„Bár Magyarországot Trianonban ötfelé szabdalták, a magyar kultúra egy és oszthatatlan. Tud olyan harmonikusan, szépen együtt szólni, mint egy ötágú síp, amelynek szárai különbözőek, a hangszer mégis egy” — mondta Illyés Gyula költő, író, amikor azt kérdezték tőle, hogy egy szétszaggatott, részekre darabolt országnak lehet-e közös kultúrája.
A fenti hasonlat alapján kapta a nevét a szegedi Ötágú Síp Kulturális Egyesület, mely az 1995. október 31-ei megalakulása óta olyan szellemben működik, hogy minden elszakított magyar rész kultúrájával, hagyományaival, de gondjaival és bajaival is foglalkozik. A szervezésében nemrégiben tartották meg a Szögedi Nemzet XII. Találkozóját. Erre főként azok jönnek el, akik az egykori szegedi kirajzás leszármazottai. A házigazdákon kívül a Békés megyeiek, a délvidékiek, Partium és Erdély képviselői voltak jelen, de jöttek a Dunántúlról és Bács-Kiskun megyéből is.
![]()
Mert mi más, ha nem ünnep az, amikor annyi jó szándékú ember összejön egy helyen, ahol magyarságunk emlékeiről, évfordulóiról, közös sorsunk időszerű történéseiről és egymás dolgairól is szót ejthetünk — vallja a közösségi médiában megjelentetett bejegyzésében Kisimre Ferenc vajdasági származású újságíró, író.
A rendezvény kezdetén a Mátyás téri, szeged-alsóvárosi ferences templomban szentmisét szolgáltattak, melyet Gyulay Endre nyugalmazott Csongrád—Csanád megyei püspök celebrált.
![]()
Az eseményen, a Ferences Rendház Rendezvényközpontjában dr. Horváth István Károlyné, az Ötágú Síp Kulturális Egyesület elnök asszonya mondott köszöntőt, majd több előadást hallgattak meg az egybegyűltek.
— A tavalyi rendezvénnyel összehasonlítva úgy éreztem, az idei szegényesebb, mert akkor sokkal több előadásunk volt, de rájöttünk, nem szabad a kedves vendégek türelmét túlságosan igénybe venni. A tervezéskor mindig arra összpontosítunk, van-e fontos évforduló vagy jelentős esemény. Az idén az Aranybulla kibocsátásának 800. évfordulójára emlékezünk, valamint megkezdődtek a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójával kapcsolatos események is. Szabó István sarkadi történész, író Szabadság a rendben — rend a szabadságban címmel értekezett a 800 éves Aranybulláról — hallottuk az elnök asszonytól.
![]()
Dr. Horváth István Károlyné
A találkozó állandó vendége, a délvidéki, csókai Kónya Sándor versénekes, néprajzkutató ezúttal Petőfi Sándor emlékének adózott, és — mint a legtöbbször — kórusban énekeltek vele a jelenlévők. Ő ugyanis olyan megzenésített Petőfi-versekkel készült, amelyek már dalokká, nótákká váltak, szinte mindenki ismeri őket, de sokan nem tudják, hogy a lánglelkű költő tollából származnak.
— A Petőfi-jubileum kapcsán készítettem egy előadást, melyet néhány helyen már sikerült bemutatnom, itt viszont egy rövidebb verziója hangzott el. A lényeg, hogy megtörtént az együtt éneklés. Egyébként ezek nem az én megzenésítéseim, tehát Petőfi előtt meg a dalszerzők, zeneszerzők előtt is tisztelgünk, akik Petőfi verseit megzenésítették.
![]()
Kónya Sándor
Kalmár Ferenc nagykövet, miniszteri különmegbízott Az ukrán—orosz háború közvetlen és közvetett hatásai a szomszédos országok magyarjaira címmel tartott érdekfeszítő referátumot.
— Arról a három alapelvről beszéltem, amely 2010 óta meghatározza a magyar nemzetpolitikát. Az egyik, hogy minden magyar számít, a magyar világnemzet, a magyar kormány pedig támogatja a szülőföldön maradást és boldogulást. Ezután elmondtam, a nemzetpolitikának két dimenziója van, az egyik a magyar—magyar kapcsolatok, melyet a Nemzetpolitikai Államtitkárság vezet, a másik pedig a külpolitika, mely a magyar kormány és a környező országok kormányai közötti kapcsolatot takarja. Összefoglalómban inkább a külpolitikai kapcsolatokra tértem ki, hiszen a kormányközi kisebbségi vegyes bizottságokban kifejtett tevékenységem kapcsán elég jó rálátásom van a Kárpát-medencére, sőt, ha Ukrajnát nézzük, akkor azon túl is. Részletesen kifejtettem, egy-egy relációban hogyan állunk, miről tárgyalunk.
![]()
Kalmár Ferenc
Harangozó Imre néprajzkutató „Neköd adom a főd kulcsát” — a szögedi nemzet biblikus emlékezete címmel tartott előadást.
![]()
Harangozó Imre
Törökkanizsa községet többen képviselték a Szögedi Nemzet Találkozóján, Vass Mária Törökkanizsáról, Mihók Kucora Eszter pedig Rábéról érkezett.
— Régi vágyam volt, hogy részt vegyek egy ilyen rendezvényen. A lelkem teljesen újjászületett, kezdve attól, hogy gyönyörű szentmisén vettünk részt a nyugalmazott püspök úr jóvoltából, de a szervezők is mindent megadtak nekünk, ami a szívünk-lelkünk vágya volt. Az első benyomások után azt kell mondanom, egy érdekfeszítő előadást hallottunk a nagykövet úrtól, és én azt hiszem, mi messzemenően jobb helyzetben vagyunk a más elszakított országrészek magyarságához viszonyítva. Ezzel a kijelentésemmel az anyanyelvhasználatra, a művelődési életünkre gondolok elsősorban, de vallási szempontból sem panaszkodhatunk — mondta Eszter.
![]()
Visszatérő vendégek a Szögedi Nemzet Találkozóján a tordaiak is. Dobai János faluelnök hangsúlyozta, büszke a településük szegedi mivoltára.
— 1776-ban 120 szegedi család alapította Tordát, ezért is nagyon fontos nekünk ez az összejövetel. Mindig nagyon jó előadások vannak, olyanok, amelyek elsősorban a közös történelmünkhöz fűződnek, de az aktuális napi eseményekről is szólnak. Az előadók nagykövetek, tanárok, költők, irodalmárok, akik nagyon érdekesen állnak hozzá egy-egy témához.
Fehér Viktor néprajzos, az egyházaskéri Banaticum Egyesület elnöke az Észak-bánáti eseményekről, rendezvényekről tartott képes beszámolót, Jankó András a romániai Majláthfalva képviseletében beszélt a két évszázados település mindennapjairól, valamint megismerhettük a magyar—román határ közelében lévő Nagyvarjas malommúzeumát is.
Gyuris Péter és Miklós Tamara jóvoltából Vári Fábián László kárpátaljai költő két verse is elhangzott, a Petőfi Dardzsilingben és a Ha béke lesz című.
Fényképezte: Piller Magdolna