A pápaválasztást követően időszerű a kérdés: meg tud-e újulni az egyház? Avagy egyáltalán szüksége van-e a megújulásra? Ferenc pápa még megválasztása előtt a következő gondolatokkal vázolta, hogy milyen egyházra, illetve egyházfőre van szüksége a mai világnak: „A következő pápára úgy gondolok, mint olyan emberre, aki Jézus Krisztust szemlélve, Jézus Krisztust imádva, segít az egyháznak, hogy kilépjen önmagából a létezés peremvidékei felé.”

— Reformot vagy nyitást — különben az egyház lemarad a világtól. Szerbiában tíz év alatt megkétszereződött az ateisták száma.
— Az a válság, amely elérte az európai kereszténységet, nem kizárólag egyházi válság, hanem Isten válsága.

Szakály József teljes mértékben egyetért azzal a véleménnyel, hogy az egyház jelenlegi válsága nem kizárólag egyházi eredetű. Az Isten válsága kifejezést viszont kissé erősnek tartja, szerinte inkább a hit válságát éljük manapság. Számos példával próbálta vázolni az egyház kihívásait. Elmondta, hogy az emberek mind Nyugat-Európában, mind a mi térségünkben egyre kevésbé járnak az egyházi intézményekbe. Beszédes Mária szerint egyes helyeken többen, máshol kevesebben látogatják a templomokat. Csizmár Oszkár arról beszélt, hogy ha az egyház feladja a gyökereit, akkor tulajdonképpen elveszíti az arcát. Minél inkább nyit a világ felé, annál inkább felismerhetetlenné válik. Szabó Károly a mindennapok gondjairól beszélt, valamint a fél évszázados egyházellenes kommunizmus hatásáról. Manapság már olyan szülők nevelnek gyermekeket, akik soha nem jártak templomba. Ezért újra meg kellene tanítani az emberekkel az evangéliumot, avagy a hit igazságait. Nyúl Zoltán az egyénieskedő, individualizálódó világot ecsetelte. Véleménye szerint a világ egyértelműen morális válságban van, az emberiség egy része tulajdonképpen elhagyta az egyházat. Ezért mindenki számára szükség volna megtérésre.

— Ha az egyház szentelne női papokat, engedélyezné a papi nősülést, az abortuszt, az eutanáziát, a válást, ha decentralizálódna, nem szigetelődne el végleg.
— Az egyház nem szociológiai szempontok szerint alakítja tanítását. Nem rendelhető alá népszerűségi szempontoknak.

Szakály József a legnagyobb problémának azt tarja, hogy legtöbb esetben olyan hangok erősödnek fel, vagy olyan emberek kérnek számon dolgokat, akik nem rendelkeznek megfelelő tudással. Csizmár Oszkár megpróbálta cáfolni az egyházat ért vádakat. Elmondta, hogy szó sincs a nők diszkriminálásáról. Példának hozta fel, hogy a férfiak között is csak nagyon kevesen léphetnek az egyház valódi szolgálatába. Mindez egyébként Krisztus keresztáldozatából fakad. Jézus Krisztust mint férfiáldozatot ugyanis csak férfiak tudják képviselni. Nyúl Zoltán szerint létezik egy egyházi mérce, amit sajnos egyre inkább megszeg maga a jelenlegi egyház is. Ez abból következik, hogy egyre inkább meg akar felelni a közvéleménynek. Szabó Károly annak a véleménynek adott hangot, hogy igenis megvan a nők helye és feladata az egyház keretében. A különféle keresztény szervezetek tagjai is főként nőkből állnak. Beszédes Mária a női lelkészséggel kapcsolatban elmondta, hogy Jézus, miután feltámadt, először az asszonyoknak jelent meg, ezért indokolt lenne a nők szerepvállalása az egyházban.

— Miért kell különbséget tenni egyház és egyház között?
— Melyik a lényegesebb: az őszinte lelkesedés vagy az eredeti egyházi tanok?

Beszédes Mária szerint fontos, hogy az új pápa a szociális kérdések iránt is fogékony, ugyanakkor az egyház gyökereit is meg szeretné őrizni. Szakály József kifejtette: az egyházi reform csak egyféleképpen képzelhető el, mégpedig a valódi gyökerekhez való visszatéréssel. Nyúl Zoltán szerint nincs különbség hívő és hívő között. A magánéletében nemrég bekövetkezett tragédia (házuk leégése) kapcsán minden felekezettől érkezett a családja számára segítség.

— A keresztény kisegyházaknak sokkal emberibb a kapcsolatrendszerük. Nem „szektázni” kellene, hanem megújulni.
— Az egyház elsődleges feladata a hit őrzése és a szentségek kiszolgáltatása. A szegények szolgálata igen, de a klímaváltozás és a gazdasági válság nem.

Szakály József szerint érthető, hogy emberibbnek tűnnek a kisegyházak. Az életben is a kis közösségek mindig közvetlenebbek, illetve összetartóbbak. Szabó Károly elmondta, sokat segítenek az egyháznak abban, hogy a hívő emberek jobban megismerjék egymást, ezáltal valódi közösségé kovácsolódjanak. Csizmár Oszkár a családok fontosságát hangsúlyozta. Emlékeztetett, hogy egykor a családok fő „szórakozása” a biblia olvasása volt. Mivel a család nem más, mint az egyház kicsiben, ezért az embereknek újra fel kellene fedezni családon belül is Jézust. Beszédes Mária szükségét érzi annak, hogy történjenek változások egyházi téren. Azaz véleménye szerint az egyháznak változnia kellene. A diskurzus végén Nyúl Zoltán megjegyezte: mindenkinek jogában áll, hogy szabadon válasszon magának felekezetet.