A fenti hasonlat alapján kapta a nevét a szegedi Ötágú Síp Kulturális Egyesület, mely az 1995. október 31-ei megalakulása óta olyan szellemben működik, hogy minden elszakított magyar rész kultúrájával, hagyományaival, de gondjaival és bajaival is foglalkozik. A szervezésében nemrégiben tartották meg a Szögedi Nemzet XII. Találkozóját. Erre főként azok jönnek el, akik az egykori szegedi kirajzás leszármazottai. A házigazdákon kívül a Békés megyeiek, a délvidékiek, Partium és Erdély képviselői voltak jelen, de jöttek a Dunántúlról és Bács-Kiskun megyéből is.

Mert mi más, ha nem ünnep az, amikor annyi jó szándékú ember összejön egy helyen, ahol magyarságunk emlékeiről, évfordulóiról, közös sorsunk időszerű történéseiről és egymás dolgairól is szót ejthetünk — vallja a közösségi médiában megjelentetett bejegyzésében Kisimre Ferenc vajdasági származású újságíró, író.

A rendezvény kezdetén a Mátyás téri, szeged-alsóvárosi ferences templomban szentmisét szolgáltattak, melyet Gyulay Endre nyugalmazott Csongrád—Csanád megyei püspök celebrált.

Az eseményen, a Ferences Rendház Rendezvényközpontjában dr. Horváth István Károlyné, az Ötágú Síp Kulturális Egyesület elnök asszonya mondott köszöntőt, majd több előadást hallgattak meg az egybegyűltek.

— A tavalyi rendezvénnyel összehasonlítva úgy éreztem, az idei szegényesebb, mert akkor sokkal több előadásunk volt, de rájöttünk, nem szabad a kedves vendégek türelmét túlságosan igénybe venni. A tervezéskor mindig arra összpontosítunk, van-e fontos évforduló vagy jelentős esemény. Az idén az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulójára emlékezünk, valamint megkezdődtek a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójával kapcsolatos események is. Szabó István sarkadi történész, író Szabadság a rendben — rend a szabadságban címmel értekezett a 800 éves Aranybulláról — hallottuk az elnök asszonytól.

Dr. Horváth István Károlyné

A találkozó állandó vendége, a délvidéki, csókai Kónya Sándor versénekes, néprajzkutató ezúttal Petőfi Sándor emlékének adózott, és — mint a legtöbbször — kórusban énekeltek vele a jelenlévők. Ő ugyanis olyan megzenésített Petőfi-versekkel készült, amelyek már dalokká, nótákká váltak, szinte mindenki ismeri őket, de sokan nem tudják, hogy a lánglelkű költő tollából származnak. 

— A Petőfi-jubileum kapcsán készítettem egy előadást, melyet néhány helyen már sikerült bemutatnom, itt viszont egy rövidebb verziója hangzott el. A lényeg, hogy megtörtént az együtt éneklés. Egyébként ezek nem az én megzenésítéseim, tehát Petőfi előtt meg a dalszerzők, zeneszerzők előtt is tisztelgünk, akik Petőfi verseit megzenésítették.

Kónya Sándor

Kalmár Ferenc nagykövet, miniszteri különmegbízott Az ukrán—orosz háború közvetlen és közvetett hatásai a szomszédos országok magyarjaira címmel tartott érdekfeszítő referátumot.

— Arról a három alapelvről beszéltem, amely 2010 óta meghatározza a magyar nemzetpolitikát. Az egyik, hogy minden magyar számít, a magyar világnemzet, a magyar kormány pedig támogatja a szülőföldön maradást és boldogulást. Ezután elmondtam, a nemzetpolitikának két dimenziója van, az egyik a magyar—magyar kapcsolatok, melyet a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezet, a másik pedig a külpolitika, mely a magyar kormány és a környező országok kormányai közötti kapcsolatot takarja. Összefoglalómban inkább a külpolitikai kapcsolatokra tértem ki, hiszen a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságokban kifejtett tevékenységem kapcsán elég jó rálátásom van a Kárpát-medencére, sőt, ha Ukrajnát nézzük, akkor azon túl is. Részletesen kifejtettem, egy-egy relációban hogyan állunk, miről tárgyalunk.

Kalmár Ferenc

Harangozó Imre néprajzkutató „Neköd adom a főd kulcsát” — a szögedi nemzet biblikus emlékezete címmel tartott előadást.

Harangozó Imre

Törökkanizsa községet többen képviselték a Szögedi Nemzet Találkozóján, Vass Mária Törökkanizsáról, Mihók Kucora Eszter pedig Rábéról érkezett.

— Régi vágyam volt, hogy részt vegyek egy ilyen rendezvényen. A lelkem teljesen újjászületett, kezdve attól, hogy gyönyörű szentmisén vettünk részt a nyugalmazott püspök úr jóvoltából, de a szervezők is mindent megadtak nekünk, ami a szívünk-lelkünk vágya volt. Az első benyomások után azt kell mondanom, egy érdekfeszítő előadást hallottunk a nagykövet úrtól, és én azt hiszem, mi messzemenően jobb helyzetben vagyunk a más elszakított országrészek magyarságához viszonyítva. Ezzel a kijelentésemmel az anyanyelvhasználatra, a művelődési életünkre gondolok elsősorban, de vallási szempontból sem panaszkodhatunk — mondta Eszter.

Visszatérő vendégek a Szögedi Nemzet Találkozóján a tordaiak is. Dobai János faluelnök hangsúlyozta, büszke a településük szegedi mivoltára.

— 1776-ban 120 szegedi család alapította Tordát, ezért is nagyon fontos nekünk ez az összejövetel. Mindig nagyon jó előadások vannak, olyanok, amelyek elsősorban a közös történelmünkhöz fűződnek, de az aktuális napi eseményekről is szólnak. Az előadók nagykövetek, tanárok, költők, irodalmárok, akik nagyon érdekesen állnak hozzá egy-egy témához.

Fehér Viktor néprajzos, az egyházaskéri Banaticum Egyesület elnöke az Észak-bánáti eseményekről, rendezvényekről tartott képes beszámolót, Jankó András a romániai Majláthfalva képviseletében beszélt a két évszázados település mindennapjairól, valamint megismerhettük a magyar—román határ közelében lévő Nagyvarjas malommúzeumát is.

Gyuris Péter és Miklós Tamara jóvoltából Vári Fábián László kárpátaljai költő két verse is elhangzott, a Petőfi Dardzsilingben és a Ha béke lesz című.