Magyarország parlamentjében a tavaszi ülésszak a szokásokhoz híven a kormányfő napirend előtti felszólalásával vette kezdetét. Orbán Viktor megköszönte a leköszönő köztársasági elnök munkáját és kijelentette: a lemondás helyes volt.
Magyarországon a gyermekvédelem ügyében zéró tolerancia uralkodik – hangsúlyozta Orbán Viktor, majd felkérte a képviselőket, kezdjenek hozzá az új gyermekvédelmi törvény megalkotásához, a hatóságok pedig folytassák le a szükséges vizsgálatokat.
Az Országgyűlés elfogadta Novák Katalin február 11-én benyújtott lemondó nyilatkozatát.
Ugyanezen az ülésen megválasztották dr. Sulyok Tamást, akit a Fidesz–KDNP jelölt, Magyarország új köztársasági elnökévé. 134-en szavaztak igennel, 5-en nemmel, hét szavazat érvénytelen volt, senki sem tartózkodott. A szavazás előtt a DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd képviselői kivonultak az ülésteremből.
Fotók: MTI/Máthé Zoltán
A megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után Sulyok Tamás letette államfői esküjét.
Sulyok Tamás 1956. március 24-én született Kiskunfélegyházán, 67 éves. 1980-ban a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán szerzett jogi diplomát. 2014 szeptemberében lett az Alkotmánybíróság tagja, 2015 áprilisától a testület elnökhelyettese. Az Országgyűlés 2016 novemberében az Alkotmánybíróság elnökévé választotta.
Dr. Sulyok Tamás Magyarország hetedik megválasztott köztársasági elnöke. Megbízatása öt évre szól. A megválasztott köztársasági elnök a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, addig az államfői feladatokat és hatásköröket Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Ez alatt az idő alatt a parlament döntése alapján a fideszes Lezsák Sándor alelnök tölti be a házelnöki posztot.
Dr. Sulyok Tamás kijelentette, bizalmat szeretne építeni az előítéletektől mentes kölcsönös meghallgatás és megértés révén. Ígérete szerint a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog munkálkodni. Azt mondta, az állam, a nemzet létének alapfeltétele a kölcsönös bizalom az egyének és társadalmi csoportok között egyaránt. Hozzátette, számára alapvető fontosságú alkotmányos alapértékek a nemzeti alkotmányos identitás és a népszuverenitáson alapuló államiság.
A nehézségekkel küzdők, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek vagy magukról gondoskodni nem képesek, a szenvedők, az idős, a beteg, a magányos emberek mindig számíthatnak a figyelmemre és támogatásomra – hangsúlyozta.
Minden cselekedetemmel azt az egységet szeretném kifejezni, hogy mi, magyarok egy több mint ezeréves történelemmel bíró, büszke, európai és a jogot minden eszközzel érvényesíteni elszánt nép vagyunk, s mindezt meggyőződésből, érzelmektől vezérelve és humorral átszőve vagyunk képesek megtenni – fogalmazott.
Arról is beszél, hogy olyan Európát szeretne, ahol az értékek többet jelentenek az érdekeknél, ahol az uniós intézményekben elsősorban nem politikai, hanem jogi jellegű munka folyik.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Facebook-oldalán közölte, hogy a magyarországi kormánypártok Trócsányi Lászlót jelölik az Alkotmánybíróság elnökének.
Trócsányi László a Magyar Jogász Egylet elnöke, a Fidesz európai parlamenti képviselője. Korábban volt Magyarország brüsszeli és párizsi nagykövete, valamint az ország igazságügyi minisztere is.
Forrás: MTI, Pannon RTV
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd