Egy újság, amely hetilapnak sok, napilapnak kevés

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Egy újság, amely hetilapnak sok, napilapnak kevés

Kőszeghy Elemér kárpátaljai újságíró, szerkesztő, az Ungváron megjelenő (igazi) Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője. Kisebbségi politikus és költő, több kötet szerzője. Megalakulásától kezdve a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének az elnöke. Beszélgetésünk során arra voltam kíváncsi, hogy...

Kőszeghy Elemér kárpátaljai újságíró, szerkesztő, az Ungváron megjelenő (igazi) Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője. Kisebbségi politikus és költő, több kötet szerzője. Megalakulásától kezdve a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének az elnöke. Beszélgetésünk során arra voltam kíváncsi, hogyan élnek az ottani magyarok, de szót ejtettünk a média helyzetéről is.
- Kárpátalja mint régió teljesen új keletű képződmény, Trianonnak köszönhetjük. Hét egykori magyar történelmi vármegye kisebb-nagyobb része található itt: Máramaros, Ugocsa, Bereg, Ung, valamint egy piciny szeletke Zemplénből, Szatmárból és Szabolcsból. Területe majdnem 13 ezer négyzetkilométer, a magyarság részaránya 12 százalék, ami azt jelenti, hogy 156 ezren vagyunk. A tizenhárom járásban öt megyei jogú várost említhetek, ezek: Ungvár, Munkács, Beregszász, Csap és Huszt. Magyar többség, 75 százalék, csak a beregszászi járásban van, de sajnos, magában a városban már csak 49 százaléknyi magyar él, a nagyszőlősi és az ungvári járásban pedig 30-30 százalék. Azt talán mondanom sem kell, hogy számos olyan hely van nálunk, amely szorosan kapcsolódik a közös magyar történelemhez.
* Milyen a magyarság gazdasági helyzete?
- Az itteni magyarság nem a legszegényebb réteg Kárpátalján, hiszen a jó földterületek jelentős részét birtokolja. Némileg kisegíti a határ menti csencselés is, de ennek megvan a maga hátulütője, mert - legalábbis az én véleményen szerint - degradálta a közösséget. Egy hét alatt a benzinnel, cigarettával annyi pénzt kerestek, mint mások havonta a munkahelyükön. Csakhogy ez átmeneti dolog, a határok lezárulása után nehéz visszaszokni a mezőgazdasági munkára. A könnyen szerzett pénzt felélték, nem fektették be, most bajban vannak. Így történhetett meg, hogy egyes síkvidéki ruszin települések a fejlődésben megelőzték a magyarokat. Egyébként óriási méretű a rejtett vagy bújtatott munkanélküliség, az ukrán törvények alapján ugyanis, ha valakinek a nevén legalább fél hektár föld van, az már nem lehet munkanélküli, mert rendelkezik jövedelemforrással.
* Oktatás, politika?
- Az anyanyelvű oktatás tulajdonképpen a középiskola végéig biztosítva van, Beregszászban magyar pedagógiai főiskola működik, az Ungvári Nemzeti Egyetemen pedig tavaly nyílt meg a magyar kar, de egyre-másra hoznak olyan törvényeket, amelyek csorbítják a kisebbségeknek az eddig megszerzett és élvezett jogait. Például a két évvel ezelőtti oktatási törvény az ukrán emelt szintű érettségit és az egyetemi felvételit teszi kötelezővé, ami nem könnyű annak a fiatalnak, aki magyar nyelven folytatta a tanulmányait. A mostani miniszter kilátásba helyzete, hogy a tantárgyak egy részét ukránul adják elő, ez megrémítette a szülőket, és sokan adták már az idei tanévben ukrán tannyelvű iskolába a gyermeküket, ami eddig nem volt jellemző.
A politikát illetően korábban elég egységes volt a magyarság, hetvenezer szavazatot tudott letenni az asztalra. Ez a hetvenezer voks most is megvan, de a két magyar szervezet jó, ha negyvenezret birtokol belőle, a maradék harmincezer szétszóródik az ukrán pártok között. A pártlistás szavazás óta az ukrán pártok ugyanolyan zsákmánynak tekintik a magyar szavazókat, mint a sajátjaikat.
* Beregszászban igen, de máshol nem igazán láttam, hogy a táblákon feltüntették volna a helységek magyar elnevezését!
- Pedig sikerült visszaállítanunk a kárpátaljai magyarlakta települések történelmi nevét, méghozzá úgy, hogy ukrán nyelven is elfogadtattuk a magyart! Így lett például Kígyósból az ukránban Kigyovs, Szürtéből Szjurte... De hogy a helységnevek fel vannak-e tüntetve magyar nyelven is, az teljesen a helyi önkormányzattól függ, nincs általános szabály.
* Lássuk, milyen a magyar sajtó helyzete Kárpátalján.
- Van egy országos lapunk, a Kárpáti Igaz Szó, amely hetente háromszor jelenik meg - napilapnak kevés, hetilapnak sok, két megyei bejegyzésű hetilapunk, három járási, kétnyelvű lapunk és egy városi. Mindhárom történelmi egyháznak (református, római és görög katolikus) van saját kiadványa, valamint ebbe a sorba tartozik még egy gyermeklap, a Közoktatás című szakmai és két közművelődési-irodalmi folyóirat. Azt nem mondhatnám, hogy dúskálunk a sajtótermékekben, hiszen hiányoznak a szakmai és a réteglapok. Ukrajnában alanyi jogon semmilyen állami támogatást nem kapunk, és ez vonatkozik a teljes kisebbségi sajtóra. Ha nem lenne a Szülőföld Alap, akkor a kárpátaljai magyar lapoknak a fele eltűnne. Kisebbségi helyzetben a magyar újságok sokkal többet jelentenek az egyszerű sajtóorgánumnál, mert az anyanyelvápolás, a hagyományőrzés is nagyban ránk hárul. Az olvasók úgy tekintenek a sajtóra, mint egy nagy érdekvédelmi szervezetre, ami hatalmas felelősséget hárít ránk. Én viccesen úgy szoktam fogalmazni, hogy a kárpátaljai magyar a Kossuth rádióval ébred és az RTL Klubbal fekszik, vagyis az országos eseményekről nem szerez tudomást. Éppen ezért nekünk erről is informálnunk kell. Azt is tapasztaltam, hogy a közösség nem igazán értékeli a lap hasábjain folyó marakodást, ezért bizonyos témák felvetésekor komolyan mérlegelnünk kell. Én azt sem hiszem, hogy az Internet megöli az írott sajtót, mert Kárpátalján a kávéfőző mellett még nincs ott mindenhol az internetes kapcsolat. Az internet olyan, mint az ingyenkonyha. Egészen más, ha az ingyenkonyhán azt esszük, amit odalöknek elénk, vagy bemegyünk egy előkelő étterembe, rendelünk, és kiszolgálnak minket. Egyébként a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének több mint nyolcvan tagja van. Látványos politikai akciókban szándékosan nem veszünk részt, de minden évben van legalább egy olyan programunk, amelyre büszkék lehetünk. Tavalyelőtt ifjúsági újságírótábort szerveztünk, tavaly a mi kezdeményezésünkre avatták fel Petőfi Sándor mellszobrát a munkácsi várban, az idén a Kárpát-medencei magyar újságírókat láttuk vendégül.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Egy újság, amely hetilapnak sok, napilapnak kevés
Bánáti Újság
  • Borbély Tivadar
  • 2017.07.26.
  • LXXII. évfolyam 30. szám
Facebook

Támogatóink