A zentai Bodor Anikó Hagyományápoló Egyesület feladatának tekinti összefogni a zentai néptánccsoportokat és népzenészeket. Pintér Vörös Nórával, az egyesület vezetőjével beszélgettem.

* Milyen céllal alakult meg az egyesület?

— Ez egy új szervezeti formája a Zentán már nagyon régóta működő néptánc- és népzeneoktatásnak. Egyesületként nemrég alakultunk meg, mert ez így sokkal kedvezőbb a pályázatok, valamint a közösség szempontjából, nem mellékesen a szülők is sokkal többet tudnak besegíteni, és a csapatépítő jellege is kifejezésre jut.

Farsang (fotó: Gergely József)

* Miért éppen Bodor Anikó népzenekutató nevét vették fel?

— Nem is volt más opció, annyira egyértelmű volt számunkra, az ő nevét ugyanis még nem viseli egyetlen egyesület sem. Róla elnevezett verseny, konferencia, díj létezik, de közösség, csapat nincs. És hol máshol, ha nem Zentán legyen? Szerintem ő is nagyon büszke lenne rá, ha látná, hogy a nevével működő szervezet mivel foglalkozik, hiszen az ő hagyatékát próbáljuk továbbörökíteni.

Fotó: Herédi Krisztián

* Milyen foglalkozásokkal, programokkal várják az érdeklődőket?

— Az egyesület berkeiben néptánc- és népzeneoktatás folyik, 150 gyerek körül van most a tagságunk. Több mint 130-an táncolnak, 20-25 muzsikálni tanul, de vannak olyanok, akik táncolnak és muzsikálnak is. A néptáncoktatás négy generációban folyik, a három—öt évesek a Pattogók csoportja, a Sercegők csoportját a hat—hét évesek alkotják, a Parázs a 2—4. osztályosokból áll, velük a becsei Cseszák házaspár, Anikó és Balázs foglalkozik. Utazó oktatóink vannak, mivel Zentán sajnos nincs szakember. A legnagyobb csoportjaink, a Szikra és az Ispiláng, melyeket felsősök és középiskolások alkotnak, most össze vannak vonva. Őket Szakács Tamás és Szakáll Nikolett tanítja. Mind a négy csoportnak hetente kétszer van órája, a legkisebbeknek rövidebb, mivel ők kevesebb ideig tudnak koncentrálni, a nagyobbacskáknak egy óra, a legnagyobbaknak pedig másfél-két órás próbáik vannak. A zenészeink furulyázni, vonós hangszereken, tamburán, citerán játszani tanulhatnak, és népiének-oktatás is van. A Vajdasági Magyar Művelődési Egyesület népzeneoktatási hálózatának oktatói járnak hozzánk, Szabó András a furulyát, vonóst, Juhász Gyula a kíséretet, Sterbik László a vonósokat, Hézső Zsolt a citerásokat, Csasznyi Imre a tamburásokat tanítja, Bosznai Sára pedig az éneket. Az egyesületnek nagy segítség a Csoóri Sándor Alap támogatása. Két dologra sikerült pénzt nyernünk, a táncházainkra és a népzeneoktatásra. Nyolc táncházat vállaltunk, ezek felét már megvalósítottuk. Volt Luca-napi, karácsonyi mulatság, pálforduló napján egy tamburás táncházunk, a farsangit pedig nemrégiben tartottuk. Mindig igyekszünk más-más zenekart, táncoktatót hívni. A táncházakat az ünnepekkel kötjük össze, mindig van egy mesélőnk, aki arról az ünnepről vagy jeles napról és a hozzá köthető szokásokról mesél a gyerekeknek, és kézművességgel is színesítjük a programot. Az év végéig még négy ilyen táncházunk lesz. Emellett nagyon fontos a szülőktől érkező donáció és a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ segítsége. Tavaly nyáron tábort szerveztünk, mely ingyenes volt, és a saját táncos, zenész gyerekeinket hívtuk meg azzal a céllal, hogy megháláljuk nekik és szüleiknek az egész éves kitartást, mivel a szülőknek is nagy feladat, hogy folyamatosan hozzák a gyerekeiket a próbákra, fellépésekre. Nem mindig egyszerű a családnak megszervezni a gyerekek eljuttatását a késő esti foglalkozásokra. Ezt egyébként még az előző oktató, Baji Endre kezdte, de amikor ő 2020-ban elment, abbamaradt a nyári tábor. Ezt a hagyományt igyekszünk feléleszteni, illetve ezentúl minden évben megtartani. A táborok programját úgy állítjuk össze, hogy két generáció, a kisebbek és a nagyobbak részére is megfeleljen. Ebben is volt kézműveskedés, és a szülők is nagyon sokat segítettek. Mivel az állandó, utazó oktatóink nagyon elfoglaltak, vagy éppen pihennének nyáron, a táncoktatást úgy oldottuk meg, hogy bevontuk azokat a zentai fiatalokat, akik néptáncot tanulnak, és szeretnének gyakorlatot szerezni az oktatásban. Szarka Kitti és Zadrepko Iliján vállalták, akik Békéscsabán tanulnak. Nagyon ügyesen helytálltak, és már azóta is tartottak műhelyfoglalkozást a nagyobb gyerekeknek, ahol egy táncanyagot 4–5 órán át intenzíven gyakoroltak. Ez nekünk is segítség, hogy valaki pluszban foglalkozik a gyerekekkel, és nekik is nagy élmény.

