarkáig a másikig hirdetni fogja. Azoknak a seregével, akik a haza ügyébe’ fáradoztak, akarok ismét újra felkelni.”
Rimaszombat — 2010. szeptember 17.
Fényképezte: Martinek Imre