Egy film és egy díj, mely többszörösen első

Egy film és egy díj, mely többszörösen első

A magyarországi Gera Marina a legjobb színésznőnek járó Emmy-díjat vette át a New Yorkban megtartott gálán. A televíziós filmek Oscarjának is nevezett elismerést az Örök tél főszerepéért érdemelte ki. Ezt a díjat 1973 óta minden évben az USA-n kívül született legjobb televíziós alkotások készítőinek és szereplőinek ítélik oda. Az esemény történetében eddig még nem volt magyarországi jelölt.

Az Örök tél című film a szovjet kényszermunkatáborok világába viszi el a nézőt. 1944 decemberében az orosz katonák nőket gyűjtenek be háromhetes munkára egy kis, dél-dunántúli faluban. Köztük van Irén, a sváb fiatalasszony is. Vagonokba terelik őket, és hosszú vonatút után a Donyec-medence egyik táborában találják magukat, ahol — a bányában dolgozva — több évet töltenek. Szász Attila rendező és Köbli Norbert forgatókönyvíró alkotása annak a 250 000, Szovjetunióba deportált magyar állampolgárnak állít emléket, akik közül 100 000-en soha nem tértek haza.

A szegedi származású Gera Marina 2008-ban szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, több független színházi produkcióban és filmekben szerepelt, jelenleg szabadúszó művész. Beszélgetésünk Budapesten, a Puskin mozi kávézójában készült, a színésznő New Yorkból való hazatérésének másnapján fogadott bennünket, amit ezúton is köszönünk neki.


Készül az interjú: Gera Marina és Tóth Lívia (fotó: Szalai Attila) 

* Van-e személyes kapcsolata a témával, volt-e valaki a családjában, aki hasonló élethelyzetbe került? 

— Igen, a dédipapám orosz hadifogságból tért haza. Hatéves voltam, amikor meghalt, de előtte nagyon sokat mesélt nekem az ott átéltekről, és én őrzöm az onnan írt leveleit is. Igazából szinte csak erről tudott beszélni, amit most már értek, hogy miért. A málenkij robot abban hasonlít a hadifogságra, hogy az elhurcoltak szintén távolra kerültek a családjuktól, és nem tudták, meddig lesznek ott, valamint hazajutnak-e élve.

* Olvastam egy önnel készült interjúban, hogy nagyon szerette volna megkapni ezt a szerepet. Miért vágyódott rá ennyire?  

— Ennek több oka volt. Egyrészt, mert még egy filmben sem játszottam főszerepet, és nagyon vártam erre a lehetőségre. Másrészt engem is alaposan meghatott ez a történet, amikor még a casting előtt olvastam. Köbli Norbert forgatókönyve nagyon szép, ráadásul sikerült neki női szemszögből megírnia. Tudtam, hogy ez az első film, amely a málenkij robotról szól, és biztos voltam benne, hogy óriási figyelmet kap, és nagy felelősség ezt a szerepet eljátszani. A Szász Attila — Köbli Norbert-alkotópáros munkáit már korábban is szerettem, a nevük biztosíték volt, hogy ebből is a legjobbat és a legtöbbet próbálják majd kihozni.


Gera Marina (fotó: Szalai Attila)

* Összegezzük: az Örök tél volt az első alkotás erről a témáról, Gera Marinának az első filmfőszerepe, az első magyarországi jelölés az Emmy-díjra és az első magyarországi színész, aki kiérdemelte.  

— Én nemcsak a díjátadóra mentem ki New Yorkba — egyébként először jártam Amerikában —, hanem egy négynapos rendezvénysorozatra, mely a jelöltekre épült. Elképesztő törődés övezett mindenkit, de — és ezt nemcsak én mondom, hanem a kint levő magyarok is állították — rajtam volt a legtöbb figyelem. Az első nap után még azt hittem, csak beképzelem, de aztán már nem lehetett nem érezni. Rengeteg interjú, beszélgetés készült a színészekkel, jelen voltak az akadémiai tagok meg a topproducerek és -rendezők a világ minden tájáról. Magyarország, a színészek és magam miatt is fontos volt, hogy én ott jól szerepeljek. Éreztem, nem magamat kell eladni, hanem az Emmy „árul” engem azzal, hogy előtérbe állított a többiekkel együtt, mondván: velük dolgozzatok, mert ők a legjobbak. Én élni akartam ezzel a lehetőséggel, mesélni magamról, a szakmáról, a filmről. A nagy napon már csak arra koncentráltam a boríték nyitásánál, hogy a kimondott név a Ma szótaggal kezdődjön, mert az én leszek. Sohasem felejtem el azt az érzést, amikor valóban meghallottam a nevem.


A díjátadón (fotó: MTI)

* A díjátadó, azaz november 25-e egybeesett a Szovjetunióba elhurcolt magyarok emléknapjával, amit a beszédében is hangsúlyozott. Egyébként a jelenlevők mennyit tudtak erről a történelmi eseményről?  

