Diszkriminatív vagyon-visszaszármaztatás

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Diszkriminatív vagyon-visszaszármaztatás

A köztársasági parlament szeptember második felében tárgyalja a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényjavaslatot. A Vajdasági Magyar Szövetség a hétvégén szakmai tanácskozást szervezett azzal a céllal, hogy parlamenti képviselőik az érintettekkel és a téma szakértőivel együtt alak...

A köztársasági parlament szeptember második felében tárgyalja a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényjavaslatot. A Vajdasági Magyar Szövetség a hétvégén szakmai tanácskozást szervezett azzal a céllal, hogy parlamenti képviselőik az érintettekkel és a téma szakértőivel együtt alakíthassák ki végleges álláspontjukat és a benyújtandó módosítási indítványaik tartalmát. A konferenciára meghívták történelmi egyházaink és a vajdasági magyar politikai pártok képviselőit, történészekkel, jogászokkal együtt.
Pásztor Bálint képviselő nyitotta meg a szemináriumot. Szavai szerint nem ez az első olyan szakmai tanácskozás, amikor az érintettek véleményét kikérik. A vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényjavaslat szeptember 6-án került a parlamenti eljárásba. A szabályozással kapcsolatban Pásztor rámutatott a jogszabály fontosságára.
- A szerbiai demokratikus fordulat óta sajnos az eddigi kormányok egyike sem tartotta be ígéretét - mondta Pásztor. A vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényjavaslat egyes pontjai diszkriminatívak és igazságtalanok a magyarságra és a többi szerbiai kisebbségre nézve, a törvény készítői elsősorban az Európai Uniónak kedveztek, nem pedig a polgároknak.
Varga László köztársasági népképviselő hozzátette: a VMSZ elnöksége mintegy 15 olyan észrevételt fogalmazott meg a vagyon-visszaszármaztatási törvényjavaslattal kapcsolatban, amelyek közül többet is elfogadott a törvényt előkészítő munkacsoport.
- Nem okozott meglepetést számunkra az, hogy nem a legfontosabb észrevételeinket fogadták el, inkább a különféle részletkérdésekre vonatkozó megjegyzéseinket vették figyelembe - emelte ki Varga. A VMSZ-nek alapvető elvárása a törvényjavaslattal kapcsolatban az igazságosság. A javaslatok közül a többi között elfogadták a kárpótlás mikéntjére vonatkozó észrevételt, nevezetesen a pénzbeli elégtétel esetében nem dinárban határoznák meg az értékpapírok értékét, hanem euróban, de a határidő is módosul, 20 helyett 15 évre, vagyis ennyi idő alatt lehet majd beváltani az államkötvényeket. Ezenkívül a bírósági illetékek alól is mentesítve lesznek az érintettek.
- Összességében a törvényjavaslat által összeállított modellel kapcsolatban nincs reális lehetőség arra, hogy teljes mértékben megváltoztassuk azt, amit a kormány elfogadott. A kabinet hallani sem akar az ingatlancsere útján történő vagyon-visszaszármaztatás lehetőségéről - tette hozzá Varga. Elfogadhatatlan a törvényjavaslat azon rendelkezése is, hogy a törvény csak az 1945. március 9-e után elkobzott vagyonra vonatkozzék, továbbá, hogy nincs szilárd szándék arra, hogy a kollektív bűnösség elfogadhatatlan elvét kitöröljék a törvény szelleméből.
- A vagyon-visszaszármaztatási törvény kimondja, hogy azok, akik a második világháború során a megszálló erők kötelékébe tartoztak, automatikusan kizáródnak a folyamatból, függetlenül attól, hogy elkövettek-e bármit is. Ez azt jelenti, hogy kollektívan mindenki kizáródik, aki 1941 és 1945 között eleget tett hadkötelezettségének a Magyar Honvédségben. Ez az az eleme a törvénynek, aminek a megváltoztatásáért foggal-körömmel harcolni fogunk. Ezzel összefüggésben vannak a rehabilitálásról szóló törvény egyes rendelkezései is, nevezetesen: akit a fölszabadulás után megöltek, annak leszármazottja nem nyújthat be rehabilitálási kérelmet. Ebből az következik, hogy legális, legitim volt az általános bosszú - mondta Varga. A képviselők megerősítették, hogy semmilyen körülmények között sem szavazzák meg a törvényt, ha az említett módosításokat nem hajtják végre.
A vitában összesen 18-an kértek szót. Balzam Tibor óbecsei jogász elmondta, hogy a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt nem a polgárok érdekében alkották meg, hanem csak az EU nyomására, a tagjelölti státusz elnyerése végett. Teleki Júlia az erkölcsi kártérítés fontosságára hívta fel a figyelmet. Milan Uzelac, a szabadkai Vagyon-visszaszármaztatásért Alakult Szövetség elnöke kifejtette, hogy a restitúciós törvény értelmében az állam csak nagyon csekély mértékben kárpótolna természetben, előtérbe kerül majd az értékpapírokkal való kártérítés, ám ez esetben az érintettek jóval kevesebbet kapnak vissza eredeti vagyonukból. László Gyula, a Magyar Remény Mozgalom tartományi képviselője szerint a mostani baloldali szerb kormánynak az az érdeke, hogy minél olcsóbban megússza a restitúciót, hiszen tulajdonképpen ők a jogutódjaik azoknak, akik annak idején elkobozták a vagyont.
Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke hozzátette: a legfontosabb feladat annak a vonalnak a meghúzása, amelyet ha nem sikerül elérni, akkor kockáztatni kell azt, hogy egyáltalán ne legyen vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény. A tanácskozáson elhangzott: ha a törvény nem születik meg és Szerbia nem szerzi meg decemberben a tagjelölti státuszt, akkor az nem a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény miatt lesz, hanem Kosovo kérdése miatt. A vita után Pásztor Bálint elmondta, hogy a VMSZ parlamenti képviselői hamarosan benyújtják a módosítási indítványokat. Persze, ezek az indítványok különböző súlyúak.
- A kollektív bűnösség elvének a kiküszöbölése nélkülözhetetlen, és ez az a pont, amitől nem tudunk eltekinteni - mondta Pásztor. A VMSZ parlamenti képviselői abban az esetben, ha a kollektív bűnösség elvét sikerül töröltetni a törvényből, és ha az nem lesz diszkriminatív, a jogszabályt megszavazzák, annak ellenére is, ha bizonyos jogi megoldásokkal nem értenek egyet.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Diszkriminatív vagyon-visszaszármaztatás
Körkép
  • T. L.
  • 2011.10.12.
  • LXVI. évfolyam 41. szám
Facebook

Támogatóink