A Keresztes Egylet megalakulásával, 1934-ben a művelődési egyesület épületében rendezték be az új közkönyvtárat, a jegyzék szerint 250 kötettel, melyet díjmentesen vehetett igénybe a falu minden lakosa — tájékoztatott bennünket az intézmény igazgatója, Vörös Julianna, aki 1988-tól vezeti a község területén működő három, összevont könyvtárat.

A Szövetkezeti Otthon felépítésével és megnyitásával 1951-ben ebben az épületben kaptak helyet a művelődési szakosztályok, a többi közt a felújított Népkönyvtár is, amelynek akkoriban 450 könyve és 230 rendszeres, tagsági díjat fizető olvasója volt. Önkéntes munkával, főleg tanítónők látták el a könyvtárosi teendőket.

A falu az első hivatásos könyvtárost Vigh Rudolf személyében kapta 1961-ben, amikor a szabadkai járás területén községi központi könyvtárakat alakítottak, és ezekbe beolvasztották az iskolakönyvtárakat. Ettől kezdve rendszeres a beszerzés, érvényesül a könyvek szabványos feldolgozása és nyilvántartása.

• Most mekkora a községi könyvtár könyvállománya?

— A kishegyesi könyvtárban jelenleg mintegy 16 000 kötet található, ennek 20%-a szerb nyelvű, a többi magyar. Az olvasóterem a könyvtár munkaideje alatt, tehát egész héten át, munkanapokon látogatható. Az internethasználat a tagság számára ingyenes. A szépirodalmon kívül gazdag szakirodalmunk is van, az ősszel nyitottuk meg ezt az új részleget. A helyi közösség támogatásával és sikeres tartományi pályázattal új polcokat vásároltunk.

Az olvasók zömét az általános és a középiskolások, valamint az idősebb korosztály képviselői alkotják. Kisszámú középkorú olvasónk van, ők viszont hűségesek és igen igényesek. Az olvasókkal való kapcsolattartásnak fontos szerepe van a könyvtár működésében. Irodalmi rendezvényeket, kiállításokat, könyvbemutatókat havonta szervezünk.

• Vannak-e könyvbeszerzési gondjaik? Mennyire bővelkednek új könyvekben?

— Új könyvek nélkül nem él igazán a könyvtár. Ezért igyekszünk minden alkalmat megragadni, hogy új kötetekkel gyarapítsuk állományunkat. Ebben nagy segítségünkre vannak a testvértelepülések könyvtárai is: Békésszentandrás, Kelebia, Örkény könyvtára is sikeresen pályázott a Kölcsey Alapítvány Testvérkönyvtár-pályázatán, továbbá részesei vagyunk a Márai-programnak is. Nagy gond, hogy Vajdaságban nincs megoldva a könyvterjesztés. Drágák a magyar nyelvű kiadványok. Az alapítótól egyre kevesebb pénzt kapunk könyvek vásárlására. A belgrádi művelődési minisztérium jelentős értékű könyvekkel támogat bennünket, de ezek mind szerb nyelvű kiadványok, évek óta egyetlen magyar nyelvű könyv sincs a listáján. Az utóbbi években sokaktól kaptunk ajándékkönyvet, mert nincs, aki otthon olvasson, mivel a fiatalok elvándoroltak, vagy már nem olvasnak magyarul.

• A könyvtár miként vesz részt a falu (köz)művelődési életében?

— A tavalyi év folyamán a Kishegyesi Könyvtár és két fiókkönyvtára 62 eseménnyel gazdagította községünk művelődési életét. Könyvtárunk szinte minden művelődési rendezvényen ott van, ahol erre lehetőség adódik, a falunaptól kezdve a hegyesiLITERAtúráig. Nagyon jó az együttműködés a művelődési egyesülettel, az iskolával, több civil szervezettel, és a helyi közösség támogatására is mindig számíthatunk. Rendszeresen megemlékezünk a magyar kultúra jeles napjairól. Az általános iskolásoknak folyamatosan szervezünk rendezvényeket, amelyeken megismerkedhetnek hagyományainkkal, megtanulhatnak bizonyos népi kézművesmesterségeket, továbbá könyvtárhasználati órákat is tartunk nekik.

• Mi a könyvtár (mai) szerepe?

— A könyvtár szerepe mára jelentősen megváltozott. A főbb feladatok (gyűjtés, tárolás, rendszerezés, kölcsönzés) lassan háttérbe szorulnak, és az információ nyújtása kerül előtérbe. Az olvasó minél tömörebben és minél gyorsabban szeretne adatokhoz jutni. Információs központ lettünk. Bízom benne, hogy nem szűnik meg a hagyományos könyvtár, hanem a virtuálissal együtt, egymást kiegészítve él majd tovább.