A kezdőcsapat, a Szemafor együttes 1966-ban: Szalkai László, Fehér József, Szekula Ferenc, Péter Attila és Zsiga Ferenc

Én is csak a közelmúltban hallottam a csernyei együttesről, pontosabban, amikor a magyarcsernyeiek találkozóján Szilágyi Laci bácsi énekét hallgattam. Amikor hazaértem, az volt az első, hogy megkérdezzem anyukámat, Laci bácsi énekelt-e valamikor, tanult-e énekelni, mert szerintem nagyon jó hangja van. - Ja, hát ő is énekelt a Szemafor zenekarban. Nem is tudod te, milyen teltházas bálok voltak, amikor a Szemafor muzsikált - mondta az anyám. A továbbiakban megtudtam még, hogy a zenekar egyik oszlopos tagja Szalkai László volt, akivel az együttesről beszélgettem.
* Honnan a zene iránti érdeklődése?
- Mindig is szerettem volna hangszeren játszani. Kisiskolás koromba harmonikát kértem a szüleimtől, de nem volt rá pénz. Középiskolás koromban bentlakó voltam, a házinénim két lányának volt zongorája, én kaptam az alkalmon, és nekiálltam pötyögtetni a hangszert.
* Kitől származik az együttes megalakításának gondolata, és hogyan kapcsolódott be közéjük?
- Az együttes értelmi szerzője Péter Attila volt, aki akkoriban Módoson tanult. åk 1964-ben kezdték az együttzenélést: Péter Atilla, szólógitár, ének, Szekula Ferenc, basszusgitár, Zsiga Ferenc, dob, Fehér József, ritmusgitár, zenei vezető. Mivel Szekula Ferivel együtt laktunk középiskolás korunkban és látta, hogy én próbálgatok zongorázni, meghívott, hogy játsszak velük az együttesben, villanyorgonán.
* Ismertebb daluk?
- Főleg magyarországi együttesek számait játszottuk, Omega-, Metró- és Illés-dalokat. Az akkori Táncdalfeszivál zeneszámait már a következő fellépésen előadtuk. Néhány ismerős segítségével a magyarországi kottákat is megszereztük.
* Merre, hol lépett fel a Szemafor?
- Csernyén az akkori vendéglőkben, bálokon, táncesteken, Nagybecskerektől, Kikindáig, Becsén, Padén, Tordán, Ittabén, Szabadkáig mindenhol fölléptünk. Itthon és a községben mi voltunk a zenekar a stafétaátadáskor. Gitárversenyeken vettünk részt több helyen. Legemlékezetesebb számomra a kumanei gitárverseny. Próbáinkat a Mári néni kocsmájában kezdtük, majd a későbbiek során helyet kaptunk a kultúrotthonban.
* Azt hallottam, hogy saját szerzeményük is volt...
- Igen, a Mocskos Pali, az saját dalunk volt. Igaz, hogy a szöveg gyermekdal, de a zenét mi írtuk hozzá. A fölszerelésünk, hangszereink is saját tulajdonunk volt. A föllépéseken szerzett pénzből pedig erősítőket vettünk. Sokszor a környékbeli falvakba lovas kocsival mentünk, apám is vitt bennünket a saját fogatunkkal néhányszor.
* A későbbiek során bővült is a zenekar?
- 1973-ig ez a csapatunk volt, utána Attila Szabadkára, Fehér külföldre ment. Jött helyettük Morák Mihály gitáros, beéneklő volt Szilágyi István. Lányok is énekeltek a Szemaforban: Gyermán Annuska, Nagy Jolán, Versing Zsuzsa, később Gyermán Ilonka, Rác Erzsi. Gyakran föllépett velünk Biacsi Erzsi, Tót László pedig konferált, vicceket mesélt, ha a kultúregyesülettel közösen mutatkoztunk be. Voltak technikusaink is, Keilbach Tibor és Nagy Ernő. A későbbiek során Morák Lajcsi, Vastag István (Hopi), Morák László, Miodrag Trifunović, Barna László, Szilágyi Laci, Rúzsa Sanyi, Bühler Sándor (Jampi) is beszállt közénk. Zenei tanácsadónk Hodri Antal volt.
* Legemlékezetesebb fellépésünk?
- Számomra minden fellépés külön élmény volt. Mivel szerettük a zenét, szerettünk fellépni, látni, hogy a közönségünk is jól szórakozik. Talán az nagyon emlékezetes volt számunkra, amikor az akkori tűzoltóotthonban, a mai ifiklub helyiségében egy másik zenekar muzsikált, és mi, a Szemafor együttes tagjai is ott voltunk a nézőtéren. A közönség kifütyülte az éppen fellépő együttest és a Szemafort követelte a színpadra, hát az bizony nagy elismerés volt számunkra. Minden hétvégén játszottunk 7-8 órától éjfélig.
* És miért lett vége?
- Húsz évig zenéltünk együtt. Utána fölbomlottunk, ki munkába állt, ki máshova telepedett le, és valahogy elfogyott a fiatalság is.
* Van-e a családban, akinek továbbadhatja a zeneszeretetét?
- Persze, hogy van. A fiam is megszerette a gitárt és a szintetizátort. Gitározni önszorgalomból tanult, még a zenetanárnője is mondta, hogy abszolút hallása van. Szintetizátorozni a Hodri tanító bácsinál tanult, és be kell vallanom, jobban játszik, mint én.
* Föllépne-e újra a Szemafor, például a csernyeiek találkozóján?
- A magam nevében mondhatom, hogy lehetne szó egy föllépésről, mivel mi még mindig szoros barátságban vagyunk, persze, némi segítség is kellene.