Falunap a Sió-csatorna mentén

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Falunap a Sió-csatorna mentén

A torontálvásárhelyi Magyar Művészetért Baráti Társaság énekkaraMottó: ,,Ne civakodjunk afölött, hogy mik voltunk, egyesüljünk arra, aminek lennünk kell.' (Kossuth Lajos)2005-ben került sor a Balatonszabadi és Torontálvásárhely közötti testvérvárosi nyilatkozat aláírására. Az előzmények hi...

A torontálvásárhelyi Magyar Művészetért Baráti Társaság énekkara

Mottó: ,,Ne civakodjunk afölött, hogy mik voltunk, egyesüljünk arra, aminek lennünk kell.' (Kossuth Lajos)
2005-ben került sor a Balatonszabadi és Torontálvásárhely közötti testvérvárosi nyilatkozat aláírására. Az előzmények históriája lassan a feledés ködében oldódik fel. Egyszerűen jó helyen és jó időben találkozott a gondolat és a tettrekészség, és az énekkarok, futballcsapatok ,,bratyizása' után hivatalosan is megköttetett a két település közötti együttműködés. A tavaszelői dél-bánáti gulyásfőző verseny és sportnap után a torontálvásárhelyi helyi közösség és a Magyar Művészetért Baráti Társaság szervezésében szeptember közepén ezúttal mi, torontálvásárhelyiek tettünk látogatást a ,,túloldal'-ra. Nem a szennyeseinket teregetni, sebeink és viselt dolgaink felett keseregni (amit idehaza oly gyakran és előszeretettel teszünk!), hanem végre összefogással, tiszta szívvel, csokorba kötött dallal, énekkel, citera- és furulyaszóval beleszőni magunkat abba a színes és gazdag programba, ami a hatodik alkalommal, Szent Mihály napján megtartott falunap alkalmából készült Balatonszabadin.
- A tihanyi apátság okmányaiban Szabadi mint település először az 1200-as években nyer említést - igyekszik egy csöppnyi új ismeretet is belém önteni házigazdám, Hermecz Bonifác úr, a siómarosi Kossuth Művelődési Kör elnöke, akinek ősei valahol a kishegyesi temetőben nyugszanak, szinte karnyújtásnyira a magyar szabadságharc utolsó győztes délvidéki csatájának emlékére állított obeliszktől. Viharokat megélt, szálegyenes ember. Büszke a múltjára, és minden megpróbáltatás ellenére is bizakodva néz a jövőbe. Pedig ismét pártoskodik az ország, holott... Holott egyszerű a képlet: kezet kell nyújtani a szomszédnak! Ilyen kéznyújtás eredményezte valójában a mostani Balatonszabadi létrejöttét is. A válaszúton, a siójuti szőlőhegy felé elágazó úton találkozott anno a néhai kálvinista Siómaros és a felekezetileg már vegyes Szabadi. Önkormányzatilag egyként lépnek fel, egyazon városcímerrel büszkélkedhetnek, jóllehet mindkét település gazdag múlttal, hagyománnyal és történelemmel rendelkezik. Siómaroson állítottak legelőször Kossuth-szobrot az országban: már a nagy államférfiú halálának évében. A tiszteletére megalapított Művelődési Körnek is van egy specifikuma. Minden évben Ivo napján (május 19-én) megtartják az ún. férfinapot. Az még hagyján, hogy a férfiak a szakácsok, a pincérek, a mosogatóleányok (szóval a konyhatündérek) ebben a mesében, de a műsorválogatásuk egyszerűen ,,lefőzhetetlen'. Ezen a falunapon a ,,gyantaszüzek' A (döglött) hattyúk tavát mutatták be.
A nők pedig seprűtáncot jártak a Petőfi Művelődési Ház előtti színpadon. Afféle bűvöset, bájosat. Boszorkányosat. Lett is nyomukban forgószél a falu fölött. Kondult olykor-olykor a katolikus templom harangja is diszkréten. Zsibongás, színes forgatag és mégis olyan bensőséges nyugalommal. Őszintén szólva elszoktam (vagy talán sosem volt lehetőségem egyáltalán megízlelni) a dobhártyát nem repesztő ünnepléstől.
Ez a falunap valójában csak egy módosított festa az ultravörös antivilágból. Ezúttal is népművészet, népi tánc, kézművesség, környezetvédelem és mesterfokon előadott produkciók kerültek testközelbe. Siómaros búcsúja Szent Annakor van (július 26-án), Szabadi pedig Szent Teréz napját választotta, október idusán. A hozzávetőlegesen 2800 lelket számláló településnek ez nem volt elegendő! Igazuk is van. Aki szívből tud énekelni, dalra gyújtani, az mosolyogni is tud, és arra is képes, hogy az Idő kerekének forgását leállítsa. Nagy Ágoston tanár úr vezetésével egy gazdag, negyed évszázados múlttal rendelkező énekegyüttes is színre lépett. A Kárpát-medencei döntős, Nívó-díjas Balatonszabadi Népdalkör előadását élvezhette a közönség, és az sem unatkozott, aki előző este is tapsolt a jubiláló ,,öregek'-nek a Kincskereső Általános Iskola aulájában. Dicséretként, bókként íródott e jelző, hiszen a jubileumi gálaműsort követő mulatságon szinte mindenki fiatalos hévvel ropta a táncot. Ettől azonban még lehet üveget festeni, alkotni, ,,gyerekeskedni' a kölyöksarokban. Koszorúslányok kíséretében esküdni érkezik a menyasszony. Széles vállú legények karéjában hint csókot felénk. Meg kell ezzel is elégednünk. Talán majd legközelebb, ha én is kettétöröm a téglát egy ökölcsapással, mint az előbb látott siófoki karatézók! Annyi rumli, törmelék után akár újból felléphettek volna a ,,seprűs nénik'.
És a nagy nap még nagyobb pillanata: dr. Gyenesei István, Somogy megye közgyűlésének elnöke, Krisztin Endre, Balatonszabadi polgármestere, Szabóné Szóládi Tünde helyi tanácsnok és Balogi András, Torontálvásárhely polgármestere ünnepélyesen felavatták az úgynevezett Gólya parkot a falu központjában. Hat juharfacsemete került földbe, lett megöntözve és szinte névre szólóan átadva ,,gazdái'-nak, a gyerekeknek. A tövüknél pedig egy tábla, amely megmásíthatatlanul tanúsítja, 2001-től errefelé melyik emberpalánta mikor is született. Az évi húszas átlag biztatóan tartja magát, és szerencsére az egykézés is kimegy a divatból.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Facebook

Támogatóink