A Vajdasági Magyar Szövetség március 15-ei díszvendége volt dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese. A központi ünnepség előtt a Pannon RTV Szubjektív című műsorának adott interjút. A politikussal Vadlövő Gabriella beszélgetett. Az interjú szerkesztett változatát olvashatják.

* Az elmúlt években a magyar kormány a gazdaságpolitika felé fordult. Miért döntöttek így?

— Ahhoz, hogy egy magyar nemzetrész meg tudjon maradni, több dolog is szükséges. Először is látni kell azt, hogy a magyar nemzet akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad. Ha például eltűnne az erdélyi vagy a délvidéki magyarság, akkor az egyetemes magyar nemzet csonkulna, és magának a magyar nemzetnek a fennmaradása válna kétségessé. Minden nemzetrészt meg kell tudni tartani. Ez csak akkor lehetséges, ha két dolgot egyszerre tudunk megvalósítani. A gazdaságfejlesztési támogatás azért fontos, mert az ige mellé kenyérre is szükség van. Először a támogatási formákban az identitás megőrzéséhez szükséges anyagiakat nyújtottuk, de a gazdaságfejlesztési támogatás is szükséges ahhoz, hogy a magyar emberek a szülőföldjükön maradjanak. A Vajdaságnak nyújtott gazdaságfejlesztési támogatás annyira sikeres, hogy ezen felbuzdulva most hasonló módon Kárpátaljára is kiterjesztjük. Ez azért is jó, mert részint anyagilag is lehetővé teszi a szülőföldön való megmaradást, részint a többségi nemzet számára is nyilvánvaló az, hogy ha Vajdaságban gazdaságfejlesztés történik, az jó a délvidéki szerbségnek is, következésképpen jó Magyarországnak és jó Szerbiának is. Az a program az, amely a szülőföldön való megmaradás anyagi feltételeiről gondoskodik, és a többségi nemzet számára is azt jelzi, hogy jól jár akkor, hogyha az adott kisebbség fejlődni tud.

* Miért Vajdaságban indították el elsőként a gazdaságfejlesztési támogatást?

— Ennek több oka van, de először is azért, mert az EU-n belül erre a támogatási formára nem biztos, hogy szükség van. Például Szlovákia egy prosperáló, viszonylag gazdag ország, azaz neki erre kevésbé lenne szüksége. Két olyan nemzetrész van, amely még nem része az EU-nak. Az egyik a vajdasági magyarság. Kárpátalját nem számítva Vajdaságban van a legnagyobb szükség a gazdasági megerősödésre. A másik fontos dolog az, hogy a VMSZ-nek köszönhetően a délvidéki magyarság strukturálisan is képes nagy összegű pénzt fogadni, pályázatokat kiírni, azokat elbírálni. És mindezek mellett szükséges az utódállammal — jelen esetben Szerbiával — jó politikai viszonyt kialakítani, jelesül azért, hogy ne tartsanak be ezeknek a pénzeknek. Miután a szerb—magyar kapcsolat soha nem volt ilyen jó, az összes feltétel rendelkezésre áll.

* Van-e érzékelhető pozitív hatása a gazdaságfejlesztési programnak?

— Természetesen. Gondoljunk arra, hogy sok ezer ember pályázott, és a nagy többségük nyert is. Érzékelhető létbiztonságot és jövőt ad, hogy a szülőföldjén előbbre tud lépni, vállalkozása pénzhez jut, az ötleteit meg tudja valósítani. A bizakodás abban is látszik, hogy az állampolgársági kérelmek száma is megnőtt. Trianon óta a határon túl hátrány volt, ha valaki magyar, ma ez megváltozott. Ma előny magyarnak lenni Vajdaságban.              

* A tematikus évek is a gazdaság felé fordulnak. 2017 a külhoni magyar családi vállalkozók éve, a program Szabadkán kezdődik. Miért Szabadkán?

— Nem tudom, hogy miért Szabadka, de egy dologban biztos vagyok: ez a város képes ezt professzionálisan lebonyolítani, és megérdemli, hogy megint példát mutasson a Kárpát-medence számára. A tematikus éveknek van logikájuk. Először óvodások, utána kisiskolások, majd felsősök éve volt. A korábbi logikát folytatva: először az identitás megerősítése volt a cél, majd utána a gazdaságé. A fiatal vállalkozók éve, a szakmunkások éve is ezt a logikát követte. Hosszú idő után először a határon túli magyarság végre előnybe került a szülőföldjén.

* Említette, hogy a gazdaságfejlesztési program Szerbia számára is előnyös. Ez megmutatkozik a közös érdekek terén?

