„Egy találmány az ötlet és az anyagi világ közötti küzdelem eredménye”
Talpai Lóránt
2021.11.08.
LXXVI. évf. 44. szám
„Egy találmány az ötlet és az anyagi világ közötti küzdelem eredménye”

Ha feltalálók, kutatók, tudósok vagy éppen találmányok kerülnek szóba, akkor mi, magyarok igencsak büszkék lehetünk. De nagyon nehéz út vezet el addig, amíg egy ötletből kész találmány lesz, és ne felejtsük el a szabadalmat sem. Pomázi Gyulát, a magyarországi Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnökét kérdeztem.

* Tudósokról, kutatókról, találmányokról szinte mindenki hallott, számos tudományos és szórakoztató filmben is kulcsszerepe van e témának. De mi is pontosan egy találmány, mit nevezhetünk annak, mi a pontos definíciója?

— Találmánynak hívjuk a termékre vagy eljárásra vonatkozó új műszaki megoldást, az azon lévő jogi oltalom pedig a szabadalom. Tehát a találmány mindig valamilyen konkrét műszaki probléma feloldására megalkotott megoldás.

* Ha egy kissé laikusan próbáljuk megközelíteni a témát, akkor azt gondolhatjuk, hogy valaki feltalál valamit, amiről azt hiszi, hogy világraszóló eszköz, majd megpróbálja szabadalmaztatni. Feltételezem, hogy ezután jönnek a nehézségek. Mennyire könnyű manapság szabadalmaztatni egy találmányt, és mi a szabadalom lényege, célja?

— A szabadalom a találmány jogi oltalmát teremti meg. A megszerzett oltalom a termékek és technológiák piacán a tulajdonosnak előnyösebb pozíciót teremt a versenytársakhoz képest, emellett pedig kizárólagos joga lesz arra, hogy találmányát hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon. Az így elért előnyösebb pozíció jelentős mértékben hozzájárul ahhoz is, hogy megtérüljenek a fejlesztésre fordított befektetések. A szabadalmi oltalom megszerzését Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál tett szabadalmi bejelentéssel kell megindítani, bemutatva a megoldás ismertetését a hozzá tartozó rajzokkal (ha vannak ilyenek), valamint az úgynevezett igénypontokat. Ez utóbbiak határozzák meg azt az oltalmi kört, amelyre a szabadalmas monopol jogai kiterjednek. Az SZTNH abból a szempontból vizsgálja meg az igényt, hogy az megfelel-e az oltalmazhatóság feltételeinek, vagyis van-e például a találmánynak újdonságtartalma. Csak az a megoldás részesülhet szabadalmi oltalomban, amely világviszonylatban is új, valamint feltalálói lépés kellett a megalkotásához. A vizsgálat eredményeként vagy megadható az oltalom, vagy rosszabb esetben a bejelentést el kell utasítani. Fontos tudni, hogy a megadott szabadalmi oltalom mindig csak arra a földrajzi területre érvényes, ahova a feltaláló kéri (általában ott, ahol a szabadalmi bejelentést tették), és meghatározott időre, húsz évre szól. Ezután a találmány közkinccsé válik. 


Pomázi Gyula

* Korunk feltalálói mennyire aktívak, melyek a fő érdeklődési területek? Mi változott a múlt század és napjaink találmányait illetően?

— A találmányok, illetve a bejelentések tárgyára döntően kihat az ipar fejlődése és a környezeti kihívások, melyeknek egy-egy kor emberének meg kell felelnie. Például ha az energia-előállítás tématerületét vizsgáljuk, akkor a múlt évszázad első felében főleg a fosszilis (szén, olaj, gáz) energiahordozók hasznosításával kapcsolatban születtek találmányok, az 1950-es évek után előnyt élveztek az atomenergetikával, majd később a zöldenergiával kapcsolatos bejelentések. A közlekedésben vagy bármely más műszaki területen szintén megfigyelhető hasonló változás, gondolhatunk itt a belső égésű motorral szerelt hajtások vagy a műanyagok fejlődésére, mely elősegítette a petrolkémiai iparág fejlesztését is, de ez sok egyéb műszaki területnél is megfigyelhető. Ettől részben független példaként említhető a gyógyszeripar, melynek fejlődését a különféle kórokozók folyamatos felismerése és az egyes betegségek okainak feltárása generálja. A jelenlegi pandémiás időszakban megnőtt a gyógyászathoz kapcsolódó (például gyógyszerekkel, lélegeztetőgéppel, fertőtlenítéssel, védőeszközökkel összefüggő) bejelentések száma.

* A magyar találmányok számadatai kapcsán egyesek inkább borúlátóak, míg mások optimistábbak. Kétségtelen, hogy a számok csökkenő tendenciát mutatnak. Mi ennek az oka? Valóban jóval kevesebb találmány születik manapság?

