E földek bérbevételénél az idén is elsőbbségi jogot élvezhettek az állattenyésztők, akik számos esetben visszautasították a számukra felkínált területeket, egyrészt azok minősége, másrészt a megnövekedett bérleti időtartam miatt is, így az idén jóval több állami terület kerülhet kalapács alá. Az árverés első körét december 11-étől 13-áig tartják meg, kataszteri községenként előre meghatározott napon és időpontban. A kilicitált területekre a bérleti szerződéseket januárban írhatják alá a gazdák.

Eddig mindössze egy évre lehetett bérbe venni az állami parcellákat, így a termelők nem is igazán törődtek velük a növényápolást és a tápanyag-utánpótlást illetően. Az ilyen hozzáállás érthető is, hiszen eddig senki sem volt biztos abban, hogy a következő évben is ugyanazt a parcellát műveli majd, így minimálisra vették a beruházást az érintett földterületeken — emelte ki lapunknak Bognár Pásztor Hajnalka, a Szabadkai Városi Tanács mezőgazdasággal megbízott tagja. Mint mondta, a hosszabb bérleti idő miatt az állam biztosítékot vár el a gazdáktól. 

— Ezt három módon oldhatják meg. Az első a banki biztosíték, egy garancia beszerzése egy ügyviteli banktól. Ez nem is olcsó, és gyakran jelzálogot is kérnek cserébe a termelőktől, arról nem is beszélve, hogy a gazdák általános eladósodása miatt erre nem nagy esély van. A második módja, hogy biztosítékot nyújtsanak a gazdák az államnak, egy jogi személy vagy vállalat kezessége. Ezt már alkalmazzák a termelők, itt azonban oda kell figyelmi arra, hogy a kezes éves forgalma tízszerese kell hogy legyen a kezességi összegnek. Ez járható út, de nem kedvez a gazdáknak, hiszen függőségi viszony alakulhat ki a kezes és a termelő között. Így előfordulhat, hogy a gazdának ettől a cégtől kell majd beszereznie az újratermelési anyagokat, vagy köteles lesz neki átadni a terményt, mégpedig nyomott áron. A leginkább járható út a termelők számára a két bérleti díj egyszerre való befizetése, tehát az első és az utolsó esztendő bérletéé. Noha ez tűnik a legdrágábbnak, ez lenne a legjobb megoldás a termelő szempontjából.

A földek tíz évre való bérbevétele megrémítette és elgondolkodtatta a földműveseket, hiszen a terepet járva azt lehet tapasztalni, hogy elég sok az idős gazdaság, és a korosodó termelők már nem igazán terveznek öt vagy tíz évre előre — nyilatkozta Vitković Aleksandar, az önkormányzat mezőgazdasági és környezetvédelmi titkárságának titkára. Mint mondta, ennek ellenére nyugodtan lehet licitálni, és nem kell félni a tízéves futamidőtől, hiszen a bérleti jogviszony megszüntethető az állam és a bérlő között azzal, hogy az utolsó évre befizetett bérleti díjból az állam arányosan levonja a bérleti költséget, a maradékot pedig visszautalja a gazdának.

— Mindent összevetve hatalmas az érdeklődés a földekre, a tízéves bérleti lehetőségnek köszönhetően már lehet tervezni, és a termelők jó gazda módjára tudnak majd bánni a termőfölddel, így elláthatják megfelelő mennyiségű szerves vagy szervetlen trágyával, valamint beállíthatják a vetésforgót is. Az állami parcellákat integrálni tudják saját gazdaságukba.