Luca-napi táncház (fotó: Herédi Krisztián)

* Hol láthatja a közönség a csoportokat fellépni?

— Ahol mindig jelen vagyunk, az Zenta napja szeptemberben, valamint évzáró műsort tartunk decemberben és júniusban, ahol megmutatjuk, hogy abban a félévben mit tanultak a csoportok. Ezenkívül eljutunk Óbecsére, a Kőketáncra, a zenész gyerekek a Szólj, síp, szólj!-ra vagy a KMV-re. Az idén például az Urban Verbunk Juniortól van egy meghívásunk márciusra. Gödöllőre invitáltak bennünket, ahol a testvérvárosokból származó egyesületekkel közösen állítanak össze egy műsort. Tőlünk kilenc nagy gyerek megy majd, és egy minitábor keretében készülnek fel. Igyekszünk lecsapni a lehetőségekre, a gyerekek is érzik, hogy egyre több fellépési alkalom nyílik meg számukra. Ez egy nagyon jó, összetartó, erős közösség. A szülőknek ajánlom, ha a gyereknek van kedve, mielőbb indítsák el ezen az úton, mert intenzív mozgást, a közösséghez való tartozás érzését és egy klasszikus értékrendet is kap, ahol a lányok és a fiúk egyebek mellett azt is megtanulják, miként viszonyuljanak egymáshoz. Mindig a hagyományokat helyezzük előtérbe. Például tavaly március 15-én a kicsik huszárcsákót festettek, katonadalokat énekeltek, Luca-napon mondókákat, regölést tanulnak. Éltetjük a hagyományainkat, melyekre mostanában talán nem fordítanak elég időt. Egyszóval ez egy jó hely, ahova érdemes csatlakozni.

Szikra tánccsoport

* A jövőben milyen programok várhatók?

— Március 22-én táncház lesz az Alkotóházban. A táncházak helyszíne változó, mindig ott tartjuk őket, ahol éppen sikerül helyet találni magunknak. Nagy gondunk, hogy nincs saját helyünk, és a viseleteinknek sincs megfelelő tárolóhelyük. Az önkormányzat segít ki bennünket az épületével. Pedig most a nagyok is kapnak saját viseletet, nekik ugyanis eddig csak kölcsönkért volt. Amíg a kis zsinagógát fel nem újították, ott voltak a táncpróbák, most az Alkotóházban vannak, és a táncházakat utaztatjuk. Tavaly vezettük be, hogy szervezünk közös locsolkodást az egyesület gyerektagságának, az most is várható, és erre is ráépítünk egy húsvéti táncházat. Lesz még egy évzárónk a nyár elején, emellett március 16-án a Parázs tánccsoportunk fellép a március 15-ei megemlékezésen a színházban. A nagy gyerekek Kolozsvárra mennek, és a nyárra tervezzük a táborunkat.

Sercegők tánccsoport (képek forrása: A Bodor Anikó Hagyományápoló Egyesület Facebook-oldala)