— A holokausztról tudnak, talán még a Gulagról is, de a málenkij robot ismeretlen fogalom volt, esetleg valaki csak hallott róla. Engem viszont sokat kérdeztek, kértek, meséljek róla. Az is felmerült, hogy Magyarországon tudtak-e erről az emberek, beszéltek-e róla, illetve miért éppen most készült el a film. Mondtam, hogy ez a téma sokáig tabu volt, és az egy másik film története lehetne, hogy amikor Irén hazatért, akkor itthon mit talált. A háttérben — életlenül ugyan, de — látszik, hogy a kislányán úttörő-egyenruha van. Említettem, hogy nemrég volt a Gulag-emlékév, és a film is a Gulág Emlékbizottság támogatásával készült. Azt sem hagytam ki, hogy hatéves voltam, amikor a rendszerváltás után első generációként bekerültem az iskolába, és nekünk már nem kellett oroszul tanulnunk, viszont még nem voltak angoltanárok, mert az orosztanárokat képezték át. 


Szász Attila és Gera Marina az Örök tél forgatásán (fotó: Skuta Vilmos)

* Melyik Irén áll önhöz közelebb: aki mindenkinek segít, és ezért gyakran bajba kerül, vagy az, aki eldönti, túl akarja élni a kényszermunkát, haza akar térni, mert megígérte a kislányának, és ezért magát helyezi előtérbe?

— Inkább a mindenkinek segítő, mert nagyon erős az igazságérzetem, és nem tűrhetem, ha valakit bántanak. Azt jobban elviselem, ha engem bántanak, habár nehezen tudom magam megvédeni, de ha másokról van szó, akkor nem nagyon gondolok a következményekre, és ebből már nemegyszer származott bajom. Irén keveset beszél, hiszen az erő máshonnan is eredhet, nem csak a harsányságból, és ezt igyekeztem felerősíteni. Ha valaki hallgat, az nem egyenlő azzal, hogy tűr, és a szerénység sem feltételezi, hogy nem bátor. Nagyon erős tartása van, makacsul hisz istenben, és a hite segíti a kitartásban, a túlélésben. Nekem fontos volt, hogy olyan dolgok is benne legyenek a nézésében, a karakterében, amelyek nincsenek elmondva, leírva. Az Örök tél a legtöbb nézőnek tetszik, de egyesek azt mondták, nem elég borzalmas, mert az alkotói a benne levő szerelmi szállal „közönségfilmesíteni” szerették volna. Egyébként az alapja igaz történet, a forgatókönyv Havasi János Lánykák, az idő eljárt című novellája alapján készült, melyet a szerző az édesanyja, Irén elbeszélése és levelei, valamint saját helyszíni kutatásai alapján írt. Néztem a témával kapcsolatos dokumentumfilmeket, interjúkat, a túlélők elmesélték, volt, aki ki is járhatott egy idő után a faluba, kaptak valami kis pénzt, vásárolhattak a helyiektől, vagyis kialakulhatott egy látszólagos élet a táborban. 


Jelenet az Örök tél c. filmből (fotó: Skuta Vilmos)

* A beszélgetésünk előtti estén mutatták be Miklauzic Bence Nino bárkája című filmjét, melyben ön egy Tourette-szindrómás személyt alakít. Bizonyára erre a szerepre is alaposan fel kellett készülnie. Szereti az ilyesfajta kihívásokat?

— Nagyon szeretem, és jó lenne, ha még lennének ilyen filmes kihívásaim, mint amilyet Szász Attilától és Miklauzic Bencétől kaptam. Nemcsak találkoztam Tourette-szindrómás személyekkel, hanem sok időt is eltöltöttem velük. Elmondták, milyen ez a betegség, mikor jön elő, milyenek az élményeik ezzel kapcsolatban, megengedték, hogy lessem a mozdulataikat, ha kérdésem volt, fel is hívhattam őket. 

* Vannak-e már következő munkák, tervek, felkérések?

— Most egy angol nyelvű színházi előadásban, egy Ionescu-darabban játszom, januártól pedig Miklauzic Bencével próbálunk egy kortárs színházi előadást — neki ez lesz az első színházi rendezése. Vár rám egy portugál kisfilm is, mert még a nyáron Portugáliában képviseltem az Örök telet, és én nyertem el a legjobb színésznő díját. Egy évvel ezelőtt megkeresett egy angol producer, hogy szeretne velem filmezni, én lennék a főszereplő, és most az Emmy-díj nagyon jól jött neki, nagy tervei vannak velem. Magyar az anyanyelvem, elsősorban itt szeretnék dolgozni. Nem akarok kiköltözni, de jó lenne nemzetközi produkciókban játszani. Az Emmy-díj az enyém, viszont a beszédemben Szász Attilával osztottam meg, és nagyon hálás vagyok a többi alkotónak is. Ez az elismerés a magyar színészeknek is irányt ad, lehetőséget nyújt. Ezek a díjak és jelölések, melyeket az utóbbi időben más színészek és én kiérdemeltünk, mindnyájunkat erősítenek, bizonyítják, hogy a magyar színészekre a nemzetközi piacon is lehet számítani.


Az Örök tél című film a Pannon TV műsorán 2019. december 25-én 20.35-kor

Címkék: ÖrökTél, GeraMarina
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Heti Interjúnk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Egy film és egy díj, mely többszörösen első
Film
  • Brasnyó Zoltán
  • 2018.04.03.
  • LXXIII. évfolyam 13. szám
Facebook

Támogatóink