Székely Tibor felfedező, világutazó, író és eszperantista 1912-ben született a mai Szlovákia területén. Élete során hetvennégy országban fordult meg, és öt kontinensen tett nagy utazásokat. Anyanyelve a magyar volt, de a beszélt nyelvek számát a kalandozásai során sikerült huszonkettőre növelnie. Egész életében a világjárás szerelmese volt, miközben számtalan emléket és tárgyat gyűjtött. Ezek ma a Zágrábi Néprajzi Múzeumban, a Zentai Városi Múzeumban és a Szabadkai Városi Múzeumban találhatóak meg.

— A kiállítás olyan személy tiszteletére készült, aki nemcsak Szabadka városának, hanem a mi intézményünknek is nagyon fontos. Székely Tibor a tanulmányait Zágrábban kezdte el a jogtudományok terén, de az érdeklődése később a néprajzkutatás felé fordult. 1972-ben Szabadkára költözött, négy évig volt a múzeum igazgatója, majd itt töltötte a hátralévő életét. Fontos volt számára, hogy az általa gyűjtött tárgyak a Szabadkai Városi Múzeumba kerüljenek, de akkoriban ez több ok miatt nem valósult meg. Ma három részre osztva található meg a gyűjtemény, ebből egy szeletet mutatunk be a közönségnek, valamint ezzel együtt megünnepeljük Székely Tibor születésének 110., illetve a múzeum igazgatójává történő megválasztásának 50. évfordulóját — hangsúlyozta köszöntőjében Mihájlovity Anikó, az intézmény igazgatója.

Székely Tibor a tanulmányai befejezése után, a II. világháború kitörése előtt Latin-Amerikába utazott, és huzamosabb ideig ott élt. Az ’50-es évek közepén tért vissza Jugoszláviába. Ez tette lehetővé, hogy elkezdje a gyűjteménye létrehozását és a néprajzi pályafutását.

Pejin Attila, a Zentai Városi Múzeum igazgatója elmondta, Székely Tibor főleg Óceániából, Ázsiából, Amerikából, de Afrikából is gyűjtött olyan tárgyakat, amelyek felkeltették az érdeklődését. Rendkívül fontos volt számára, hogy megismerjen más népeket, kultúrákat, ezért is tanult nyelveket, hogy akárhol jár, tudjon kommunikálni az ott élőkkel. A gyűjteményét szerette volna bemutatni, viszont nem hagyományos tárlatot álmodott meg, hanem az ember múzeumát. Ez az elképzelés azt foglalta magában, hogy a fókusz a mindenkori emberen legyen, ne pedig a tárgyak származásán. Ezt az érzetet szerettük volna a szabadkai kiállítással is elérni.

Simon Vuletić Viktória, a kiállítás kurátora és a Szabadkai Városi Múzeum múzeumi tanácsosa volt olyan szerencsés, hogy személyesen is ismerte a világutazót. Beszédében kiemelte, Székely Tibor nagy figyelmet fordított a gyerekekre és a pedagógiára. Azt szerette volna, ha a gyerekek már egészen fiatalon megismerik a világot, és nem félnek a különbözőségektől. Zsidó származása miatt nehéz gyermekkort tudhatott maga mögött. Azért vált eszperantistává, hogy megtalálja az emberekkel a közös nyelvet.

Székely Tibor legkedvesebb tárgyai közé tartoznak a hangszerek, a kalapok és a maszkok. Ezek mellett több személyes tárgyát is kiállították, mint például az utazótáskáit, az írógépét, a könyveit, valamint a szobája kinézetét és hangulatát is bemutatták.

A szabadkai kiállítás december végéig látogatható.