Alapjában két részre oszlik a zenehallgatók világa. Vannak azok, akik inkább csak a zenét hallgatják — ezért fordulhatott elő már többször is, hogy egy jó zenével megírt, viszont rosszabb szövegű dal sokkal nagyobbat futott olyan országokban, ahol nem értették a szöveget, mint ahol igen —, és vannak azok, akiknek fontos a szöveg. Azt is szokták mondani, hogy amikor az ember boldog, akkor csak zenét hallgat, amikor viszont szomorú, akkor zeneszöveget értelmez. Érdekes viszont, hogy a mai fiatal, magyar előadók egyre erősebbek szövegben. Ezek közül is az egyik új kedvencem a Lidokain, mely a BSW és ByeAlex közös dala.
Eleve a tematika is modern, egyfajta görbe tükröt tart az Insta-generáció elé. A helyzet természetesen nagyon sztereotip, de akkor is. Egy fiatal, húszéves lány történetét és destruktív életét követhetjük végig egészen addig, amíg már a negyvenes éveiben jár. A dalban a következő sorokból szemezgettem:
21 múlt, még nem fél, / Még túl fiatal, meghal a szexér'
Azt hiszi, van idő, és majd megtér / Anti-baby, megy pregnant tesztér'!
Onnan indulunk, hogy főszereplőnk alig múlt húszéves, és igazából ilyenkor még valóban nem érezzük a dolgok súlyát. Egy a fontos, hogy hedonistamódra élvezzük az életet, azaz nyomjuk, ami csak a csövön kifér. Persze sokszor vagyunk felelőtlenek, és sokszor utólag kell rendbe hozni, ha valamit „elcsesztünk”.
És másnap felkel, így megy 5 éve, / Nincse egy terve, mindig a „Miért ne?”
Nem tudja, mit akar, se pénze, se férje, / Retteg, hogy vége, full ki van égve
Már huszonöt éves, érzi, hogy nyilván nem ez az az út, amelyet folytatni kellene, de nem tud leállni. A bulik és a srácok csak jönnek és jönnek, ő pedig hagyja, hogy vigye az ár. Néha rátör a depresszió, sokszor érzi, hogy már öreg — ami persze nem reális, de ő akkor is úgy érzi. Nem baj, folytatja, mert ezt az utat legalább ismeri. Megszokta. Kényelmes.
Pár perc, midnight / Jön is a taxi, egy csík és gáz
Látszik, hogy van pénz, de nincsen más / Szalad az élete, megmarad a tánc
Mindig ghostol, nem ír a textre / Nyáron 30, lehet, az a veszte
Itt már csaknem tíz éve éli a szép lányok tipikus, destruktív életét. Már hozzászokott a véget nem érő éjszakákhoz, a rengeteg, mosolyért cserébe kapott ingyen italhoz. Ennyi évesen már „támogatják” is, vagyis vannak „támogatói”. Csinálja, mert ehhez ért. Teljesen el van veszve, de még nem tudja — lehet, sohasem tudja meg.
Egy szexi 40, tonic a ginbe' / Reggel kel, megy szoliba, gymbe'
Szombat este, bejut a VIP-be / És tudja, mit akar, amikor behúz a liftbe'
Sohase fárad, nem kopik a bája / A férje lelépett, csak storyba látja
De Gucci a táska, a kocsija drága / Nem hisz a szerelemben, de profi az ágyban
Az van, hogy negyvenévesen még mindig jó nő, ezért még mindig működik a recept. A réginek tűnő társadalmi normák — család, gyerekek — egyre halványodnak. Végül is nem is számít, hiszen pénz van, és ez a lényeg. Egy kicsit azért érzi, hogy múlik az idő, ezért a „fiatal srácok vérét issza, a fiatalságát kéri vissza”. Már nem ismer más utat, tart, amíg tart. De akkor ismét felcsendül a refrén:
De most még fiatal / Élnie kell, ez a dolga / Két shot vodka, táncol a Bobba
A lidokaintól túl száraz a torka / Hajnalig nyomja, míg vérzik az orra
Azaz valamikor még hitt abban, hogy eljön a herceg a fehér lovon, de ez relatív gyorsan bukott. Bukott, mert bekebelezte az éjszaka, a drog és az ital. Bekebelezte az, hogy egy „mosolyért” cserébe bármit megkaphat. Nem így tervezte, de így alakult.
