Erdély — Ég és föld között
Talpai Lóránt
2021.06.11.
LXXVI. évf. 23. szám
Erdély — Ég és föld között

Három éven keresztül készítették az alkotók az Erdély — Ég és föld között című produkciót, több mint 20 000 kilométert megtéve, száznál is több legendás, erdélyi helyszínt bejárva. A természeti csodák mellett a sorozat bemutatja a táj és a tájban élő ember viszonyát is. A lenyűgöző felvételeket a Bárány Krisztián és Takó Sándor alkotta rendezőpárosnak köszönhetjük. Bárány Krisztián filmrendezőt kérdeztem.

* Csaknem egy évtizede rendez filmeket. Alkotásait elsősorban a minőség, az egyedi szemléletmód és a kreativitás jellemzi. Elmondaná, hogyan került a filmszakmába? Mindig is filmrendező szeretett volna lenni?

— Magyar történelemmel szerettem volna foglalkozni. Éppen ezért a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarára felvételiztem, történelem—kommunikáció szakra. Nagyapám II. világháborús történetei és gimnáziumi történelemtanárom inspirált a múltunk egyre részletesebb megismerésére, majd megismertetésére. Az egyetemen elvégeztem a pedagógiaképzést is, de a tanulmányaim alatt egyre inkább az ismeretterjesztés felé sodort az élet. Végzős egyetemistaként mint gyakornok másfél évtizeddel ezelőtt bekerültem a Magyar Televízió Múlt-Kor című történelmi magazinműsorába, és ott kiváló szakemberektől tanulhattam, csiszolhattam tovább a tudásomat.


Bárány Krisztián

* Filmjeiben, főként, ha végigtekintünk néhány témán (Kereszthegy, Halhatatlanok: Limanova — a magyar győzelem 1914, Szent Korona vagy éppen a Hungarikumok nyomában), kiemelt szerepe van a hazaszeretetnek, a tisztességes katonai nevelésnek és a vallásnak. Mit jelentenek önnek ezek a fogalmak?

— Kisiskolásként kedvenc olvasmányom volt Lengyel Dénes Régi magyar mondák kötete, s volt egy kis képregényem, mely Attila királyról szólt. Sokáig tervezgettem gyerekként, miként fogom megtalálni nyughelyét. Amikor gimnazista lettem, egy pályázatra megírtam az első esszémet, mely nagyapám gyermekkoráról szólt, arról, ahogy ő és a testvérei megélték a II. világháborút. Nagyapám történetei már egy kézzelfogható múltbeli képet tártak elém. Testvéremmel, Bárány Dániellel leforgattuk az első dokumentarista anyagunkat, mely természetesen nagyapánk történeteit rögzítette. Az elsőt több száz interjú követte. Mondhatom, hogy az 1910—20-as években született magyar honfitársainktól sokat tanulhattam a beszélgetések során a hitről, hazaszeretetről, magyarságunkról. Ezeket az élményeket, tapasztalatokat elraktároztam, szeretném idővel átadni gyermekeimnek, s a filmjeink által a magyarságnak, főként a fiatalságnak. A film műfaja így korszakokat, generációkat tud összehozni. Ezek a személyes történetek kapcsot alkotnak bennünk nemzetünk múltjához a jelenben. Fontosnak tartom, hogy ezekből az interjúkból újabb történelmi dokumentumfilmeket készítsünk majd.


Cseh István zeneszerző Reviczky Gábor színművész narrátor Bárány Krisztián író rendező a Hungarikumok nyomában forgatásán Gyulán

* Saját filmstúdiója is van Filmever Stúdió néven, ahol számos kisebb-nagyobb alkotás, dokumentumfilm készült az utóbbi években. Melyek voltak a legfontosabbak, avagy melyeket érezte mérföldkőnek?

— Egy családi vállalkozást, műhelyt működtetünk feleségemmel és öcsémmel. Mottónk: „Szívügyünk a magyar történelem.” Számomra minden alkotás érték, a szülőfalumról, a Duna-parti Gönyűről készített rövidfilm ugyanúgy, mint a tihanyi bencés apátságról több éven át forgatott imázsfilm. A bencés közösség és Tihany kisugárzása magával ragadó. A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című ismeretterjesztő filmünket Pálffy Géza történészprofesszorral a Kárpát-medence szinte minden szegletében bemutathattuk. Városok, mozik, iskolák tucatjai hívtak meg közönségtalálkozókra, több ezer nézővel találkozhattam és beszélgethettem személyesen is. Ez óriási élmény volt, azért is, mert ezek a reakciók igazolják egy alkotó számára, hogy érdemes beletenni a munkába a szívünket. Büszkén mondhatom, a soproni huszárok I. világháborús hőstettét feldolgozó filmünkkel Lengyelországban is barátokra leltünk. Ezek számomra a legnagyobb elismerések, ezért is folytatjuk a munkát.

* Legutóbbi alkotása is határozottan a nemzeti értékekről szól, és különösen aktuális a nemzeti összetartozás kapcsán is. Elképesztően látványos drónfilm mutatja be Erdély szépségeit. Mit érdemes tudnunk a vadonatúj mű hátteréről és történetéről?

— Húsz éve járom Erdély útjait, a régióhoz számtalan élmény köt, melyből merítettem a forgatókönyv írásakor. A sorozat ötletgazdája Takó Sándor, szakértője Nagy József gyergyóremetei történész, akivel még a 2000-es évek elején, a kolozsvári ösztöndíjam idején kötöttem barátságot. A filmet Derzsy András és Jannis Jorgopulos fényképezte. Mindannyiunkat motivált, hogy mi készíthettük el az első mozit Erdélyről „madártávlatból”. Nem titkoljuk, nem zártuk le a projektumot, tervezzük a folytatást. A sorozat végig építkezik, a közhelyes Dracula-mítoszt lebontva az volt a célunk, hogy feltárjuk az élő Erdély ezer arcát, a benne élő ember lelkiségével, hagyományaival, természethez való viszonyával együtt. Rendre olyan személyiségeket, közösségeket ismerünk meg, akik jó példával szolgálhatnak mindannyiunk számára. A televíziós premier napjai alatt elgondolkodtam azon, hogy tizen-egynéhány év múlva, amikor a gyermekeim leérettségiznek, elindulnak-e majd ők is Erdélybe, megélik-e azt, amihez nekem szerencsém volt. Remélem, nekik is lesznek határon túli barátaik. Fontos, hogy összetartsunk.


Szent Korona és koronázási kincseink nyomában — jelenet — Bethlen Gábor visszaadja 1622-ben a Szent Koronát az uralkodó megbízottjainak (forras: Filmever)

* Milyen témákban gondolkodik a közeljövőt illetően?

— Jelenleg az Erdély — Ég és föld között sorozatunk nemzetközi kópiáján dolgozunk, és nemrég fejeztem be a moziváltozat forgatókönyvét. Rövidesen elkezdjük a 70-75 perces film utómunkálatait is. Takó Sándorral az idén egy újabb közös munkának állunk neki, mely őstörténetünkkel foglalkozik majd. Most az Erdély-sorozatunk kapcsán rengeteg visszajelzést kaptunk, hogy mennyire fontos a modern, rohanó világunkban is megállni egy-egy órára. Kikapcsolni és elkalandozni, elgondolkodni önmagunkról, sorsunkról. Az ismeretterjesztő vagy éppen a dokumentumfilm műfaja is lehet közvetítő eszköz. Azon vagyok, hogy ezt az utat járjam tovább.


Halhatatlanok (forras: HMZrinyi)


Bárány testvérek rendezés közben a tihanyi altemplomban

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..