— Valóban volt egy időszak, amikor csökkent a szabadalmi bejelentések száma, de ez a trend az utóbbi időben megfordult, és örömteli módon a hazai bejelentések száma még a pandémia ellenére is évről évre növekszik. Az idén például az első háromnegyed év adatait tekintve is jól állunk, hiszen amíg 2019 azonos időszakában 335, 2020-ban pedig 323, nemzeti úton benyújtott szabadalmi bejelentés érkezett az SZTNH-hoz, addig ebben az esztendőben 342. Vagyis egyre többen gondolnak arra, hogy az általuk megalkotott megoldást érdemes oltalommal védeniük. A fejlődésre még bőven van lehetőség, hiszen a magyar vállalkozások mindössze 3,3 százalékához fűződik valamilyen oltalom, miközben az uniós átlag 8,8 százalék, de közelebbi példával élve a lengyeleknél 10 százalék. Mindenképp az a célunk, hogy a közeljövőben ezt a 3,3 százalékot minimum megduplázzuk. Ehhez talán az SZTNH kormányzattal közös törekvése is hozzájárul, mely arra ösztönöz, hogy a magyar találmányokat először Magyarországon jelentsék be, és az érintettek itthonról indítsák el a későbbi, külföldre irányuló szabadalmi bejelentéseiket. Már számos, gazdasággal és iparjoggal kapcsolatos, hazai és európai uniós pályázat ösztönzi és támogatja a hazai bejelentőket a szabadalmi bejelentések megtételére. Bízunk abban, hogy ezek az innovációt, kutatás-fejlesztést és ipari fejlődést elősegítő pályázatok a továbbiakban is fokozzák majd a hazai bejelentési kedvet.

* Ha a jövőbe tekintünk, de akár már a jelenkori eseményeket is példaként vehetjük, akkor kijelenthetjük, hogy egyre inkább előtérbe kerül a mesterséges intelligencia. Lehetséges-e párhuzamot vonni a mesterséges intelligencia és egy élő személy szerzői joga között? Egyszerűbben fogalmazva: a mesterséges intelligencia által feltalált terméket is szabadalmaztatni kell?

— Ez egy rendkívül érdekes és aktuális kérdés, melyre nehéz egyértelmű választ adni. Még nem látjuk a mesterséges intelligencia által esetlegesen megalkotott megoldások oltalmazhatóságának jogi rendezését. A jelenlegi jogi szabályozás ugyanis egyértelművé teszi, hogy a feltaláló csak természetes személy lehet, ezért egy mesterséges intelligencia által kialakított megoldás oltalmazása előtt még számos jogszabályi változásnak kellene megvalósulnia, ehhez pedig jelentős társadalmi igénynek kellene társulnia. A kérdés komplexitását az is mutatja, hogy a témával a többi közt az Európai Szabadalmi Hivatal Szabadalomjogi Állandó Bizottsága is foglalkozik, valamint szinte minden ország iparjogvédelmi hatósága és különféle nemzetközi szervezetek is, de egységes álláspont még nem alakult ki. Ami viszont biztos, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatások terén egyértelműen Kína viszi a prímet (ahogyan az elmúlt két évben már a szabadalmaztatások számában is), igaz, ennek részben az eltérő szabályozás is oka (ott például nincs olyan rendszer, mint amilyen Európában a GDPR).

* Végül, de nem utolsósorban: melyik volt a legfurcsább vagy legmeghökkentőbb ötlet, melyet szabadalmaztatni kellett?

— Nem tartanám szerencsésnek, ha bármilyen indokból diszkriminatív módon kiemelnénk egy-egy furcsának tűnő bejelentést, mivel az oltalmazni kívánt találmány mindig — a témától függetlenül — a feltaláló legkedvesebb „gyermeke”. Másrészt a legmeghökkentőbb bejelentések általában nem válnak nyilvánossá, mert hamarabb befejeződik az oltalmazási eljárás, mint hogy megismerhetővé válhatnának ezek a megoldások, így ezek tartalma egyébként sem publikus. Ennél sokkal fontosabb, hogy ismert és sikeres magyar feltalálókhoz köthető találmányokról beszéljünk, mint amilyen akár az oltóanyagokban használt mRNS-alapú technológia (Karikó Katalin) vagy a világhírű Bogányi-zongora rezonánsának kialakítása (Bolega Attila). A sikeres feltalálók az alapjai az ipari és a gazdasági fejlődésnek. Rudolf Diesel szavait idézve: „Egy találmány az ötlet és az anyagi világ közötti küzdelem eredménye. Az ötlet és a kész találmány között pedig mindig ott van a feltaláló munkája és szenvedése.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Interjú rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..