Egy most fejlesztett algoritmus akár 90 százalékos pontossággal képes megjósolni a jövőbeli bűncselekményeket. Az alkotó szerint a technológiával nem fognak visszaélni, legalábbis jelen állapotában még nem kell attól tartani, hogy úgy járunk, mint a filmben. Húsz éve egy disztópikus, orwelli jövőképet próbáltak lefesteni, ma pedig a filmben bemutatott technológiák a mindennapjaink szerves részét alkotják. Szinte mindenkinél ott van egy okostelefon, melyen minimum ujjlenyomat-olvasó (valójában ujjnyomat, csak tévesen maradt meg a köztudatban), íriszszkenner vagy arcfelismerő van, és pontosan nyomon követhető a mozgása.

fotó forrása: insider.com

A „jövőbe látó” mesterségesintelligencia-modellt nyolc amerikai városban tesztelték, és 80-90 százalékos pontossággal jósolja meg a jövőbeli bűncselekményeket, anélkül, hogy elfogultságba ütközne. Ishanu Chattopadhyay professzor vezeti a ZeD Labot a Chicagói Egyetemen, ahol algoritmusokat és adatokat tanulmányoz, az általa kifejlesztett mesterséges intelligencia pedig napokkal a tényleges elkövetés előtt képes előre jelezni a bűncselekmények elkövetését. A kutatás eredményét a Nature Human Behaviour című tudományos folyóiratban publikálták. Chicago városa és a professzor által vizsgált hét másik város elkezdte nyilvánosságra hozni a bűnügyi eseménynaplókat. Ezek információkat tartalmaznak arról, hogy mi történt, milyen típusú bűncselekmény, pontosan hol, a szélességi és a hosszúsági fokot, valamint az időbélyeget. A polgárok attól tartanak, hogy ezt az algoritmust arra fogják használni, hogy az embereket börtönbe zárják, mielőtt bűncselekményt követnének el, de ez nem történhet meg, mivel az algoritmus erre nem képes. Csak előre jelez egy eseményt egy konkrét helyen, viszont nem mondja meg, ki lesz az elkövető, és pontos részleteket sem közöl. Nem lehet ugyanúgy használni, mint a Minority Report című filmben. Chicagóban az erőszakos bűncselekményekben bekövetkező halálesetek nagyrészt a bandák által elkövetett erőszaknak tudhatóak be. Valójában nagyon is életképes megoldás, ha egy héttel korábban tudunk róla, hol fog valami történni, és a rendőröket megelőzésként odaküldjük.

A korábbi ilyen jellegű algoritmusokat erősen bírálták, mert elfogultságot eredményeztek, például a faji profilok tekintetében. Ám ez most nem fog bekövetkezni, mert az előző modelleknél az „egyszerű” gépi tanulással próbálkoztak, most viszont az eseménynaplókból indultak ki, melyek nem tartalmaznak információt az elkövetők etnikai, vallási vagy kulturális hátteréről.

Egy közeli példával élve ez olyan, mintha annyit tudnánk, hogy jövő szerdán este Szabadkán, a városháza környékén kirabolnak valakit, de arról nem tudunk semmilyen információt, hogy ki lesz a tettes és az áldozat, milyen a bőrszíne, milyen színű a haja, vagy milyen nyelven beszél.