Ezen a napon hunyt el 1677-ben Hágában Benedictus (Baruch) Spinoza (született Amszterdamban 1632. november 24-én), a felvilágosodás korának racionalista filozófusa.
(Budapest, Erzsébetváros — 2024. február 2.)
A panteizmus, illetve a korai materializmus képviselőjének is tekinthető filozófus fő műve az Ethica ordine geometrico demonstrata 1665-ben készül el. A mű öt fejezetből áll (1. Istenről, 2. A szellem eredetéről és természetéről, 3. A szenvedélyekről, 4. Az emberi szabadságról, 5. Az emberi szabadság és az ész hatalmáról), azok mindegyike pedig definíciókból, tételekből és ezek bizonyításaiból.
Spinoza a megismerés három formáját különböztette meg: Az imaginatio, melyet bár képzeletnek kell fordítanunk, valójában lefedi a tapasztalat körét is. A mindennapi élethez nélkülözhetetlen megismerési mód. A racionális megismerési mód a tudományokra jellemző megismerés módja. Általános tételekből vezetjük le az újabb ismérveket, közös fogalmakból következtetve operál, illetve az intuitív megismerési mód. Az ész által feltárt ismeretekről belátja, hogy azok Isten szubsztanciájának kifejeződései. (Külső hivatkozás: Wikipédia)
A holland filozófus emlékét méltató budapesti kőtáblán az alábbi felvéset olvasható: „A lelkeket nem a fegyver győzi le, hanem szeretet és nemeslelkűség.”
Fényképezte: Martinek Imre