— Természetesen. Amikor a szerb kormánnyal közös kormányülést tartottunk, akkor látszott, hogy ezekre a támogatásokra a politikai vezetők nem úgy tekintettek, mint valami kellemetlenségre, hanem megértették, hogy a Szerbiába bejövő tőke az országnak is hasznára válhat. Teljes nyitottsággal viszonyultak hozzá. Ehhez kell egy bizalmi viszony. A vajdasági magyarság bizonyos értelemben a legrosszabb helyzetből indult. A miloševići időszak rémlátomás volt, és ki gondolta volna, hogy eljutunk oda, hogy Vajdaságban megvalósul a kulturális autonómia. Magyarország politikája mindig a kinyújtott kéz politikája volt, de ennek van egy feltétele, nevezetesen az, hogy a szóban forgó ország magyarsága otthon érezhesse magát a szülőföldjén, és ne bántsák. Azt gondolom, hogy Áder János köztársasági elnöknek nagy szerepe volt a két ország jó kapcsolatának kiépítésében. Mindemellett arra is szükség volt, hogy a vajdasági magyarság erőt tudjon mutatni, ami Pásztor Istvánhoz, a VMSZ elnökéhez és a párthoz köthető. Mi támogatjuk az adott nemzetrész magyarságát, de ha annak nincs egy életképes, politikailag erős szervezete, olyan, amelyet Belgrádban is komolyan vesznek, akkor majdnem hiábavaló a támogatás.

* Szerbiában államfőválasztás lesz.

— Óvatosan kell fogalmaznom, mert Magyarország kormányának nevében nem tisztem kommentálni egy másik ország politikai helyzetét. Azt tudom mondani, hogy Aleksandar Vučić elnök úr az, aki nagyon régóta először betartotta az ígéreteket, ez egy nagy érték. Van egy bizalmi viszony, és az is ténykérdés, hogy a VMSZ által ennek a kormánykoalíciónak a délvidéki magyarság is szövetségese. Tehát nekünk érdekünk, hogy ez a megbékélési politika folytatódjon. Erre Aleksandar Vučić a garancia. Azt szerintem bölcsen tette a VMSZ, hogy nem indított saját jelöltet az elnökválasztáson. Ez megakadályozhatta volna, hogy Vučić az első körben nyerjen. A VMSZ tehát nem vállalt olyan kockázatot, hogy esetleg rajta múlt volna Vučić első körös megválasztása. Viszont ez azt a felelősséget rója rá, hogy a magyarlakta részeken a magyarságnak hoznia kell azt a részvételi arányt és támogatást, amellyel igazolható, hogy a VMSZ szava meghallgatásra talál.

* A magyar—szerb határra épített kerítés ronthat a két ország jó viszonyán?

— Szerintem nem. A helyzet az, hogy hamarosan elkészül a kerítés második vonala, és innentől kezdve senki nem tud majd illegálisan átjutni Magyarországra. Következésképpen a migránsok számára nincs értelme itt lenni. Minden népnek joga van eldönteni, hogy kivel akar együtt élni, illetve kivel nem. A magyar nemzet népszavazáson is elmondta, hogy nem akar együtt élni tömegesen bevándorlókkal, az iszlámmal. Százötven év török hódoltság elég volt. Aki azt állítja, hogy nincs összefüggés a migráció és a terrorizmus között, az vagy hülye, vagy gazember. Mi a saját népünket nem fogjuk veszélyeztetni különféle zavaros üzleti köröknek az érdekei miatt vagy félőrült ideológiai megfontolásokból. A magyarságnak az az érdeke, hogy ne legyen kitéve terrorizmusnak, bűnözésnek. Ezért mi megvédjük a határainkat. Az lenne az észszerű, ha Európa is meg tudná védeni magát, mert ennek a vége polgárháború lesz, hiszen a betódult integrált tömegek párhuzamos társadalmakat hoznak majd létre. Elkerülhetetlen lesz a konfrontáció. Az itt élő embereknek érdekük, hogy a magyar határzár átjárhatatlan legyen. Ha a balkáni útvonal járhatatlan lesz, akkor nem lesz értelme Szerbiába jönni.

* Az elvándorlás Vajdaságot igen súlyosan érinti. Magyarországon mi a helyzet ebben a tekintetben?

— Azért csatlakoztunk az EU-hoz, hogy szabadon tanulhassunk-dolgozhassunk az unión belül. Ha például elmegyek dolgozni egy hónapra, egy évre az EU másik tagállamába, akkor én nem mentem el külföldre a szónak egy szélsőséges értelmében, hiszen egy közös gazdasági térben, az EU-n belül vagyunk. Valójában ezt is akartuk. Ha a visegrádi országokat nézem, akkor arányait tekintve Magyarországról mentek el a legkevesebben. A magyarságra nem jellemző, hogy végleg letelepedik egy másik országban. Mi minden segítséget, támogatást megadunk azoknak, akik visszajönnek. Nem tartom rossz dolognak, ha valaki néhány évre kimegy külföldre dolgozni, nyelvet tanulni. Az a fontos, hogy utána haza is jöjjön. Ami Szerbiát illeti, a magyar kormány nem fogja tudni megoldani ennek az országnak minden gondját-baját. Mi ahhoz tudunk hozzájárulni, hogy az itt élő magyar emberek plusztámogatást kapjanak. Aki meg akar maradni a szülőföldjén, az megmaradhat.

A nyitóképen dr. Semjén Zsolt (Szabó Attila felvétele)