Bognár Pásztor Hajnalka Vitković Aleksandar (a szerző felvételei)
 

A tíz évből akár harminc is lehet 

Hosszú évek óta az a gyakorlat, hogy csak a rosszabb minőségű földek lettek bérbe adva, és kevés volt a termelésre alkalmas terület, csupán mintegy 500—1000 hektár. Tekintettel arra, hogy a licitációt az elsőbbségi jogi bérleti szerződés megkötése előzte meg, s előfordult, hogy az idős gazdák elálltak ettől a lehetőségtől, és nem vették bérbe a felkínált földterületet, az automatikusan licitációra került. További lehetőség, hogy ha valaki bérbe vesz egy gyengébb minőségű, homokos talajt tíz évre, de lát benne fantáziát arra, hogy ott ruházzon be, akkor a bérbevétel után a minisztérium felé fordul egy szándéknyilatkozattal, hogy például egy mogyoró- vagy burgonyaültetvényt szeretne telepíteni locsolórendszerrel, akkor a minisztérium revideálhatja a tízéves jogviszonyt, és akár harminc évre is kiterjesztheti, ami már-már tulajdonnak is tekinthető. Tehát már emiatt sem kell félni attól, hogy csak a rosszabb minőségű földterületek kerülnek kalapács alá — mondta a titkárság vezetője. — A bérleti díjat a minisztérium határozza meg, az első és az utolsó évre befizetett összeg változatlan, ám a következő években módosulhat. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy ezeknek a földeknek a bérleti díja jóval a piaci ár alatt van. Amit az állam kér, az nagyjából 200 euró, és ez messze elmarad a 350, 400 vagy 450 eurótól hektáronként. A licitáció útján bérbe vett állami földterületek bérlőire és az előnyt élvező állattenyésztőkre is ugyanazok a feltételek vonatkoznak: ha szeretnék felbontani a bérleti szerződésüket, akkor azt idejében kell jelezniük az illetékeseknek.

Az előnyt élvező állattenyésztők évről évre értesíthetik a megfelelő állami szervet, hogy időközben megnövekedett az állatállományuk, így az új számok tükrében igényt tarthatnak további földterületek bérlésére. Viszont súlyos következményekkel számolhatnak azok a gazdák, akik a bérleti időszakban felszámolják a jószágállományukat, és ez a mezőgazdasági felügyelőség tudtára jut. Ez passzív státuszt és pénzbüntetést von maga után, továbbá az ilyen személyek ezután már nem jogosultak semmilyen mezőgazdasági állami támogatásra.

A bérlés során a vagyon-visszaszármaztatás sem okozhat gondot

Noha a vagyon-visszaszármaztatást 2018 végéig be kellett volna fejezni, az önkormányzat még októberben is kapott olyan határozatot, amelynek értelmében az egykori tulajdonos jogutódja visszakapott bizonyos állami területeket. Azoknak a gazdáknak, akik bérbe veszik tíz évre az állami földet — legyenek ők állattenyésztők, akik elsőbbségi jog alapján kapták bérbe a területet, vagy olyanok, akik kilicitálták —, nem kell tartaniuk attól, hogy az általuk művelt állami föld közben visszakerül eredeti tulajdonosához. A minisztérium ezt is szabályozta: ha megtörténik egy terület vagyon-visszaszármaztatása, akkor az aktuális termelési év végéig a bérlőnek nem kell foglalkoznia az új tulajdonossal, ezt november 1-jéig az állam rendezi. Továbbá az új tulajdonosnak minimum három évig kell „megtűrnie” a bérlőt, aki nem köteles több bérleti díjat fizetni, mint amennyit az államnak fizetett korábban. Az új tulajdonos szempontjából pedig fontos, hogy ő sem kaphat kevesebbet a bérlőtől, mint amennyit a gazda az államnak fizetett. A két fél, immár az állam közvetítése nélkül, három év leteltével újratárgyalhatja a szerződés feltételeit.

Az is előfordulhat, hogy a termelő olyan földterületet szerez meg a licitáció során, amelyről később kiderül, hogy egy objektum, erdő, út vagy csatorna található rajta. Ebben az esetben az a teendő, hogy a bérlő hivatalos geodétával kiméretteti a területet, hogy megállapítsák, mekkora a művelhető rész. Az elkészített jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a fent említett zavaró tényezőket — kivéve, ha legelőről vagy nádasról van szó, hiszen ezek kihasználhatóak —, majd ezzel a dokumentummal lehet kérvényezni a bérleti szerződés módosítását, így a továbbiakban már a csökkentett terület után kell bérleti díjat fizetni, az előre átutalt kétévi összegből pedig visszajár a különbözet.